Szakmai beszélgetés a fejlődési csapda elkerülésének kérdéseiről

A Hitelintézeti Szemle 2022. júniusi számának Jövőképünk rovatában Növekedési vagy fejlődési csapda címmel jelent meg Csath Magdolna egyetemi tanárnak, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályai elnökségi tagjának, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjának esszéje. Ennek kapcsán 2022. július 14-én a Hitelintézeti Szemle és az MKT minikonferenciát szervezett, amely az MKT YouTube-csatornáján élőben volt látható.

• YouTube: Hogyan kerüljük el a fejlődési csapdát? - YouTube
• MKT-podcast: Hogyan kerüljük el a fejlődési csapdát? by Magyar Közgazdasági Társaság (anchor.fm)
• Csath Magdolna esszéje: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.2.152

A résztvevőket elsőként Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a Jövőképünk rovatban megjelent írás témájával, a fejlődési csapda kérdésével a világ jelenlegi sajnálatos eseményei közepette még inkább kiemelten kell foglalkozni. A közepes fejlettségi szinten lévő országok közül csak keveseknek sikerült fejlett gazdasággá válni. Az MNB által kiadott fenntartható közgazdaságtanról írt könyvében is jelezte, hogy nem elég a GDP-t, hanem a fejlődés más indikátorait is vizsgálni kell.

Ezt követően Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a Monetáris Tanács tagja köszöntötte Csath Magdolnát, akit az MKT legmagasabb kitüntetésben, életműdíjban részesített, amelynek átadására szeptemberben, a Vándorgyűlésen, Szegeden kerül sor.

Csath Magdolna prezentációjában elmondta, hogy a GDP-vel mért gazdasági teljesítmény nem méri a nemzeti vagyon növekedését, pedig ennek növelése lenne a cél. A fejlettséget a humán (tudás, képességek, egészség, mentalitás), a társadalmi (társadalmi tőke, kohézió és fenntarthatóság), illetve a gazdasági fejlettséggel (válságállóképesség, termelékenység, hatékonyság), az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodással mérhetjük. Hangsúlyozta, hogy egy ország a növekedés mellett is fejlettségi csapdába eshet, ha romlik vagy másokhoz képest lassan javul a tudásszint és az egészségi állapot, ha csökken a népesség száma, ha növekszik az agyelszívás, ha „szétesik a társadalom”, gyenge a társadalmi tőke, alacsony a bizalmi szint, ha súlyos regionális szakadékok vannak, ha nő a „rossz minőségű” munkahelyek aránya (ahol nem kell tudás, és/vagy árt az egészségnek), illetve, ha romlik a természeti környezet állapota.

Részletesen, nemzetközi összehasonlításban mutatta be a téma gazdasági és fejlettségi mutatóit. Magyarország a gazdasági mutatók tekintetében jól teljesít, míg az összes fejlettségi mutató tekintetében sajnos rosszabbak a pozícióink (főleg Ausztriával összehasonlítva). Habár hazánkban magas a beruházások aránya, de igen alacsony a nem megfogható (intangible) beruházások aránya. Ide tartozik, pl. a K+F kiadások, az oktatás/munkavállalók képzése, a szoftver, az IT, a szervezeti és üzleti folyamatok szervezése. Hiába költ ugyanis egy ország sokat gépekre, ha nincs hozzá megfelelő tudású szakember, aki működtesse. Ezt bizonyítja, hogy habár a digitális infrastruktúra terén jól állunk, viszont a humán tőke digitális képessége, a digitális technológiák használatának elterjedtsége és a közszolgáltatások digitalizáltsága terén sokat kell javulnunk. A munkavállalók képzése kulcskérdés a versenyképesség, a tudásalapú fejlődés és a termelékenység szempontjából is.

Összefoglalásként kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott fejlődéshez a termelékenység javítására, a hozzáadott érték növelésére és a fejlődési csapda elkerülésére van szükség. Hosszabb távon a növekedés fenntartása sem képzelhető el fejlődési előrelépés nélkül, de ehhez rendszerszemléletű gondolkodásra van szükség. A fejlődés érdekében az intangible beruházások arányát kellene javítani, mert ezzel lehet növelni a nemzeti vagyon humán és társadalmi elemét. Fontos, hogy egy átfogóbb, a fejlődés legfontosabb jellemzőit is mérő mutatószámrendszer, egy elemző-, értékrendszer és nem csak a GDP-re fókuszáló célfüggvény kerüljön kidolgozásra, megalkotásra.

A számos résztémát felölelő panelbeszélgetést Czakó Erzsébet, a BCE Vállalatgazdaságtan Intézetének egyetemi tanára, az MKT Ipari és Vállalkozási Szakosztályának elnökségi tagja vezette moderátorként. A panelbeszélgetés résztvevői:

• Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnöke és
• Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője voltak.

Készítette:   Tóth Ferenc