Szerzői információk:
Béli Marcell: KELER KSZF, piacikockázat-elemzője (volt a tanulmány írásakor). E-mail: beli.marcell@gmail.com
Váradi Kata: Budapesti Corvinus Egyetem, docens; KELER KSZF, külső tanácsadó. E-mail: kata.varadi@uni-corvinus.hu
Absztrakt:
Cikkünkben egy olyan alapletéti követelményt meghatározó módszertant ismertetünk, mely megfelel a 2012 óta hatályban lévő EMIR-szabályozásnak, miközben a piaci szereplőknek az alapletét-meghatározással szemben támasztott követelményeit, igényeit is figyelembe veszi. A tőzsdék mögött működő központi szerződő felek feladata, hogy a piaci szereplőktől átvállalják a partnerkockázatot. Egy központi szerződő fél a felmerülő kockázatok kezelése érdekében többszintű garanciarendszert üzemeltet, melynek egyik kulcsfontosságú eleme az alapletét, más néven a margin. A piaci szereplők szemszögéből a legfőbb követelmény, hogy a margin értéke kövesse a piaci folyamatokat, miközben lehetőleg maradjon stabil időben. További követelmény, hogy az értékének meghatározása legyen objektív, hogy a piaci szereplők könnyen reprodukálni tudják, így minél kevesebb szakértői döntést tartalmazzon, valamint egységes legyen minden terméktípusra nézve. A cikkben néhány értékpapír példáján keresztül ismertetjük, hogy egy lehetséges módszertan miképpen épül fel, és hogy az egyes paraméterek meghatározása miképpen kivitelezhető úgy, hogy minden érintett – szabályozó, piaci szereplők, központi szerződő fél – érdekeinek, követelményeinek megfeleljen.
Hivatkozás (APA):
Béli, M., & Váradi, K. (2017). Alapletét meghatározásának lehetséges módszertana. Hitelintézeti Szemle, 16(2), 117–145. https://doi.org/10.25201/HSZ.16.2.117145
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
G15, G17, G18
Kulcsszavak:
központi szerződő fél, alapletét, EMIR, prociklikusság
Felhasznált irodalom:
Acerbi, C. – Székely, B. (2014): Backtesting Expected Shortfall. MSCI working paper, 2014.
Acerbi, C. – Tasche, D. (2002): On the coherence of expected shortfall. Journal of Banking & Finance, 26(7): 1487–1503. https://doi.org/10.1016/S0378-4266(02)00283-2
Artzner, P. – Delbaen, F. – Eber, J.-M. – Heath, D. (1997): Thinking coherently. Risk 10: 68–71.
Artzner, P. – Delbaen, F. – Eber, J.M. – Heath, D. (1999): Coherent measures of risk. Mathematical Finance, 9(3): 203–228. https://doi.org/10.1111/1467-9965.00068
Berlinger, E. – Dömötör, B. – Illés, F. – Váradi, K. (2016): A tőzsdei elszámolóházak vesztesége. Közgazdasági Szemle 63(9): 993–1010. https://doi.org/10.18414/KSZ.2016.9.993
Frey, R. – McNeil, A.J. (2002): VaR and expected shortfall in portfolios of dependent credit risks: conceptual and practical insights. Journal of Banking & Finance, 26(7): 1317–1334. https://doi.org/10.1016/S0378-4266(02)00265-0
Gneiting, T. (2011): Making and evaluating point forecasts. Journal of the American Statistical Association, Vol. 106. No. 494: 746–762. https://doi.org/10.1198/jasa.2011.r10138
Hakkio, C.S. – Keeton, W.R. (2009): Financial stress: what is it, how can it be measured, and why does it matter? Economic Review, 94(2): 5–50.
Holló, D. – Kremer, M. – Lo Duca, M. (2012): CISS – a composite indicator of systemic stress in the financial system. Working Paper Series Nr. 1426 (March), European Central Bank. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecbwp1426.pdf?6d36165d0aa9a-e601070927f3ab799fc. Letöltés ideje: 2016. augusztus 17.
Illing, M. – Liu, Y. (2006): Measuring financial stress in a developed country: An application to Canada. Journal of Financial Stability, 2(3): 243–265. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2006.06.002
Jorion, P. (2007): Value at risk: the new benchmark for managing financial risk. 3rd Edition, McGraw-Hill Education; New York, 624 p.
Keler KSZF honlapja: https://www.kelerkszf.hu/Kockázatkezelés/Pénzügyi piac _Multinet/Garanciarendszer elemei/ Letöltés ideje: 2016. augusztus 17.
Oet, M. V. – Dooley, J. M. – Ong, S. J. (2015): The Financial Stress Index: Identification of Systemic Risk Conditions. Risks, 3(3): 420–444. https://doi.org/10.3390/risks3030420
Pflug, G.C. (2000): Some remarks on the value-at-risk and the conditional value-at-risk. In: Probabilistic constrained optimization. Springer US, pp. 272–281. https://doi.org/10.1007/978-1-4757-3150-7_15
Szűcs Nóra Ágota (2006): VaR kritika lépésről lépésre. A Budapesti Értéktőzsde Kochmeister pályázatára készített dolgozat, Budapest.
Yamai, Y. – Yoshiba, T. (2005): Value-at-risk versus expected shortfall: A practical perspective. Journal of Banking & Finance, 29(4): 997–1015. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2004.08.010
Ziegel, J.F. (2016): Coherence and elicitability. Mathematical Finance, 26(4): 901–918. http://dx.doi.org/10.1111/mafi.12080.