Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2023. júniusi száma

Tudományos folyóiratunk júniusi számának Jövőképünk rovata a globalizáció kérdéskörét elemzi. A megjelenő tanulmányok az adósságfékszabályokról, a pénzügyi stabilitás fogalmáról, a mesterséges intelligencia alapú csalásfelderítésről, valamint az agrárium zöld pénzügyi eszközeiről szólnak. A szellemi tőke és vagyon szerepét egy esszé ismerteti. A szakmai cikkek a lakossági megtakarításokat és a naperőművek finanszírozását vizsgálják. A lakossági portfólió változásáról podcast is készült.

Halmai Péter az elmúlt évek egyik legnagyobb kérdését elemzi: mi a globalizáció jövője? Az Egyesült Államok és Kína versengése, egyes kereskedelempolitikai korlátozások, majd a globális termelési láncokat veszélyeztető koronavírus-járvány következményei egyes vélemények szerint akár a globalizáció végét is jelenthetik. Valójában a globalizált világgazdaság alapvető átalakulása megy végbe. A globalizáció fő hordozói között előtérbe kerülnek az immateriális javak, a szellemi tulajdon és az információk, adatok áramlása. A változás fő irányainak azonosítása megkerülhetetlen közgazdaságtudományi feladat, egyúttal a távlatos gazdaságpolitikai cselekvés előfeltétele.

Az elmúlt évek lakásár-emelkedése a hitellel való lakásvásárláshoz szükséges önerő összegét is jelentősen növelte, amely a fiatal, elsőlakás-vásárlók hitelfelvételi lehetőségének romlásához vezetett. Az adósságfék-előírások ezeket az ügyfeleket a hitelkockázatukhoz képest súlyosabban érinthetik, így esetükben felmerülhetne alacsonyabb önerő alkalmazása. Grosz Gabriella, Izsák Gábor, Palicz Alexandr Maxim és Szász Katinka tanulmányukban az adósságfék-szabályok elsőlakás-vásárlókra gyakorolt mellékhatásait, az érintett ügyfelek jellemzőit, a kapcsolódó nemzetközi gyakorlatot, valamint a hazai alkalmazás lehetőségeit és kockázatait tekintik át.

Az állami beavatkozás alapja a közérdek. A köz- és a magánérdek közötti kényes egyensúly megtalálása pedig a jogrendszer feladata. Az erős közigazgatási eszközrendszerrel szemben a közigazgatás törvény alávetettségének érvényesülése és a társadalom tagjai jogvédelmének biztosítása szükségszerűség. A pénzügyi stabilitás veszélye az állami beavatkozásra lehetőséget biztosító körülmény, amely a fogalom meghatározását teszi szükségessé. Erre igyekszik Kálmán János tanulmányában javaslatot tenni a pénzügyi stabilitás fogalmi megjelenésének részletes elemzésével, a nemzetközi fogalomalkotás rendszerezésével, valamint a pénzügyi stabilitás általános jellegű jogi fogalmának meghatározásával.

A biztosítási csalás következményei komoly hatással vannak a biztosítási ágazatra. A csalás bizalmatlanságot kelt az iparággal szemben, gazdasági károkat okoz, és befolyásolja az emberek mindennapi megélhetési költségeit. Kétségtelen tehát, hogy a biztosítási csalásazonosítás egy gazdaságilag is igen fontos vizsgálódási terület. Benedek Botond és Nagy Bálint Zsolt azt vizsgálják, hogy a napjainkban elterjedt MI-alapú csalásfelderítő módszerek pénzügyi (költséghatékonysági) szempontból hatékonyabbak-e, mint a hagyományos statisztikai-ökonometriai eszközökön alapuló módszerek a gépjárműbiztosítási szegmensben.

Az agráriumban jól azonosítható zöld fejlesztési pontokat találunk, melyekhez jelentős pénzügyi forrás szükséges. Parádi-Dolgos Anett, Bareith Tibor, Vancsura László és Csonka Arnold tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a „green finance” eszközök mennyire lehetnek hatékonyak, a sertésszektor fenntarthatóságát célzó fejlesztések finanszírozásában. A termékpálya szereplőivel lefolytatott Q-módszeres felmérés eredményeként látható, hogy egyelőre bizonytalanok és pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy a zöld finanszírozási eszközök képesek-e az ágazat fejlődését szolgálni, és milyen mértékben.

Csath Magdolna esszéjében felhívja a figyelmet a tudásberuházások, a termelékenység és a versenyképesség javíthatósága közötti összefüggésekre. Széles irodalmi háttérre és statisztikai számításokra támaszkodva bizonyítja, hogy alacsony tudásberuházási szinttel nem lehet növelni a tudásvagyont, ami nélkül viszont nem lehet áttérni a tudásalapú, vagyis tudással versenyző fejlődési útra. Rámutat ugyanakkor arra is, hogy az állami kutatás-fejlesztési beruházások hatékonyságát növelni kell, ezen „folyamat, flow” jellegű ráfordítások eredményeinek meg kell jelenniük a tudásvagyon (stock) gyarapodásában.

Az MNB új lakossági felmérésének adatait vizsgálva Briglevics Tamás és Hegedűs Annamária azt találta, hogy a megnövekedett infláció hatására az állampapírokat tartó háztartások aránya nőtt, a lekötött betétek és a folyószámla-állományok rovására. Azonban még mindig vannak, akik nem használták ki a magas kamatozású állampapírok nyújtotta lehetőségeket.

A megújuló energiaforrások használata mára kulcskérdéssé vált, a beruházások azonban számos akadállyal és kockázattal szembesülnek. Baji-Gál Imréné Szarvas Nóra szakmai cikkében olyan finanszírozási megoldásokat vizsgál, melyek elősegíthetik ezek áthidalását. A meglévő gyakorlat mellett bemutatásra kerülnek az innovatív finanszírozási formák és ezeket elősegítő üzleti-jogi megoldások.

A Hitelintézeti Szemle júniusi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.

A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Jó olvasást kívánunk!

A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége