Szakmai beszélgetés a gazdaság és a pénzügyek zöld átalakulásáról

A Hitelintézeti Szemle decemberi számának központi témája a környezeti fenntarthatóság, a gazdaság és a pénzügyek zöld átalakulása volt. A kötetben megjelent írások közül három kapcsán – Dekarbonizáció a pénzügyekben címmel – a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle panelbeszélgetést szervezett hibrid formában 2023. január 26-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyeleti konferenciaközpontjában. A rendezvény élőben is látható volt az MKT YouTube-csatornáján.

MKT-YouTube: Dekarbonizáció a pénzügyekben - YouTube

MKT-podcast: Dekarbonizáció a pénzügyekben by Magyar Közgazdasági Társaság (spotify.com)

A három kiemelt írás a következő:

1. Kolozsi Pál Péter – Horváth Balázs István – Csutiné Baranyai Judit – Tengely Veronika: Monetáris politika és zöld átmenet
2. Hajnal Gábor – Palicz Alexandr Maxim – Winkler Sándor: Az energetikai minősítés hatása a kínálati lakásárakra és hitelkamatokra
3. Szigel Gábor: A banki hitelportfóliók karbonintenzitása az alacsonyabb jövedelmű országokban – jó alap az összehasonlításra?

A rendezvényen Virág Barnabás az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a kiadvány decemberi számában olyan zöld témákat jelentettünk meg, amelyek a fenntartható gazdaságra való átállás, a zöld átmenet és a pénzügyek kapcsolatrendszerét vizsgálják. A 2020-as évtized kulcskérdése az energia- és zöldátmenet, amiben a központi bankoknak és a pénzügyi közvetítőrendszernek kiemelt szerepet kell játszaniuk. Emiatt az MNB 2021-ben Európában elsőként kapott zöld mandátumot és ezzel törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy az elsődleges feladat a magas infláció jelentős és gyors csökkentése, mert hátráltatja a beruházásokat és ezért ez a fenntartható növekedés, a zöld átmenet felé vezető út első lépése. Emellett keresni kell azokat a "gyorsító pályákat", amelyeken keresztül csökkenteni lehet a magyar gazdaság energiafelhasználását és az energiafüggetlenség megteremtését.

Ezt követően került sor a kiemelt három írás rövid ismertetésére, amit egy kerek-asztalbeszélgetés követett, amelyet Kandrács Csaba, az MNB alelnöke moderált. Felvezetőjében hangsúlyozta, hogy a rövidtávú problémák kezelése mellett nagyon jó, hogy a Hitelintézeti Szemle hosszú távú klímakérdésekkel foglalkozik és napirenden tartja a problémákat, mert ezek megoldásához először „a fejeket kell átállítani” és utána hatalmas eredményeket tudunk elérni.

Kolozsi Pál Péter (MNB igazgató) a Monetáris politika és zöld átmenet című esszét ismertette, amely mögött az a motiváció áll, hogy a Párizsi egyezményben rögzített célok elérése jelentős társadalmi erőfeszítéseket igényel. Az írásban megvizsgált fő kérdés az, hogy a jegybankok pontosan milyen szerepet tölthetnek be a zöld átmenetben, és ez összeegyeztethető-e a jegybankok fő céljának tekinthető árstabilitási mandátummal. Bemutatta a jegybanki mandátumok és a zöld aktivitás közötti kapcsolatokat, illetve visszacsatolásokat, valamint a klímaváltozás monetáris politikára gyakorolt hatásainak főbb csatornáit, kiemelt hangsúlyt fektetve az inflációs hatásokra. Elmondta, hogy az utóbbi években átalakult és kibővült a jegybanki szerepkör, ami alkalmasabbá teszi az intézményeket a klímaváltozás elleni harcban való részvételre. A zöld monetáris politika megvalósítása során azonban a jegybankok így is számos kihívással néznek szembe, ilyen például a piacsemlegesség, a különböző időhorizontok, a zöld átmenet finanszírozásának, illetve a jegybanki függetlenség kérdése.

Winkler Sándor (MNB osztályvezető) Az energetikai minősítés hatása a kínálati lakásárakra és a hitelkamatokra című tanulmányt ismertette. Megszólalásában hangsúlyozta, hogy a zöld átállásban a lakáspiac és a lakáshitelezés szerepe meghatározó. A zöld fedezetek zöld felárral, alacsonyabb kockázattal, és így kisebb hitelkamattal bírhatnak. A szakirodalmi kutatások összességében a zöld ingatlanok alacsonyabb hitelkockázatára utalnak. Magyar adatok alapján a kutatás fő megállapítása, hogy a korszerűbb energetika használata szignifikánsan emeli az új lakások kínálati árát, ugyanakkor a legjobb energetikai jellemzőkkel rendelkező ingatlanok esetében a bankok nem érvényesítették az energetikai szempontokat a hitelek árazásában a modellben vizsgált 2021-2022 I. negyedév közötti időszakban.

Szigel Gábor A banki hitelportfóliók karbonintenzitása az alacsonyabb jövedelmű országokban – jó alap az összehasonlításra? című tanulmányát ismertette. Kiemelte, hogy a banki hitelportfóliók karbonlábnyomának kiszámítása egyre elterjedtebb, ez lehetővé teszi a bankok hitelportfóliójának környezetvédelmi összehasonlítását. Az eredményeket torzítja az egyes országok közötti eltérő árszínvonal, amely hátrányosan érinti az alacsonyabb jövedelmű országokat, mert az árszínvonalban meglévő különbségek szennyezőbbnek mutatják a szegényebb országok portfólióit. Emiatt a banki portfóliók karbonlábnyomának összehasonlítása során be kellene vezetni a vásárlóerő-paritással történő korrekciót, amelyet példákon keresztül illusztrált.

Készítette:   Tóth Ferenc (MNB)