Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2023. szeptemberi száma

Tudományos folyóiratunk szeptemberi számában „Múltból a jövőbe” címmel új, gazdaság- és elmélettörténettel foglalkozó rovatot indítunk. Jövőképünk rovatunk ez alkalommal a startup-ökoszisztéma gazdaságban betöltött szerepét vizsgálja. A megjelenő tanulmányok az inflációs sokkokról, az európai hozamgörbékről, a készpénztartást alakító tényezőkről, a bankrobotika értékteremtéséről, valamint a lakóingatlanok energiaigényének becsléséről szólnak. A szakmai cikkek az MNB 2030-as pénzforgalmi stratégiáját és a német szociális piacgazdaságot mutatják be. Az MNB 2030-as pénzforgalmi stratégiájáról podcast is készült, ami meghallgatható az MNB és a Hitelintézeti Szemle honlapján, valamint a Sound Cloud portálon.

Havas András, Jánoskuti Levente, Matécsa Márta, Vecsernyés Tamás és Hörcsig Kata esszéjükben a startup-ökoszisztémák gazdaságban betöltött szerepét, a magyar helyzetet és a nemzetközileg sikeres ökoszisztémák tipikus jellemzőit tekintik át. A tehetségek megtartása és a digitalizáció terén is kitörési pont lehet a startup-ökoszisztéma fejlesztése: bár Magyarország jó alapokkal rendelkezik egy erős, a gazdaságot dinamizáló startup-ökoszisztéma felépítéséhez, mégis le van maradva európai és régiós versenytársaitól ezen a téren. A szerzők hét területet azonosítottak, amelyek erősebb startup-szektort, gyorsuló digitális átalakulást, növekvő foglalkoztatást és állami bevételeket eredményeznének.

Az elmúlt időszak globális inflációja jelentős kihívás elé állította a világ jegybankjait. Kiemelt kérdéssé vált, hogy az elmúlt évek sokkjai átmeneti vagy tartós inflációs nyomást okoznak-e. Spéder Balázs és Vonnák Balázs tanulmánya a múltbeli inflációs sokkok tapasztalatait összegzi. A szerzők egy, 201 ország 1970 és 2022 közötti adatait tartalmazó adatbázison vizsgálják, hogy mik a magas szintre emelkedő infláció historikus jellemzői, valamint hogy tipikusan milyen makrogazdasági környezetben valósult meg gyors és határozott dezinfláció. Tanulmányukban bemutatják azt is, hogy a tartósan magas inflációk megtörése sok esetben reálgazdasági lassulás nélkül valósult meg.

Az üzleti ciklusok alakulása alapvető jelentőséggel bír minden gazdasági szereplő számára. Az esetleges recessziók előrejelezhetősége nagyban függ a kiváltó okoktól, és bár a közgazdasági modellek nem tudnak olyan exogén tényezőkkel számolni, mint például a koronavírus-járvány, egyes gazdasági mutatók meglehetősen jól teljesítenek a gazdasági visszaesések előrejelzésében. Granát Marcell Péter, Neszveda Gábor és Szabó Dorottya tanulmányukban a hozamszpredek recesszió-előrejelző képességét vizsgálták egyes európai országok esetében.

Habár az elmúlt két évtizedben az elektronikus fizetések világszerte dinamikusan terjedtek, a skandináv országok kivételével a készpénzállomány bővülése is megfigyelhető volt. Ezt a „cash-paradox”-nak nevezett ellentmondást vizsgálja Bódi-Schubert Anikó és Ritzlné Kazimir Ildikó tanulmánya a forint és az euro készpénztartási hányadán keresztül. Elemzésük igazolja, hogy a tradicionális hozam és vagyon változók mellett az intézményi környezet, a bizonytalanság, valamint a pénzügyi szolgáltatások árváltozása is hatással van a készpénzkereslet alakulására. A tanulmány egyik fő üzenete, hogy a bizonytalanság nagymértékű növekedése kiugró emelkedést okozott a készpénztartási hányadban 2000 és 2022 között.

Prisznyák Alexandra javaslatot tesz a FinTech alszegmenseként értelmezendő bankrobotika koncepció és kutatási terület meghonosítására, amely az AI és kapcsolódó innovatív technológiákat a bankszektorban érvényes szigorú jogszabályi környezetében holisztikus látásmóddal tárgyalja. Célja a bankrobotika-technológiák fogalmi tisztázása, banki alkalmazásuk elemzése. Javasolja a publikus AI-incidens adatbázis bevezetését, a bankrobotika beruházások közzétételi kötelezettségét és az AI-rendszerek társterületi lánc-alapú kockázati osztályozását, csökkentve az AI-washing jelenség (a téves AI címkézés) bankszektori térnyerésének lehetőségét.

Az EU taxonómia szerint az „Épületek vásárlása és tulajdonjoga” tevékenység többek között akkor nevezhető egy 2020. december 31. előtt épült épület fenntarthatónak, amennyiben legalább A kategóriájú energetikai tanúsítású, vagy nemzeti vagy regionális szinten az épületállomány felső 15 százalékában található. Utóbbihoz szükséges megbecsülni a teljes lakásállomány energetikai jellemzőit. Bene Mónika, Ertl Antal, Horváth Áron, Mónus Gergely és Székely Judit tanulmányukban három adatbázis összekapcsolásával modellezik a magyar lakásállomány energetikai tulajdonságait, és régió, valamint lakástípus szerinti becsléseket készítettek.

Deák Vivien és Takács Kristóf szakmai cikkében a Magyar Nemzeti Bank elektronikus pénzforgalmi stratégiájának bemutatásával egy új jövőképbe ad betekintést. 2030-ig 18 mutató folyamatos figyelemmel követése segíti a pénzforgalom fejlődését és a kitűzött 60 százalékos, célzott intézkedések esetén kétharmados elektronikus arány elérését.

Varga Bence szakmai cikkében a német szociális piacgazdaság kezdeti időszakát mutatja be és vonja le a napjainkban is alkalmazható következtetéseket. A szociális piacgazdaság főbb pilléreit, köztük a szociális jelleget, a társadalmi felelősségvállalást és a fenntarthatósági szempontokat érdemes minden esetben fokozottan érvényre juttatni.

A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma a fentieken kívül két könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.

A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Jó olvasást kívánunk!

A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége