Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2024. szeptemberi száma

Tudományos folyóiratunk szeptemberi számának „Jövőképünk” rovata ez alkalommal a zöld átállás felgyorsításának kérdéseit járja körbe. A megjelenő tanulmányok az innovációvezérelt vállalatokról, az IFRS 17 bevezetéséről, a fizetési szokásokról, a részvénypiaci hozamokról, illetve a vezetői viselkedésről szólnak. Egy esszé a compliance-t mint üzletfejlesztési potenciált mutatja be. A szakmai cikkek a zöld tőkekövetelmény-kedvezményt, illetve a pénzügyi információk szerepét vizsgálják. A zöld tőkekövetelmény-kedvezmény kérdésköréről podcast is készült, ami meghallgatható az MNB és a Hitelintézeti Szemle honlapján, valamint a Sound Cloud és a Spotify podcasts-szolgáltatási oldalain.

Ralph De Haas esszéjében rámutat arra, hogy a hozzáférés a banki hitelekhez és a vállalatvezetés minősége egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy a cégek mennyit fektetnek be az energiahatékonyságba és a környezetszennyezés csökkentésébe. Megállapítja, hogy a hatékonyabb zöld gazdálkodási gyakorlatot folytató vállalatok nagyobb valószínűséggel fektetnek be zöld projektekbe. A szakirodalom felmérése alapján amellett érvel, hogy a zöld finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó szakpolitikákat olyan kezdeményezésekkel kell kombinálni, amelyek segítik a vállalatvezetőket abban, hogy jobb „zöld menedzserekké” válhassanak.

Szoboszlai Mihály tanulmányában bemutatja, hogy az innovációvezérelt vállalatok (IDE-k) eloszlása Magyarországon területi koncentrálódást mutat, a főváros és az egyetemi városokkal rendelkező vármegyék kiemelkednek. Figyelembe véve a vállalkozásdemográfiai adottságokat, 6 vármegyében hasonló volt az IDE-k előfordulási valószínűsége, mint Budapesten. Ezek közül 3 tudásrégió (Baranya, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar), azt jelezve, hogy a többkaros egyetemekkel rendelkező vármegyékben az IDE-k jelenléte nem szükségszerűen magasabb. Emellett fontos, hogy egy régióban milyen típusú cégek működnek, amelyekből IDE-k nőhetnek ki.

Az innovációvezérelt magyar vállalatok (HIDE-vállalkozások) kiemelt szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és a közepes jövedelmi csapdából való kitörésben. Kovács Stefan és Nemeslaki András tanulmányukban a kis- és középvállalkozások innovációs képességeit és exportpiaci versenyképességüket vizsgálják. Az MIT REAP (Regionális Vállalkozásfejlesztési Program) tapasztalatait adaptálták a magyar környezetre, rámutatva, hogy a HIDE-vállalkozások hozzájárulnak a fenntartható növekedéshez. Kiemelik a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés, valamint a technológiai és humán erőforrások fejlesztésének fontosságát.

A nemzetközi számviteli rendszer 2023-tól alkalmazandó új standardja az IFRS 17. A standard a biztosítási szerződések elszámolására határoz meg egységes, valós értékelésen alapuló módszertant. Alkalmazása elsősorban a biztosítókat érinti és erőforrásigényes mind IT, mind szakértői szinten. A magyar piacon három biztosító készíti beszámolóját IFRS-ek szerint, de a csoporthoz tartozó biztosítók többsége is végez IFRS számításokat a konszolidált beszámolókhoz. Szikráné Lindner Zsófia, Dénes Beatrix, Kosztik Gabriella, Merész Gabriella és Somogyvári Sándorné Mária tanulmánya mindkét intézményi kör esetén vizsgálja az IFRS 17 átállás főbb hatásait.

A lakossági fizetési szokások formálásában, illetve az azonnali fizetési rendszerek fejlesztésében kiemelt szerepe van a pénzintézeteknek és a szabályozóknak. Tanulmányukban Antal Péter, Póta Cserne Panka és Becsky-Nagy Patrícia a V4-országok fizetési szokásait és azonnali fizetési rendszereit elemzi összehasonlító módon, azt vizsgálva, hogy milyen tényezők befolyásolják a lakossági fizetési szokásokat, és milyen működési paraméterek mentén üzemelnek a V4-ek azonnali fizetési rendszerei. A szerzők a válaszok során feltárják az országok közötti hasonlóságokat, különbségeket és azok okait.

A szezonális depresszió csökkenti a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Bár számos korábbi tanulmány vizsgálta a jelenséget, a néha egymásnak ellentmondó eredmények miatt, egyértelmű következtetést nem lehet levonni. Kégl Virág és Petróczy Dóra Gréta két Egyesült Államok-beli és öt európai tőzsdén vizsgálták a szezonális depresszió mértékét és a részvényindexek hozamait. Elemzésük három nagy tőzsdén (NASDAQ, Egyesült Királyság, Németország) statisztikailag szignifikáns kapcsolatot talált a hozamok változása és a szezonális depresszió alakulása között.

Kevés olyan iparág van, mely a pénzügyi szektornál többször használja kommunikációjában a bizalom szót. Nyéki Emőke és Juhász Márta kutatásukban 4 pénzügyi szervezet 556 munkatársának anonim válaszai alapján azt vizsgálták, hogy mi hat a munkatársak bizalmára, mit tehetnek a közvetlen és felsővezetők azért, hogy beosztottaik elkötelezettek legyenek vezetőik és a szervezet iránt. Bár a munkatársak mást várnak el a közvetlen vezetőtől és a felsővezetőtől, a kutatók mégis szignifikáns összefüggést találtak az elkötelezettség és munkatárs számára fontos vezetői viselkedés észlelése között.

Pelei Andrea, Bognár Ferenc és Benedek Petra esszéje azt mutatja be, hogy a szabályozási megfelelés hogyan ösztönözheti az üzletfejlesztést. A hatékony compliance menedzsment, amely integrálja a kockázatkezelést és az innovációt, növelheti az érdekelt felek bizalmát, javíthatja az ügyfélélményt, és fellendítheti a termékfejlesztést. A szerzők hangsúlyt fektetnek a nemzetközi jó gyakorlatok helyi kontextushoz, például a magyar és uniós környezethez való adaptálására. Az eredmények szemléletváltásra utalnak: a megfelelés, szabálykövető vállalati működés nemcsak követelmény, hanem eszköz is az üzleti kiválósághoz.

A hitelintézeti zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program kevésbé ismert a széles közönség számára, ugyanakkor zászlóshajója a banki zöld keretrendszerek és termékfejlesztés ösztönzésében. Szakmai cikkükben Kim Donát, Raciborski Eszter és Várgedő Bálint átfogó módon ismertetik a program mechanizmusát, pénzügyi stabilitásra és a hitelezésre gyakorolt hatását.

Kissné Ladányi Éva szakmai cikkében az Európai Unióban éppen 10 éve bevezetett FINREP jelentési rendszert mutatja be. A bankok által egységes tartalommal és formátumban jelentett pénzügyi információk felügyelési célú felhasználásán túl a szerző felhívja a figyelmet a statisztikai és elemzési célú hasznosítás eddigi példáira és a még kihasználatlan lehetőségekre.

A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma a fentieken kívül négy könyvismertetést is tartalmaz.

A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:

https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Jó olvasást kívánunk!

A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége