Szakmai beszélgetés a digitális jegybankpénz bevezetésének időzítéséről

A Hitelintézeti Szemle 2022. szeptemberi számának Jövőképünk rovatában
„A digitális jegybankpénz térhódítása” címmel jelent meg Müller János és Kerényi Ádám esszéje. A cikkhez kapcsolódva a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle panelbeszélgetést szervezett 2022. október 5-én, amely az MKT YouTube-csatornáján élőben volt látható.

• YouTube: Mikor vezetik be a központi bankok a digitális pénzt? - YouTube
• MKT-podcast: Mikor vezetik be a központi bankok a digitális pénzt? by Magyar Közgazdasági Társaság (anchor.fm)
• Müller János és Kerényi Ádám esszéje: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.3.122

A beszélgetés moderátora Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke volt. A szerzők, Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség Egy Övezet Egy Út szakértői bizottságának alelnöke és Kerényi Ádám, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatója bevezető prezentációjukban bemutatták a digitális jegybankpénz (DJBP) előnyeit, kockázatait, kitértek a digitális jüan, euro és dollár bevezetése körüli kérdésekre, illetve hangsúlyozták, hogy a digitális euro bevezetésének irányelvei közé tartozik a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi és monetáris rendszer védelme, a pénzügyi innovációk támogatása, az egységes szabályozás és felügyeleti feltételek, a költséghatékonyság és a biztonságos infrastruktúra.

Ezt követően Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és a fintech-szektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója, valamint Kürthy Gábor, a Corvinus tanszékvezető egyetemi docense vitatták meg a DJBP témáját. Ennek során az alábbiak merültek fel:

• Bár a digitális jegybankpénzek elméleti alapjait már James Tobin Nobel díjas közgazdász 1980-as években megjelent tanulmánya is tartalmazta, mégis csak a közelmúltban gyorsult fel igazán azok fejlesztése.
• A DJBP-vel kapcsolatban a kereskedelmi bankok eddig elég szkeptikusan nyilatkoztak, és azt az egyszintű bankrendszer irányába történő lépésnek, illetve olyan fejlesztésnek tekintették, amelyet a bankrendszer önmagában is el tudna végezni.
• Felmerült, hogy miként lehetne a gazdaságban lévő pénz mennyiségét még hatékonyabban allokálni. Volt, amikor a kereskedelmi bankok teremtették meg a pénzmennyiség jelentős részét, de a túlzott pénzteremtés anomáliákat okozott, amely az egész rendszer stabilitását megrendítette. A jegybankok is jelentős pénzteremtő programokkal lazítottak a gazdasági élénkítés érdekében, de így buborékokat hoztak létre, pl. a tőzsdén vagy az ingatlanpiacon, ami később inflációhoz vezetett. Emiatt fontos lenne, hogy a hitelek inkább zöld- és hatékonyság javító beruházásokba áramoljanak. A DJBP-vel a célzott pénzmennyiség szabályozás keretét lehetne megteremteni.

• Egyes vélemények szerint a digitális jegybankpénzek megjelenése elkerülhetetlen lesz a monetáris szuverenitás megvédése érdekében egyébként előfordulhat, hogy a bigtech cégek átveszik az uralmat a pénzforgalomban.
• Az esszé rámutat arra, hogy Kína élen jár a digitális jegybankpénz fejlesztésében. Ennek hátterében az egyik motiváció a jüan nemzetközi szerepének támogatása.
• Ha az EKB – céldátumának megfelelően – sikeresen bevezeti a digitális eurót 2025-ben, akkor az megváltoztathatja a jelenleg önálló fizetőeszközzel rendelkező közép-európai országok mozgásterét, különös tekintettel arra, hogy a digitális euro a nem eurozóna tagállamok számára is elérhető lesz. Ez akár euroizáció irányába is vezethet, illetve azt is jelentheti, hogy mindenkinek fel kellene gyorsítania a saját digitális pénze bevezetését.
• A pénzforgalom területén éles verseny zajlik a kereskedelmi bankok és az új fintech cégek között. A bankrendszernek mindig az új piaci, illetve ügyfél igényeket kielégítő innovációkra, hiánypótló szolgáltatásokra kell fókuszálnia. A DJBP-k jelentősen hozzájárulhatnak a határon átnyúló tranzakciók költségeinek csökkentéséhez is.

• Az MNB a wholesale és lakossági réstermék projektjeinél szintén arra összpontosít, hogy mi az ügyfelek igénye, hol van olyan piaci rés, melyre a piac nem tudott megfelelő megoldást találni és ezzel nem eredményezett hatékonyabb pénzügyi rendszer működést, illetve a tranzakciók költségének csökkenését.
• A jegybankok célja az, hogy monetáris transzmisszió során hatást tudjanak gyakorolni a fogyasztásra és a beruházásra, illetve azon keresztül az inflációra. Ezt nagyban segítheti, ha a DJBP közvetlenül is eljut a lakossághoz.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy 2030-ban Magyarországon lesz DJBP, de egyesek szerint forint, míg mások szerint euro DJBP, megoszlottak a vélemények a teljeskörű vagy csak lakossági DJBP-ről is.

Készítette:   Tóth Ferenc