Szakmai beszélgetés a központi bankok kommunikációjának tapasztalatairól

A Hitelintézeti Szemle (HSz) 2024. márciusi számában „Jegybanki politika és kommunikáció a feltörekvő országokban: A nagy felzárkózás” címmel jelent meg Nagy Mohácsi Piroska, Tatiana Evdokimova, Olga Ponomarenko és Elina Ribakova tanulmánya. A cikkhez kapcsolódva a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a HSz – most először – angol nyelvű szakmai beszélgetést szervezett 2024. április 4-én, amely az MKT YouTube-csatornáján élőben volt látható.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a HSz Szerkesztőbizottságának elnöke, köszöntő beszédében elmondta, hogy az MNB ebben az évben ünnepli alapításának 100. évfordulóját, majd bemutatta a márciusi számot, kiemelve az esemény témáját adó jegybanki kommunikációról szóló írást.
Az MNB 2001-ben vezette be az inflációs célkitűzés rendszerét. A helyzet azóta sokat változott, különösen a nagy pénzügyi váláság után, megnőtt a kommunikáció, a megfelelő narratívák és az előretekintő iránymutatás szerepe. A jelenlegi modellekkel nehéz volt előrejelezni az utolsó inflációs időszak tetőpontját. Ezért is nagyon releváns az MNB számára a tanulmány, amely egy széleskörű nemzetközi összehasonlításban mutatja be a témát.

 

Ezután, az egyik szerző, Nagy Mohácsi Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora tartott bevezető előadást a tanulmányról.

Jelezte, hogy 22 feltörekvő piaci központi bank monetáris politikai intézkedéseit és kommunikációját hasonlították össze a Fed-del és az EKB-val az elmúlt két évtizedben, hangulatelemzést és fejlett gépi tanulási technikákat alkalmazva.

A főbb üzenetek a következők voltak:

• A feltörekvő piacok központi bankjai jelentős előrelépést tettek az átláthatóság terén, és néhányan: Csehország, Chile, Magyarország, Dél-Korea és Dél-Afrika felzárkóztak a fejlett országokhoz.
• A feltörekvő országok jegybankjai nyilatkozatainak olvashatósága világosabb, bár a Fed és az EKB is javított ezen a közelmúltban.
• A kelet-közép-európai régió vezető szerepet tölt be ezen a téren.
• Kiemelte, hogy a több mandátummal rendelkező központi bankoknak nagyon világos kommunikációs stratégiával kell rendelkezniük annak meghatározásához, hogy mi a prioritásuk, amikor több szakpolitikai céljuk ütközhet egymással.
• Az infláció első és második körös hatásai közötti különbségek elmosódnak, ha az infláció gyorsan emelkedik. Fontos nyomon követni a kereslet-kínálat egyensúlyhiány mögött meghúzódó kínálati oldali tényezőket.
• Stressz idején nem jó a központi banki célon változtatni.
• A fiskális-monetáris politika kombinációja központi szerepet játszik a makrogazdaságban, ezért annak közös felülvizsgálata és kommunikációja elősegítené a monetáris és a költségvetési hatóságok átláthatóságát, hitelességét és elszámoltathatóságát.

A témában szervezett szakmai beszélgetésen a szerzők közül Nagy Mohácsi Piroska, valamint Balogh Csaba, az MNB igazgatója és Ábel István, a Budapesti Gazdasági Eegyetem egyetemi tanára vettek részt. A beszélgetést Lehmann Kristóf, az MNB igazgatója, a NJE MNB Intézetének vezetője moderálta.

Az egyik részletesen megvitatott kérdés az volt, hogy habár nagyon jó a feltörekvők kommunikációja, ennek ellenére jelentős különbség van a fejlett és a feltörekvő gazdaságok inflációja és ebből következően alapkamata között. A tömör válasz az, hogy egy teljesen más típusú inflációval szembesültek a központi bankok, ezért kellett szigorúbb monetáris politikát alkalmazniuk. Elhangzott, hogy Magyarország elsőként jelezte a szigorítás szükségességét és az MNB széleskörű publikációival hozzájárul az átláthatóságának és hitelességének növeléséhez.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy azok a központi bankok kommunikálnak jobban, amelyek hamarabb vezették be az inflációs célkitűzés rendszerét. Az infláció lényegében a kereslet és kínálat egyensúlytalanságát tükrözi, és ezt a leckét jól megtanulták a feltörekvő piacok. A központi bankok egyik legfontosabb feladata az inflációs várakozások lehorgonyzása. Új jelenség, hogy a cégek profitabilitásának és a felárainak növekedése hozzájárulhat az infláció emelkedéséhez.

Az MNB kommunikációjában hangsúlyozza, hogy a verseny nagyon fontos, mert ez is hozzájárulhat a dezinflációs folyamathoz. A lakosság pénzügyi műveltségének javítása támogathatja a monetáris politikát, mert látható, hogy a kamatlábak transzmissziója nagyon gyenge volt. A fiskális politikának is meghatározó szerepe lehet az infláció alakulásában, pl. túlzott hiány esetén.

A krízismenedzsment részeként az is fontos volt, hogy a Fed és az EKB (részben a kínai központi bank is) swap-megállapodásokat kötött a feltörekvő országok központi bankjaival.

Zárásként kiemelésre került, hogy a kommunikáció a monetáris politika szerves része. A szerző két végső üzenete az volt, hogy a kommunikáció az maga a „policy”, illetve, hogy a központi bankok közössége homogénebbé vált több feltörekvő piac központi bankjának felzárkózásával.

Készítette: Tóth Ferenc (MNB)