Szakmai beszélgetés a globalizáció aktuális kérdéseiről

Szakmai beszélgetés a globalizáció aktuális kérdéseiről

A Hitelintézeti Szemle (HSz) 2023. júliusi számának Jövőképünk rovatában „Globalizáció versus deglobalizáció” címmel jelent meg Halmai Péter esszéje.
A cikkhez kapcsolódva a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a HSz szakmai beszélgetést szervezett 2023. július 5-én, amely az MKT YouTube-csatornáján élőben volt látható.

MKT-podcast: https://podcasters.spotify.com/pod/show/mktpodcast/episodes/Globalizci-vs--deglobalizci-e26keqi

Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a HSz Szerkesztőbizottságának elnöke, köszöntőjében elmondta, a történelmi tapasztalatok alapján a globalizáció sohasem volt egyenletes folyamat, mindig volt benne felfutási szakasz, amelyet egy sokk-időszak, majd egy válság, ezután egy korrekció követett, végül újra egy felívelő szakaszba ment át, tehát a globalizáció ciklikus.
A történelmi tanulság az, hogy a globalizációt érdemes egy nagyobb fókusz mentén kezelni. Az online tér tekintetében újra erősödhetnek a globalizációs kapcsolatok és az adat válik az egyik a legfontosabb nyersanyaggá, amit egyre gyakrabban használunk a globális térben. Bizonyos területeken csökkenhet a globalizáció sebessége, míg máshol, például a digitalizáció terén, felívelés tapasztalható.

Ezután Halmai Péter, az MTA rendes tagja, a BME és az NKE egyetemi tanára, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya elnöke az esszét bemutató előadásában hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos kérdés a globalizáció jövője. A kereskedelem aránya már nem nő a GDP-hez képest és a nemzetközi tőkemozgások is mérsékeltebb arányúak, illetve stagnál a globalizációs index.
A globális kereskedelmi fragmentáció kockázatai között említette, hogy például a kereskedelmet előmozdító hajtóerők kifulladni látszanak, az offshoring dinamikája csökken, illetve a geopolitikai feszültségek komoly kihívásokat jelentenek.
Emellett az USA és Kína közötti növekvő ellentét korlátozó intézkedésekhez, a beszerzési források megbízhatóságának növelésére irányuló erőfeszítések, illetve a technológiaintenzív ágazatokban támogató iparpolitikákhoz vezetett. Előtérbe kerültek a nemzetbiztonsági szempontok, valamint a technológiai szuverenitás kérdése. Ugyanakkor a szolgáltatáskereskedelem megtartotta dinamizmusát a digitális technológiák és közbülső szolgáltatások terén, illetve egyes materiális javak nemzetközi áramlása jelentősen növekedett.

A kereskedelmi fragmentáció veszélyei között kiemelte a globalizációellenes gazdaságpolitikát, mert káros hatással lehet a termelékenység növekedésére, állandósuló globális kibocsátási veszteséghez vezethet.

Előadásának fő üzenete, hogy az átalakuló globalizáció során alapvető strukturális változásokról van szó, a tudásalapú globalizáció szíve a technológia. A gazdaságpolitikák középpontjába a termelékenység és a versenyképesség növelésének kellene kerülnie, kulcsfontosságú az oktatás fejlesztése, az alkalmazkodási képesség javítása.

Ezt követően került sor a szakmai beszélgetésre, amelyen a szerző, valamint Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, Cséfalvay Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhelye vezetője és Várkonyi László, az Igazságügy Minisztérium Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkársága osztályvezetője vettek részt. A beszélgetést Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója vezette. Ennek során Benczes István elmondta, hogy a globalizáció egy velünk élő folyamat, ami egy gazdasági, politikai és társadalmi transzformációt, a világgazdaság szerves rendszerré fejlődését, egyfajta integrációt jelent. Cséfalvay Zoltán szerint egyre erősebb az immateriális gazdaság aránya, de ezt nehéz mérni. Várkonyi László kihangsúlyozta, hogy megváltozott a globalizáció jellege, hajtóereje. Az integrációk inkább regionális szinten tudnak kiteljesedni. A jelenlegi geopolitikai feszültségek várhatóan megmaradnak.

A blokkosodás és regionalizáció kapcsán Halmai Péter úgy vélte, hogy a regionalizmus illeszkedhet a globalizációs folyamatba, de ha a blokkosodás irányába mozdul el, akkor ez törést jelent, azonban nem szükségszerű ez az irány. Reméli, hogy az együttműködésben való érdekeltség erősebb, mint a konfliktusok. Benczes István szerint a közgazdászok korábban csak a globalizáció aggregált előnyeit hangsúlyozták és nem foglalkoztak az elosztási konzekvenciákkal. Nyugati munkahelyek nemcsak Kína miatt szűntek meg, hanem a digitalizáció és a robotizáció fejlődése következtében is.

Cséfalvay Zoltán szerint a blokkosodás mögött a technológiai hatalomért folyó harc áll. Jelenleg a világ innovációi az USA-ban készülnek, amely meg is akarja tartani technológiai előnyét. Várkonyi László felhívta a figyelmet, hogy a globalizáció megítélésében erősödő ellentét van a vállalati és az állami szint között, mert más értékrendszerben működnek. A jelentős profitot termelő nemzetközi nagyvállalatok támogatják a szélesebb nemzetközi együttműködést, a globalizációt. A nemzetállamok a globalizáció „áldozataivá” váló csoportokra fókuszálnak, mert 4-5 évente választások vannak. Ma már az EU-s jogalkotási kezdeményezésekben is felmerül a külföldi működőtőke beruházások előzetes nemzetbiztonsági átvilágítása, a közbeszerzésekben pedig egy fokozott reciprocitásra való törekvés. A szabadkereskedelem helyett az ellenállóképesség lett a kulcsszó.

A renminbi nemzetközi szerepével kapcsolatban Halmai Péter véleménye szerint annak növekvő nemzetközi elfogadottsága akkor lesz világgazdasági szinten megalapozott, ha Kína elmélyíti a piacgazdasági reformokat és nem torzítja el az árfolyamot. Benczes István is megerősítette ezt, hozzátéve, hogy Kína elsősorban a dél-kelet-ázsiai régió országaiban lát lehetőséget a pénzügyi terjeszkedésre. Cséfalvay Zoltán megemlítette, hogy Kína a FinTech terén jobb fejlesztéseket valósít meg, mint az USA vagy az EU, de középtávon sem jelen veszélyt a dollár dominanciájára. Várkonyi László szerint a dollár dominanciáját, csak a megfelelő fundamentumok megteremtését követően lehetne megtörni, de nem biztos, hogy ez Kínában gyorsan megteremthető.

Virág Barnabás zárszavában kiemelte, hogy ez volt az egyik legérdekesebb beszélgetés az eddigi HSz-MKT rendezvények sorában, amelyből mindnyájan sokat tanulhattunk.

Készítette:   Tóth Ferenc (MNB)