Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2022. szeptemberi száma

Folyóiratunk szeptemberi számának Jövőképünk rovata a digitális jegybankpénz kérdését vizsgálja. A megjelenő tanulmányok a lakáshitelek átárazásáról, az életbiztosítások törlési rátáiról, fiskális epizódokról, valamint az alkupozíció szerződésre gyakorolt hatásáról szólnak. A szakmai cikkek a digitális jegybankpénz előnyeit, illetve a tartós gazdasági siker titkait mutatják be Svájc és Dánia példáján keresztül. Podcastunk – a szakmai cikkhez kapcsolódóan – ez alkalommal arra fókuszál, hogy milyen előnyei lehetnek a lakossági digitális jegybankpénznek.

Müller János és Kerényi Ádám írásukban a központi bankok digitális jegybankpénzeinek (DJBP) megjelenését és feltartóztathatatlan térnyerését, bevezetésük előkészítési fázisát vizsgálják. A központi bankok számára sürgető feladat a stabilitás, a fenntartható fejlődés, a versenyképesség megőrzése és a monetáris politika hatékonysága. A DJBP várt előnyei mellett a kockázatokat is elemzik a szerzők. A DJBP megjelenése a nemzetközi pénzügyi rendszerben versenyt indít a globális fizetőeszközök között. A digitális dollár, euro és jüan versenye módosíthatja a globális pénzügyi rendszer pozícióit. A tét a nemzetközi hatalmi viszonyok átrendeződése.

A jelenlegi monetáris politikai környezetben aktuális kérdés, hogy a bankközi kamatok változásai milyen gyorsan jelennek meg a hitelek árazásában, hiszen a transzmisszió sebessége fontos szerepet játszik abban, hogy a reálgazdaság szereplői mekkora késéssel érzékelik a jegybanki lépéseket. Hajnal Gábor és Lados Csaba azt vizsgálják, hogy a bankközi kamatok megváltozása hány hónap alatt gyűrűzik be az újonnan folyósított lakáshitelek kamataiba. Statisztikai becslésük alapján a bankközi kamatok változásai megközelítőleg négy hónap alatt épülnek be a kamatokba, azonban a bankok hirdetményei alapján eltérő sebességű és mértékű kamatváltoztatásokról számolnak be.

Szepesváry László tanulmánya bizonyos életbiztosítások megszűnéseit vizsgálja gazdasági és nem gazdasági eseményekkel összefüggésben, arra keresve a választ, hogy a megváltozott hozam és inflációs környezet, valamint a Covid19 miatti lezárások milyen hatással voltak a szerződések törléseire. A vizsgált egyszeri díjas megtakarítási biztosítás esetén kimutatható a kamatszint bizonyos változásainak hatása a törlési rátára (különösen a magasabb díjosztályokra). A vizsgált folyamatos díjas biztosításokra hasonló nem volt jellemző, és a Covid19 miatti lezárások, illetve az infláció kapcsán sem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat a törlésekkel.

A nemzetközi irodalomból ismert, hogy a fiskális politika elemzéséhez használt alapstatisztikák és azok egyszerű korrekciói félrevezető eredményekhez vezetnek. P. Kiss Gábor ezért saját módszertant alkalmaz. Újdonság, hogy lehetőség adódik az 1994 és 1996 között zajló kiigazítás összehasonlítható elemzésére, mivel az 1995-ig rendelkezésre álló hivatalos statisztikát 1994-re is visszavezette a tanulmány. Az új módszertan révén 2016-ig további öt fiskális epizód azonosítható, és a kiadási és bevételi tényezők részletes felbontása mellett a fiskális politika szempontjából meghatározó makrogazdasági helyzet bemutatására is lehetőség nyílik.

Csorba László bemutatja, hogy az erős alkupozíciójú hitelintézet többletjogok megszerzése révén a hitelszerződéssel megközelítheti a jogi értelemben vett tökéletes szerződést, hiszen szinte minden körülmény esetén biztosított a törlesztés. A tanulmány rámutat arra, hogy a jövő minél több alternatíváját tartalmazó közgazdasági értelemben vett tökéletes szerződés nézőpontjának érvényesítése mégis jelentősen csökkentheti a hitelkockázatot. A két nézőpont együttes alkalmazása révén a hitelintézetek elkerülhetik azt, hogy a hitelszerződések megkötése során alkupozíciójukkal túlzottan, esetleges jövőbeni problémákat létrehozva éljenek.

Kóczián Balázs szakmai cikkében a jövő fizetési eszközének számító digitális jegybankpénz hatásait elemzi. A készpénz és bankbetétek kedvező tulajdonságait jegybanki biztonsággal ötvöző új, kamatozó eszköz segítségével felerősödik a kapcsolat a lakosság és a nemzeti bank között, a kamatdöntések hatása közvetlenné válik. Ennek köszönhetően a jegybank hatékonyabban érheti el céljait, erősödhet a bankrendszeri verseny, és új innovatív megoldások jelenhetnek meg a felhasználók számára.

Lipcsey-Andersson Rafael és Szentmihályi Szabolcs cikkükben bemutatják, hogy mi vezetett Svájc és Dánia esetében a tartós gazdasági siker eléréséhez. Bár a két ország útja között sok hasonlóság van, amelyek tanulságul szolgálhatnak hazánk számára is, eredményességükhöz más-más tényezők járultak hozzá, melyek az egyes országok egyedi adottságain alapulva támogatták a fejlődést.

A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma a fentieken kívül két könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.

Jó olvasást kívánunk!

A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége