Szakmai beszélgetés a klímaváltozás pénz- és tőkepiacokra kifejtett hatásairól

???????A Hitelintézeti Szemle 2022. márciusi száma a klímaváltozás pénz- és tőkepiacokat érintő hatásairól jelentetett meg két tanulmányt és egy esszét. Ezek kapcsán 2022. április 20-án a Hitelintézeti Szemle és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai konferenciát szervezett, amely az MKT YouTube-csatornáján élőben volt látható. Három MNB-s kolléga mutatta be, hogy a klímakockázatok hogyan érintik az egyes piacokat, konkrétan a pénzügyi rendszereket, a jelzáloghitelezést, valamint a vállalati hitelkitettséget.

• YouTube: Klímaváltozás a pénz- és tőkepiacokon - YouTube
• MKT-podcast: Klímaváltozás a pénz- és tőkepiacokon – Magyar Közgazdasági Társaság – Podcast – Podtail
• Kolozsi Pál Péter, Ladányi Sándor és Straubinger András esszéje: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.113
• Baranyai Eszter és Banai Ádám tanulmánya: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.5  
• Ritter Renátó tanulmánya: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.32

A résztvevőket Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztő-bizottságának elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a Jövőképünk rovatban olyan írásokat jelentetünk meg, amelyeknek témái mind a világgazdaság, mind a hazai gazdaság jövőjét meghatározzák. A 21. század egyik kulcsszava a fenntarthatóság, lényegében erről szól a jelen konferencia is. A fenntarthatóság érdekében teljes filozófiai és gondolkodásmód váltásra van szükség a gazdaság és a társadalom minden szintjén. A váltásban a pénzügyi közvetítőrendszernek kulcsszerepe van. Európában az MNB volt az első központi bank, amelynek mandátumában megjelent a fenntarthatóság.

A konferenciát Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke vezette moderátorként.

Az első prezentációt Kolozsi Pál Péter, igazgató tartotta „Pénzügyi eszközök klíma-kockázatának méréséről, a módszertani kihívások és a jegybanki gyakorlat” címmel (a másik két szerző: Ladányi Sándor és Straubinger András). Először azt jelezte, hogy az írásuk kapcsolódik az MNB – 2022. márciusban közzétett – klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentéséhez. Kihangsúlyozta, hogy a zöld átállás alapja a transzparencia, a zöld pénzügyi átállás feltétele pedig a gazdasági entitások klíma-kitettségének ismerete. A pénzügyi szektornak kiemelkedő szerepe van az egész gazdaság átállásában, mivel minden gazdasági szereplővel kapcsolatban áll.
A jegybanknak is fontos szerepe van, hiszen hatással lehet a pénzügyi szektor többi szereplőjének klímatudatosságára; segítheti a jobb gyakorlatok kialakulását
(a klímakockázatok mérését); valamint példát mutathat a kereskedelmi bankok számára. Bemutatta, hogy a klímakockázati szempontok megjelenítése érdekében jó minőségű, rendszerezett és hozzáférhető inputadatokra van szükség, amelynek kapcsán számos kihívással szembesülünk mind az adatok elérhetősége, mennyisége és minősége, mind azok heterogenitása és minősítése tekintetében. A módszertan is jelentős kihívásokat rejt, hiszen a mutatókhoz kapcsolódó és modellezési korlátokkal, illetve definíciós és elvárásrendszerbeli nehézségekkel kell megküzdeni. Ezt követően került sor a klímakockázat mérés jegybanki gyakorlatainak ismertetésére, különös tekintettel a Bank of England-re, a Banque de France-ra és az MNB-re. Kiemelte, hogy a zöld piacok és a transzparencia fejlődéséhez a szabályozói, jegybanki oldal megfelelő hozzáállása is nélkülözhetetlen. A széleskörű riportálás feltétele, hogy minél hamarabb lefektetésre kerüljenek a környezeti kitettségekkel kapcsolatos egyenszilárdságú szabályok, definíciók és számonkérhető elvárások.

A második prezentációban Baranyai Eszter, az MNB vezető oktatási és kutatási szakértője Banai Ádámmal írt „Forrósodó jelzáloghitelezés és jegybanki lehetőségek” című, amerikai adatokon alapuló tanulmányuk eredményeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban páratlan lefedettségű és részletezettségű, hitelszerződésszintű adatok állnak rendelkezésre és jelentős különbségek vannak a klímaváltozás hatásai tekintetében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelzáloghitelezés területi eloszlását klímaváltozás szerinti szempontok alapján is lehet értékelni. Kifejtette, hogy a jövőbeli hőségnek leginkább kitett területekre, illetve területeken: arányaiban több jelzáloghitel áramlik, a népesség és a gazdaság teljesítménye relatíve magasabb, és a hitelezők enyhén több hitelkérelmet utasítanak el. Kihangsúlyozta, hogy a hőség alacsonyabb munkaerőproduktivitással, ipari kibocsátással, vállalati profittal, összgazdasági növekedéssel, magasabb mortalitással és morbiditással járhat. Emellett a pénzügyi rendszer szereplői nem számolnak kellőképpen a klímaváltozás kockázatával és a klímaváltozás gyors átárazódást és instabilitást is okozhat a pénzügyi rendszerben.
Éppen ezért a jegybanki intézkedések kulcsfontosságúak. A lehetséges jegybanki intézkedésekkel hatni lehet az épületek/városrészek technológiájára és a hiteláramlás területi eloszlására is. Az intézkedések közül kiemelhető a jelzáloghitelek hőhullámoknak való kitettségéről a felügyeleti adatgyűjtés, a felügyeleti előírások a pénzügyi beszámolók bővítéséről, a hőhullámok hatásainak beépítése a stressztesztekbe, a hitelintézeti tőke- és likviditási követelmények keretrendszerének, illetve a fedezetpolitika módosítása, valamint az eszközvásárlási programok.

A harmadik prezentációban Ritter Renátó, az MNB junior elemzője a „Banki klímakitettségek – A magyarországi vállalati hitelállományban felépült átállási kockázatok helyzetképe” című tanulmányát mutatta be. A Felügyeleten a cél a zöld-átállás elősegítése, a bankok azon irányba terelése, hogy minél szélesebb körben mérjék kockázataikat. A szerző elemzése a teljes magyar vállalati hitelportfólióra kiterjed és az Európai Bankhatóság (EBH) módszertana alapján készült. A klíma-változásnak és ebből adódóan a zöld átállásnak fokozottan kitett tevékenységű vállalatok hitelkitettségét vizsgálta a teljes vállalati hitelállományhoz viszonyítva.
A vállalati hitelek teljes egészében felmérhetők a klímaváltozási szabályozások által érintett szektorok módszertana alapján. A nem teljesítő hitelek rátája kapcsán kiemelte, hogy az energiaintenzív szektor 8,2 százalékos értéke a legmagasabb és jelentősen meghaladja, a teljes vállalati portfólió 3,49 százalékos értékét. Emellett megállapította, hogy a hazai, a klímaváltozási szabályozások által érintett szektorok kitettségértéke meghaladta az EBH által mért értéket. A bankok fele kitettségük több mint 62 százalékával finanszíroz átállási kockázatoknak fokozottan kitett tevékenységet és a magas üvegházhatásúgáz-intenzitás csoportba tartozó adósok érzékenyebbek lehetnek az átállást támogató szabályozások (pl. karbonadó) megjelenésére. A hazai bankrendszer jelentős részében magas az átállási kockázatokkal terhelt kitettségek aránya. A fő üzenet az volt, hogy habár kevés az egyedi adat, az intézmények szintjén már sokkal több információ áll rendelkezésre.

A prezentációkat követő panelbeszélgetés során Kolozsi Pál Péter elmondta, hogy az lenne a cél, hogy a jelen évtized végére legyen egy olyan bankrendszer, amely a zöld szempontokat figyelembe véve működik, beintegrálva azokat üzletmenetébe. Ezt a folyamatot az MNB például a zöld jelzáloglevél programmal is elősegítette. Baranyai Eszter azt a kérdést tartotta fontosnak, hogy a társadalom mennyire fogadja el, hogy minden átalakul a zöld átállás érdekében és ehhez stabil társadalmi bázisra és edukációra van szükség. Ritter Renátó kiemelte, hogy van már EU-s szintű taxonómia, de ennek átvétele a gyakorlatban hosszú folyamat. Emellett hangsúlyozta, hogy szerinte nagy dilemma, hogy valósulhat meg bármilyen zöld átállás és egy fenntartható pályára való átmenet a fogyasztás visszaesése nélkül.

A központi bankok zöld átállást elősegítő szerepe kapcsán, Kolozsi Pál Péter elmondta, hogy az MNB 2019-ben fogadta el a zöld programot és a devizatartalék-kezelésben is elindult egy zöld projekt, amely zöld kötvények vásárlását jelenti.
A monetáris politika kicsit később kapcsolódott be a zöld programba, de ez mindenhol így volt a világban. Úgy tűnik a jegybankok a legrugalmasabb szereplői az állami működésnek, ez így van a válságok esetén is, a központi bankok tudnak leggyorsabban és célzottan lépni. Baranyai Eszter szerint a zöld ügyekben is kulcsfontosságú a törvényi mandátum, a legitimitás megléte. Ritter Renátó véleménye szerint a magyar bankrendszer zöld átállása jól halad, az első lépés a helyzetfeltárás volt. A Felügyelet igyekszik proaktívan elősegíteni, pl. a tőke-követelmények terén az átállás folyamatát.

Kolozsi Pál Péter elmondta, hogy esszéjüket egyfajta gyakorlati útmutatónak is szánják a pénzügyi rendszer szereplői számára és ez az MNB ajánlásaival együtt, segítheti őket, hogy a felmerülő nehézségeket meg tudják oldani.

Végh Richárd a tőkepiacok zöld átállása kapcsán elmondta, hogy a tőzsdén lévő vállalatok irányába erőteljes igény van a megfelelő minőségű adatszolgáltatásra.
Ma már alapvető elvárás, hogy legyen egy integrált fenntarthatósági jelentésük.
A befektetői találkozókon felmerülő kérdések között egyre több a fenntarthatósághoz kapcsolódik. A befektetési alapok és a pénztárvagyont kezelők jelentős része már ma is fenntarthatósági alapon hoz döntéseket. Emellett látható, hogy egyre hatalmasabb tőke áramlik a zöld alapokba.

Összességében elmondható, hogy habár jelentős adatproblémákkal és módszertani kihívásokkal szembesülnek a témát kutatók, a jegybankok és közülük kiemelhető az éllovasnak számító MNB, proaktívan, konkrét eszközökkel, hatékonyan elősegítik a pénzügyi rendszer teljes spektrumának zöld átállását.

Készítette:   Tóth Ferenc