Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2023. márciusi száma

Folyóiratunk márciusi számának Jövőképünk rovata a technológiai óriásvállalatok rendszerkockázatait és szabályozási kérdéseit vizsgálja. A megjelenő tanulmányok a háztartások adósságtörlesztési nehézségeiről, a klímakockázatok méréséről, a lakossági hitelek értékeléséről, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a versenyképesség kapcsolatáról szólnak. A 2022. évi Nobel-díjas közgazdászok munkásságát egy esszé ismerteti. A szakmai cikk a digitalizáció és felzárkózás kérdéskörét mutatja be Észtország példáján keresztül, melyről podcast is készül.

A technológiai innováció a pénzügyi szektorban sok szempontból új kihívásokat hozott az elmúlt évtizedben. Az új termékek, szolgáltatások és elérési csatornák mellett új szereplők is megjelentek a területen: a technológiai óriásvállalatok egyre aktívabbak a pénzügyi szolgáltatások piacán. Bódi Roland, Fáykiss Péter és Nyikes Ádám írásukban azt vizsgálják meg, hogy miben rejlik a BigTech-ek rendszerszintű jelentősége és milyen szabályozói megközelítések mentén lehet érdemes kezelni annak kockázatait a pénzügyi szolgáltatások területén.

Aczél Ákos, El-Meouch Nedim Márton, Lakos Gergely és Spéder Balázs azt vizsgálják, hogy az általános fizetési moratóriumban részt vett háztartásoknak mennyire nehéz újrakezdeni a hiteltörlesztést. Az összes érintett hitel minden releváns megfigyelhető tulajdonságát megvizsgálva arra jutnak, hogy csak a hosszú moratóriumos részvétel jár együtt nagyobb későbbi fizetési problémákkal a moratóriumból való kimaradáshoz képest. Bár a kimutatott erős összefüggés nem jelent oksági kapcsolatot, arra használható, hogy önkéntesen választható ideiglenes fizetéskönnyítési programok utáni hiteltörlesztési problémákat segítsen előrejelezni.

A klímaváltozás hatásainak számszerűsítése a pénzügyi piaci szereplőket is újszerű kihívások elé állítja. Előfordulhat azonban, hogy a mérés eszközéül szolgáló módszerek nem írják le megfelelően az adott befektetés és a természeti erőforrások viszonyát, hiszen azok kizárólag a közvetlen kibocsátásokra támaszkodnak, míg a teljes kibocsátás jelentős részét képező közvetett hatások nem kerülnek figyelembevételre. Szendrey Orsolya és Dombi Mihály tanulmányában azt vizsgálja, hogy a klímakockázatok mérésére alkalmazott módszerekkel számszerűsített eredményeket hogyan befolyásolja, ha figyelembe vesszük a közvetett hatásokat is a kalkulációk során.

Gulyás Éva és Rátky Márton Miklós a Babaváró-, CSOK-, és Otthonfelújítási-hitelek számviteli kezelését vizsgálja. Az elmúlt években ezen hitelek volumene jelentősen megnőtt, a számviteli kezelés módja azonban se a bankok, se az auditorok körében nem volt egységes. Habár több nagybank is változtatott az értékelésen, a jelenlegi – egységes – gyakorlat is tartogat kihívásokat a beszámolók érintettjei számára. A szerzők bemutatják a lehetséges értékelési módokat, ezek alkalmazásának következményeit, a kérdéskör dilemmáit, majd állást foglalnak a jelenlegi gyakorlattal szemben, az amortizált bekerülési értéken történő értékelés alkalmazása mellett.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a vállalati versenyképesség kapcsolata típusára vonatkozóan nincs egységes álláspont a hazai és nemzetközi kutatások alapján. Reisinger Adrienn tanulmányában szakirodalmi források alapján összegyűjtötte, hogy melyek azok az okok, melyek hozzájárulnak az eltérő eredményekhez: nincs egységes meghatározás a versenyképesség és a társadalmi felelősségvállalás fogalmára, számos módszer létezik a mérésükre és az is meghatározó, hogy milyen méretű vállalatokat vizsgálnak. A tanulmány az egyes okok részletes bemutatására vállalkozik támpontot nyújtva a téma kutatásához és komplexebb megközelítéséhez.

Világi Balázs esszéjében bemutatja a 2022-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig pénzügyi rendszer működésére vonatkozó munkásságát. Diamond és Dybvig rámutatott arra, hogy a bankrendszer alapvetően sérülékeny, és ha nem szabályozzák megfelelően, akkor bekövetkezhetnek bankpánikok. Bernanke pedig a bankrendszer makroökonómiai jelentőségét bizonyította, illetve a bankpánikok káros makroökonómiai hatásait elemezte. Kutatásaikkal hozzájárultak egy olyan szabályozási környezet elméleti megalapozásához, amely elősegíti a pénzügyi rendszer hatékony és pánikmentes működését.

Szentmihályi Szabolcs szakmai cikkében Észtország sikeres felzárkózásának okait járja körbe. Észtország a megfelelő versenyképességi és strukturális politikák segítségével alakította ki azt a digitalizációra épülő növekedési pályát, amely a régió digitális éllovasává tette, és világszerte ismert nagyvállalatok létrejöttéhez járult hozzá.

A Hitelintézeti Szemle márciusi száma a fentieken kívül két könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.

A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Jó olvasást kívánunk!

A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége