HU
EN
CN
Szakmai beszélgetés a technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatairól
nyomtatásA Hitelintézeti Szemle 2023. márciusi számának Jövőképünk rovatában A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai és szabályozásuk – „Too Big(Tech) To Fail?” címmel jelent meg Bódi Roland, Fáykiss Péter és Nyikes Ádám esszéje. A cikkhez kapcsolódva a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle panelbeszélgetést szervezett 2023. április 19-én, amely az MKT YouTube-csatornáján élőben volt látható.
MKT-YouTube: A technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatai - YouTube
A rendezvény kezdetén Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy ebben az évtizedben a nagy horderejű változásokat hozó események sokkal gyakoribbá váltak, mint korábban. A koronavírus-járvány és a szomszédos országban dúló katonai konfliktus közepette átalakul a teljes geopolitikai térkép. Ezzel párhuzamosan pedig folytatódnak a korábbi megatrendek, így a digitalizációs forradalom, az energiaátállás és a zöld gazdaság építése, ami megnehezíti a folyamatok értelmezését. A Hitelintézeti Szemle egyik célja, hogy olyan elemzéseknek adjon teret, amelyek segítik az eligazodást ebben a rendkívül komplex időszakban. Ilyen például a mai témánk is, a technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatainak vizsgálata.
Ezután Bódi Roland, az MNB vezető jogásza az esszét bemutató előadásában hangsúlyozta, hogy a BigTech-cégek a pénzügyi szolgáltatások területén is megkerülhetetlenné váltak, ezáltal úgy hordoznak pénzügyi stabilitási szempontból rendszerszintű kockázatot, hogy teljes körű, átfogó szabályozásuk még nincs. A szabályozás egyik legnagyobb problémája, hogy nehezen lehet megtalálni azt a középutat, ahol még az innováció okozta előnyök érvényesülni tudnak, de a felmerülő, például az adatkockázatok még kezelhetők legyenek, különös tekintettel az óriási felhasználói bázisra.
Ezt követően került sor a panelbeszélgetésre, amelyen a szerzők közül Fáykiss Péter, az MNB igazgatója, valamint Ács Zoltán, az MKB Fintechlab vezetője és Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, nemzetközi vezetője, az MKT Informatikai szakosztályának elnökségi tagja vettek részt.
A beszélgetést Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke és a GVH tudományos lapja, a Versenytükör főszerkesztője vezette. Ennek során az alábbiak merültek fel:
Amerikai BigTech-cégek a geopolitika frontvonalában
Tóth András elmondta, hogy a technológiai óriásvállalatok nem meglepő módon mind amerikaiak és úgy tűnik, hogy ezek a cégek kerülnek a globális kereskedelempolitika és a geopolitika frontvonalába az elkövetkező évtizedekben, mert úgy néz ki, hogy a technológia mentén fog eldőlni, hogy milyen hegemóntípusról fogunk beszélni. Ezen technológiák között, a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia mellett a BigTech-cégek innovációs tevékenysége is ebbe a frontvonalba kerül.
A BigTech, a pénzügyi rendszer és a FinTech viszonyrendszere
A BigTech-cégek több formában jelennek meg a gazdaságban: részint egy platform, másrészt infrastruktúra-szolgáltató, harmadrészt pénzügyi szolgáltató, gyakorlatilag szinte mindennel foglalkoznak. A FinTech-cégek általában kiválasztják a banki tevékenység egy szűkebb részét és ezt jobb technológiával és felhasználói élménnyel valósítják meg, esetleg egy új üzleti modell formájában. A bankok is próbálnak változni, de még mindig a korábbi üzleti modellek a meghatározók. A bankok és FinTech-cégek már együttműködnek.
Ács Zoltán szerint a következő hegemón nem Kína lesz, hanem a BigTech-cégek. Kína ezért is állítja meg az ilyen jellegű hatalmas cégeit, nehogy túl nagyra nőve, egyre nehezebben megoldható problémát okozzanak. Globálisan a helyzet a következő (leegyszerűsítve): Kína innovál és szabályoz, Amerika innovál és nem szabályoz, mert nem akar lemaradni a versenyben, míg Európa szabályoz és nem innovál, így csak a partvonalról szemléli az eseményeket. Fehér Péter szerint a BigTech cégek abban jobbak, hogy innoválnak, a BigData- és ügyfél-ismereteik kiválóak, illetve más területekre is bemerészkednek.
Fáykiss Péter a versenyhelyzet és a szabályozás más elemeit hangsúlyozta. Jelezte, hogy a Facebooknak közel 3 milliárd ügyfele van. Nincs olyan bank, amely ekkora ügyfélbázissal rendelkezne, még Kínában sem, ami óriási versenyelőny. A bankok gyakorlatilag a saját versenytársaiknak adják az infrastruktúrát. A BigTech-cégek kihasználják a szabályozói arbitrázs lehetőségeket. Ács Zoltán szerint a túlzott szabályozás és a BigTech monopolhelyzete is csökkenti az innovációt, ezért a szabályozók nagyon nehéz helyzetben vannak. Fáykiss Péter kiemelte, hogy pl. az Apple Pay és a Google Pay kihasználják az árazás területén az oligopol helyzetüket a bankok kárára.
A hagyományos bankok és a BigTech-cégek együttműködése
Fáykiss Péter felhívta a figyelmet, hogy a bankok és a BigTechek együttműködése egyre inkább egyenlőtlen felek együttműködésévé kezd válni. A szabályozás feladata, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket kisimítsa, pl. a felszámolt díjak maximalizálásával. Fehér Péter szerint a történelmi tapasztatalat az, hogy ezek nem hosszútávú együttműködések, lehet, hogy el fognak válni az útjaik.
Az EU szabályozás szerepe
Az EU a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról és a digitális működési rezilienciáról szóló rendelete Tóth András szerint inkább „kedélynyugtató” jellegű, mert a korábbi kiberbiztonsági szabályozáshoz képest sok újdonságot nem tartalmaz. Fehér Péter szerint sem oldja meg az eddigi problémákat, de van némi szemléletformáló ereje, illetve inkább többlet feladatokat ad a pénzügyi szektornak, pl. a felhőszolgáltatás terén. Ács Zoltán szerint a szabályozás jelzésértékű: látjuk a problémát, foglalkozunk vele, ugyanakkor rendszerszintű problémáról van szó, tehát nem elég, ha EU szinten kerül szabályozásra, mert akkor a szolgáltató olyan országba költözik, ahol nincs szigorú szabályozás és így az innováció is elvándorol az EU-ból. Ahhoz, hogy ez a szabályozás jól működjön, globális szintű összefogásra lenne szükség.
Fáykiss Péter szerint ennek az EU-s szabályozásnak fontos hozzáadott értéke, hogy egységes keretbe foglalja az elvárásokat, de a BigTech kérdést pénzügyi stabilitási és rendszerkockázati szempontból nem oldja meg, mivel csak az infrastruktúrára fókuszál. Ugyanakkor ezek a rendszerek tényleg stabilabbak lesznek, ezáltal erősítik a pénzügyi stabilitást. Tóth András hangsúlyozta, hogy fontos elem a szabályozásban, hogy az incidens jelentések címzetti körét kibővíti a felügyeleti hatóságokra is, amelyek számára új lehetőség lesz, hogy banki kiberbiztonsági szempontból bekapcsolódhatnak az adatvédelmi és az információbiztonsági hivatalok mellé. Ács Zoltán szerint a rezilienciaképesség javítása lenne a legfontosabb.
Jövőre élesedik a digitális platformokra vonatkozó EU-s versenyszabályozás, ami a BigTech cégekre nézve is tartalmaz olyan előírásokat, hogy a különböző szolgáltatásokból származó adatokat nem kombinálhatják, illetve az ügyfelek, pl. a bankok adatait nem használhatják fel saját céljaikra. Fáykiss Péter szerint ez sajnos nem abba az irányba mutat, amit felvetettek, de majd a gyakorlat eldönti a helyességét.
A legfontosabb kérdés, hogy ha egy BigTech engedélyt kap bármilyen pénzügyi tevékenység végzésére, akkor hogyan tud megvalósulni ennek az ellenőrzése, felügyelete. Ennek oka, hogy ezek nagyon komplex IT rendszerrel és több tízezer alkalmazottal működő hatalmas cégek. Ez nagyon komoly kihívás lesz a felügyeleti hatóságok számára mind a technikai ismeretek, mind a kapacitás szempontjából. Végül elhangzott, hogy az adattudatosságnak és az erre vonatkozó edukációnak nagyon fontos szerepe van, amelynek javítása érdekében létrehozták a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénziránytű Alapítvány közös projektjét.
Készítette: Tóth Ferenc (MNB)