Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2022. júniusi száma

Folyóiratunk júniusi számának Jövőképünk rovata a fejlődési csapdák kérdését vizsgálja. A megjelenő tanulmányok a fizetési módok társadalmi költségeiről, a bankrendszeri bizalomról és a pénzügyi tudatosságról, a Szolvencia II-ről, a részmunkaidős és a határozott idejű munkaviszony dolgozói megítéléséről, illetve a vállalkozói szándékot támogató és gátló tényezőkről szólnak. Az esszé témája Irving Fisher munkássága. A szakmai cikk Dél-Korea gazdasági felzárkózásának fontosabb lépéseit mutatja be. Podcastunk ez alkalommal arra fókuszál, hogy mit is tanulhatunk Dél-Koreától.

Csath Magdolna írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyorsan változó környezetben nem elegendő a növekedési csapdahelyzeteket vizsgálni. A kulcskérdés a fejlődés, és ezzel a fejlődési csapda elkerülése. A fejlődést pedig – ahogyan azt adatokkal bizonyítja – nem lehet a szokásos makromutatókkal mérni, mivel a fejlődés komplex társadalmi-gazdasági és humán tényezők függvénye. A szerző javaslatot tesz a fejlődés, mint folyamat és a fejlettség, mint állapot mérésére, és a V4-ek és Ausztria példáján mutatja be, hogy a kedvező növekedési mutatók ellenére fejlettségben Ausztria vezet, ami hosszú távon növekedési korlát lehet a V4 országok számára.

Deák Vivien, Kajdi László, Nemecskó István és Végső Tamás tanulmányában bemutatja a pénzforgalom fejlődését és számszerűsíti a fizetési módok használatával járó társadalmi költségeket. Tíz év alatt másfélszeresére nőtt a tranzakciók száma Magyarországon, az elektronikus fizetési módok használata dinamikusan emelkedett, míg a készpénzhasználat mérsékelten nőtt. Eredményeik alapján a készpénz, kártya és átutalás esetében is jelentősen csökkent az egy tranzakcióra jutó reálköltség, ami a javuló hatékonyságot mutatja. Mivel a legtöbb esetben van már lehetőség elektronikus fizetésre, így a jövőben az elektronikus forgalom bővülésével az egy tranzakcióra jutó költségek tovább csökkenhetnek.

Hazánkban a devizahitelezés elhúzódó krízist eredményezett, így fontos kérdés, hogy mindez mennyiben hat a lakosság jelenlegi magatartására. Fellner Zita és Marosi Anna a devizahitelezéssel való érintettség bankrendszeri bizalomra, illetve pénzügyi tudatosságra gyakorolt hatását vizsgálta meg egy felmérés adatain. Arra az eredményre jutottak, hogy az nincs hatással a bankrendszeri bizalomra, a pénzügyi tudatosság komponensei közül pedig csak a pénzügyi tudás alakulásában játszik szerepet. Ez felveti a kérdést, hogy vajon a válság emlékei halványultak-e el, vagy, hogy a devizahitelesek és nem devizahitelesek csoportja a téma széles körű ismertsége miatt nem különbözik egymástól szignifikánsan.

Tanulmányukban Bártfai-Bora Zsuzsanna, Huszárik Ádám és Holczinger Norbert a Szolvencia II szabályozás (S2) hazai tapasztalatait vizsgálják. A biztosítók működését európai szinten meghatározó követelményrendszer első öt esztendejét felölelő elemzés a legfontosabb mennyiségi elemekre, így többek között a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatoló tőkére és a tőkeszükségletre fókuszál. A szerzők empirikus adatokkal támasztják alá az S2 rendszer volatilitását, valamint ezáltal a Magyar Nemzeti Bank által ajánlott volatilitási tőkepuffer létjogosultságát.

Vörös Máté, Ásványi Zsófia és Fűrész Diána Ivett cikkükben a részmunkaidős és a határozott idejű munkaviszonyok dolgozói megítélését vizsgálja, mely téma a Covid19 megjelenését követően különösen aktuális. Fontos kérdés, hogy a részmunkaidőre a válságkezelés eszközeként vagy hatékonyságjavító lehetőségként tekintünk. A határozott idejű munkaviszony esetében is hasonló a dilemma: lehetőség vagy kényszerű választás? A szerzők úgy gondolják, hogy mindkét foglalkoztatási forma előnyei akkor tarthatók fent hosszútávon, ha a dolgozói elfogadottságuk megfelelően magas.

Szabó Krisztofer, Aranyossy Márta és Bárczy Dóra a Budapesti Corvinus Egyetem vállalkozásfejlesztés mesterszakos hallgatóinak vállalkozói szándékát támogató és gátló tényezőit vizsgálták. Az eredményekből jól látszik, hogy az átlagnál nagyobb vállalkozó kedvvel rendelkező fiatalokat elsősorban az autonómia iránti vágyuk és bátorságuk különbözteti meg leginkább társaiktól, illetve az is, hogy a legjelentősebb akadályként észlelt tőkehiány kapcsán örömmel várnának több támogatást akár az egyetemtől is.

Botos Katalin Irving Fisher, rendkívüli hatású közgazdász munkásságát ismerteti, aki elsőként dol-gozott nagy adattömegekkel. Nevéhez fűződik a Fisher-index, kiötlője volt a Chicago-tervnek, elsők között vetette fel a dollár aranyalapról való letérését, alapítója és első elnöke volt az Econometric Societynek, valamint a BIS egy bizottsága is az Ő nevét viseli. Az esszé kitér a mennyiségi pénzelméletre, kamatelméletre és rámutat, hogy milyen szerepet játszanak Fisher gondolatai korunk monetáris politikájában, miért hivatkoznak rá a modern monetáris elmélet hívei és miért tekintik Fishert a viselkedésgazdaságtan korai elődjének.

P. Kiss Gábor és Szőke Katalin szakmai cikkükben Dél-Korea gazdasági felzárkózásának tényezőit vizsgálják, ugyanis a 20. század közepi szegény, háború sújtotta mezőgazdasági ország mára a világ 12. legnagyobb gazdaságává vált. A geopolitikai helyzet, a sikeres exportorientált növekedés, a magas vállalati versenyképesség, a jelentős kutatás-fejlesztési ráfordítás és az erős oktatási rendszer mind szerepet játszott abban, hogy Dél-Korea meghatározóvá váljon a világgazdaságban. Azonban az ország sikerei mellett gazdasági, társadalmi és demográfiai kihívásokkal néz szembe.

A Hitelintézeti Szemle júniusi száma a fentieken kívül négy könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.

Jó olvasást kívánunk!

A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége