Tisztelt Szerzőink!
A Hitelintézeti Szemle (az angol változat Financial and Economic Review) lektorált társadalomtudományi folyóirat, amely elsőközlésű írások beérkezését várja, leginkább a társadalomtudományok, ezen belül a közgazdaság-tudomány, széles értelemben vett pénzügyek (hitelintézeti, biztosítási és tőkepiaci kérdések), a gazdálkodás- és szervezéstudományok területéről, valamint határterületeikről. A publikálásra kerülő anyagok kategóriái: tanulmány, esszé, szakmai cikkek, könyvismertetés/recenzió, konferenciabeszámoló (beszámoló a tudományos élet eseményeiről). A publikálás magyar és angol nyelven, egy időben történik. Évente egyszer egy válogatott tanulmányokból álló, kínai nyelvű kötet is megjelenik.
1. A publikáció lépései
1.1. Benyújtás előtt, kérjük, tanulmányozza szerkesztési javaslatainkat (2) és jogi feltételeinket (3).
1.2. Publikálásra szánt anyagokat a szerkesztőség elektronikusan fogad.
1.3. E-mail-címünk: szemle@hitelintezetiszemle.hu
1.4. A tanulmányok és esszék lektoráltatásáról minden negyedév első hónapjában, a szerkesztőbizottsági ülésen születik döntés. A szerzők a döntésről elektronikusan kapnak tájékoztatást.
1.5. Az
anyagok elbírálása kettős vaklektorálással történik (bővebben lásd a Lektori útmutatót).
Minden egyes beküldött anyag lektorálására legalább két külső, független lektort
kérünk fel, akik nem lehetnek a szerkesztőbizottság tagjai.
1.6. A lektori vélemények beérkezését követően a szerzők – szükség szerint – átdolgozzák írásukat. A szerzők által átdolgozott anyag és a válaszlevelek a lektoroknak visszamutatásra kerülnek.
1.7. A Hitelintézeti Szemle szigorú etikai publikációs normákat követ, a COPE (Committee on Publication Ethics – Publikációs Etikai Bizottság) irányelveit, valamint a tudományos publikációk átláthatóságának és legjobb gyakorlatának elveit követve. Minden benyújtott kézirat – az eredetiséget megállapítandó – plágiumkereső szoftverrel kerül átvizsgálásra.
1.8. A lektorok által jóváhagyott anyagok publikálásáról a szerkesztőbizottság dönt. A kiválasztott írások az olvasószerkesztést követően magyar nyelven a Hitelintézeti Szemlében, vele párhuzamosan és egy időben, angol nyelven a Financial and Economic Review-ban jelennek meg. A megjelentetni szándékozott írásokat elegendő az egyik nyelven beküldeni. A fordítás költségét a Hitelintézeti Szemle kiadója (Magyar Nemzeti Bank, MNB) állja.
1.9. A beérkezett szakmai cikkek, könyvismertetők és konferenciabeszámolók megjelentetéséről a szerkesztőbizottság dönt. Az e rovatokba szánt cikkek szakmai és szerkesztőségi egyeztetést, valamint olvasószerkesztést követően jelenhetnek meg.
1.10 Az anyagok végleges, szerkesztett változatát a nyomdai tördelés folyamán a szerkesztőség minden esetben megküldi a szerzőknek megjelenés előtti végső ellenőrzésre, jóváhagyásra. A szerzők jóváhagyását követően a cikk csak egyértelmű hiba esetén módosítható, a módosítás külön jelzésével a cikk egyedi weboldalán.
2. Szerkesztési szabályok
2.1. A szerzőség változásai: A publikálási folyamat integritásának megőrzése és az egyértelmű elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Hitelintézeti Szemle a következő szabályokat alkalmazza a szerzőségre vonatkozóan. A szerzőknek határozottan javasolt a beküldéskor jelezniük a megfelelő szerzőséget, a levelező szerzőt és a szerzők sorrendjét.
Befogadás utáni szabályzat: A kézirat befogadása után nem fogadható el a szerzőség módosítása szerzők hozzáadásával vagy törlésével, és/vagy a levelező szerző módosításával, és/vagy a szerzők sorrendjének módosításával. A szerző nevének elírása esetén a szerkesztőbizottság dönthet.
Lektorálási szakasz: A lektorálási szakaszban általában nem engedélyezett szerzők hozzáadása és/vagy törlése. Kivételes esetekben az ilyen változtatások okait meg kell indokolni, és a jóváhagyás a felelős szerkesztő belátása szerint történik.
Pontosság: Felhívjuk a figyelmet, hogy a szerzők neve pontosan úgy kerül közzétételre, ahogyan a beküldött és elfogadott cikkben szerepel. A szerzőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a nevük helyesen legyen megadva, és hogy a címek és az intézményi kötődések naprakészek legyenek.
2.2. Egy szerzőt ki kell jelölni levelező szerzőként, aki az összes társszerző nevében eljár, és biztosítja, hogy a munka bármely részének pontosságával vagy integritásával kapcsolatos kérdéseket megfelelően kezeljék. A levelező szerző a következő követelményekért felelős:
a) Társszerzői jóváhagyás: Biztosítja, hogy minden felsorolt szerző jóváhagyta a kéziratot a beküldés előtt, beleértve a szerzők végleges listáját és sorrendjét is.
b) Kommunikációkezelés: A folyóirat és az összes társszerző közötti összes levelezés kezelése a megjelenés előtt és után. A beküldés és a korrektúra során a kommunikáció kezelése delegálható egy kapcsolattartó vagy beküldő szerzőre; ilyen esetekben a levelező szerzőt továbbra is egyértelműen fel kell tüntetni a kéziratban.
c) Az anyagok átláthatósága: Biztosítani kell az átláthatóságot az anyagok újrafelhasználására vonatkozóan, és a még kiadatlan anyagok (pl. nyomdában lévő kéziratok) feltüntetésével a felelős szerkesztőnek küldött kísérőlevélben.
d) Megfelelőség és nyilatkozatok: Biztosítja, hogy a kézirat tartalmazza az összes szükséges közzétételt, bejelentést és adatátláthatósági nyilatkozatot az összes szerzőtől.
2.3. Nyilatkozatok és etikai normák: Benyújtáskor a szerzőknek a hivatkozások előtt egy „Nyilatkozatok” részt kell csatolniuk. Az objektivitás és az átláthatóság biztosítása érdekében ebben a részben a következő pontokra kell kitérni a megadott standard kifejezések használatával:
a) Finanszírozás: Sorolja fel az összes olyan szervezetet, amely pénzügyi támogatást nyújtott a kutatáshoz. Ha nincs ilyen, kérjük, jelezze: „A szerzők nem részesültek anyagi támogatásban a kézirat elkészítése során.”
b) Összeférhetetlenség: Adjon tájékoztatást minden lehetséges pénzügyi vagy nem pénzügyi érdekeltségről. Ha nincs ilyen, kérjük, használja a standard mondatot: „A szerzőknek nincsenek olyan összeférhetetlen érdekeltségeik, amelyek relevánsak a cikk tartalmával kapcsolatban.”
c) Szerzői hozzájárulások: Adja meg az egyes hozzájárulásokat a Közreműködői Szerepkörök Taxonómiája (Contributor Roles Taxonomy – CRediT) segítségével. A szerzők nevének kezdőbetűit kell használniuk.
Példa: Koncepcióalkotás: A.B., C.D.; Módszertan: A.B.; Formális elemzés: E.F.; Írás – Eredeti vázlat: A.B.; Írás – Lektorálás és szerkesztés: C.D., E.F. Minden szerző elolvasta és elfogadta a kézirat közzétett változatát.
d) Adatok elérhetősége: Nyilatkozatot kell tenni a kéziratban bemutatott eredmények előállításához használt kutatási adatok és egyedi kódok (pl. Stata, R vagy Python szkriptek) elérhetőségéről.
Nyilvános adattár: „A tanulmány eredményeit alátámasztó adatok és kód elérhető a [Repozitórium neve] címen az [URL/DOI] linken.”
Elérhetőség kérésre: „A tanulmány eredményeit alátámasztó adatok és kódok kérés esetén elérhetők a levelező szerzőnél.”
Saját vagy bizalmas adatok: „A tanulmányban használt adatok üzleti titkot képeznek vagy bizalmas jellegűek, így jogi vagy etikai korlátozások miatt nem oszthatók meg.”
Harmadik féltől származó adatok (korlátozások érvényesek): „A tanulmányban felhasznált adatokat a szerzők a [Forrás neve] forrásból szerezték be. Az adatok elérhetőségére korlátozások vonatkoznak, amelyeket a jelenlegi tanulmányhoz licenc alapján használtak fel.”
Nincsenek új adatok generálva: „Az adatmegosztás nem vonatkozik erre a cikkre, mivel a szerzők nem generáltak vagy elemeztek új adatokat/adathalmazokat.”
e) Tájékozott beleegyezés: Emberi résztvevőket magában foglaló kutatások esetén a szerzőknek meg kell erősíteniük, hogy tájékozott beleegyezést szereztek be, és meg kell nevezniük a jóváhagyó etikai bizottságot.
f) A mesterséges intelligencia (MI) használata: Ha MI-eszközt használtak tartalom létrehozásához (generatív szerkesztői munka vagy autonóm tartalomkészítés), annak használatát dokumentálni kell a kézirat módszertani részében. Az MI-eszközök „MI-támogatású szövegszerkesztéshez” (az olvashatóság, a stílus vagy a nyelvtan javításához) történő használatát nem kell deklarálni. Az MI-támogatású szövegszerkesztés az emberek által generált szövegek érthetősége és hibajavítása céljából történő javítását jelenti.
2.4. Nyilatkozatok és szerzői hozzájárulások űrlapjának benyújtása: A szövegközi nyilatkozatok (lásd 2.3.) kiegészítéseként a Hitelintézeti Szemle előírja a kézirat mellett a hivatalos „Nyilatkozatok és szerzői hozzájárulások űrlap” benyújtását is. Ez a különálló űrlap a szerzőség és a kutatás integritásának hivatalos érvényesítéseként szolgál, biztosítva a megfelelést a nemzetközi COPE és a Web of Science standardjainak.
Konzisztencia: A kézirat „Nyilatkozatok” részében megadott információknak meg kell egyezniük az ezen az űrlapon megadott adatokkal.
Felelősségvállalás: Az űrlap benyújtásával a levelező szerző megerősíti, hogy a szerzőlista helyes, a kutatás integritásáért kollektív felelősséget vállal, a végleges kéziratot minden szerző jóváhagyta, az összeférhetetlenséget vagy a finanszírozási forrásokat teljes mértékben nyilvánosságra hozta, és minden egyéni hozzájárulást (CRediT) pontosan bemutatott.
Egyszerzős cikkek: Az egyszerzős kéziratok esetében a szerzőnek a nyomtatványon található összes releváns kategória bejelölésével kell megerősítenie felelősségét a teljes kutatási folyamatért.
Társszerzős cikkek: Minden szerzőnek legalább egy hozzájárulással kell rendelkeznie. A szerepköröknek pontosan tükrözniük kell a munkamegosztást.
2.5. További szerzői irányelvek:
ORCID azonosító: A szerzőket kérjük ORCID azonosítójuk használatára. Amikor cikket nyújtanak be elbírálásra, vagy a beküldési folyamat során be kell szerezniük egy ORCID azonosítót ahhoz, hogy a szerző szakmailag megfelelően azonosítható legyen.
Elhunyt vagy cselekvőképtelen szerzők: Azokban az esetekben, amikor egy társszerző elhunyt vagy cselekvőképtelenné válik az írás, a beküldés vagy a lektorálás során, a társszerző(k)nek (jogi) képviselő jóváhagyását kell kérnie(ük) a szerző nevének feltüntetéséhez a publikációban.
Szerzői kérdések vagy viták: A lektorálás során vagy az elfogadás és publikálás után felmerülő szerzői vitákat a Hitelintézeti Szemle nem vizsgálja, és nem hoz benne döntést. A szerzőket felkérjük, hogy maguk rendezzék a vitát, vagy az egyik szerző halála esetén az örökösökkel. Ha ez nem lehetséges, a Hitelintézeti Szemle fenntartja a jogot, hogy visszavonja a kéziratot a szerkesztési folyamatból, publikált cikk esetén pedig a szerzők intézményeihez fordul a kérdéssel.
2.6. Érdekkonfliktusok
Közzétételi kötelezettség: A szerzőknek közzé kell tenniük minden olyan pénzügyi vagy nem pénzügyi érintettséget (érdekeltséget), amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy befolyásolja a benyújtott munkát. A jelentéstétel magában foglalja a kutatási támogatásokat, a foglalkoztatást vagy a pénzügyi holdingokat, (például a részvényeket vagy a szabadalmakat) olyan szervezetektől, amelyek pénzügyileg nyerhetnek vagy veszíthetnek a közzététel révén.
Jelentési időszak: A kutatás elvégzésétől és a munka benyújtásra előkészítésétől számított elmúlt 3 évben fennálló érdekeltségeket jelenteni kell. Az ezen időszakon kívüli jelentős érdekeltségeket is közölni kell, ha relevánsak.
Szerkesztői beküldések: Ha a szerző szerkesztő vagy a szerkesztőbizottság tagja, akkor erről a kézirat összeférhetetlen érdekeltségek részében nyilatkoznia kell.
Nyilatkozat formátuma: Ha nincsenek összeférhetetlen érdekeltségek, a szerzőknek a következő nyilatkozatot kell feltüntetniük: „A szerzőknek nincsenek olyan összeférhetetlen érdekeltségeik, amelyek relevánsak a cikk tartalmával kapcsolatban.”
Dokumentáció: A levelező szerzőnek fel kell készülnie arra, hogy dokumentációt nyújtson be ezekről a szabványokról, amennyiben a szerkesztők kérik a lektorálás során.
2.7. Titoktartás: A szerzőknek a Hitelintézeti Szemlével folytatott összes kommunikációt bizalmasan kell kezelniük. Ez magában foglalja a folyóirat közvetlen képviselőivel, például a főszerkesztővel, a felelős szerkesztővel és/vagy a szerkesztőkkel, olvasószerkesztővel folytatott levelezést, valamint a lektori véleményeket, kivéve, ha kifejezett hozzájárulást kaptak az információk megosztásához.
2.8. A publikálásra szánt anyagokkal szemben elvárt a hibátlan nyelvhelyesség a beadás nyelvétől függően magyarul vagy brit angol nyelven. A tanulmányok átlagos terjedelme 1 ív (40 000 leütés szóközzel), ettől ± maximum 50 százalékkal lehet eltérni, míg az esszék átlagos terjedelme 35 000 leütés szóközzel, ettől ± maximum 25 százalékkal lehet eltérni. A szakmai cikkek javasolt terjedelme 20 000–30 000 karakter. A könyvismertetők és konferenciabeszámolók javasolt terjedelme 7 500–15 000 karakter, nagyszabású, nemzetközi konferenciáról készült, részletesebb beszámoló esetében maximum 28 000 karakter (előzetesen egyeztetendő). Kérjük a szerzőinket, hogy az anyagok címe legyen rövid (maximum hét szó), tömör, kifejező és figyelemfelkeltő, illetve lehetőleg kerüljék a címben a kérdő formát! Kérjük, hogy egy írást (a rovattól függetlenül) legfeljebb öt szerző jegyezzen.
2.9. A tanulmányok, esszék és szakmai cikkek írásához a szerzői útmutató elvárásait figyelembe vevő sablon itt tölthető le.
2.10. A tanulmányok és esszék minden esetben a főbb hipotéziseket és állításokat tartalmazó (max. 1000 karakteres) összefoglalóval (absztrakt) kezdődnek. Ebben mindössze három dologra kell kitérni: mit vizsgálnak, milyen eszközökkel, módszerekkel, mi az eredmény. Az absztrakt nem tartalmazhat rövidítéseket és hivatkozásokat. Emellett, kérjük, az összefoglaló alatt tüntessék fel a Journal of Economics Literature (JEL) kódokat (http://www.aeaweb.org/jel/jel_class_system.php) és a kulcsszavakat is.
Példa:
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E44, E58, G01
Kulcsszavak: monetáris politika, bankrendszer, adósságválság
A szakmai cikkeknek csak egy rövid (maximum 800 karakteres) absztrakttal kell rendelkezniük, sem JEL-kódok, sem kulcsszavak nem szükségesek. E cikkek szakmai, valamint szerkesztői és olvasószerkesztői ellenőrzésen esnek át.
2.11. Az első oldal alján számozatlan lábjegyzetben kérjük feltüntetni a szerző(k) munkahelyét, foglalkozását (ha lehetséges, beosztását). Több affiliáció esetén azokat pontosvesszővel különítsék el. Végül kérjük megadni az e-mail-címet is. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos információkat és az esetleges köszönetnyilvánításokat is itt kell megadni egy elkülönült bekezdésben. A szerzői lábjegyzet Calibri 9 pontos dőlt betűvel írandó.
Példa:
Vezetéknév Keresztnév (ORCiD kód): Intézmény neve, beosztás (pl. XY: Intézmény1 neve, beosztás1; Intézmény2 neve, beosztás2). E-mail: email-cím
Köszönetnyilvánítás szövege.
2.12. A tanulmányokkal szemben támasztott elvárás az adott témában a jelentős és releváns, elsősorban magyar, illetve nemzetközi szakirodalom feldolgozása és ismertetése. A tudományos publikációktól elvárt továbbá, hogy általános logikai struktúra alapján épüljenek fel. Ez nemcsak logikussá, érthetővé teszi a tanulmányokat, de a tájékozódást is meggyorsítja. A legtöbb tudományos publikáció a következő felépítést követi: Bevezetés/Szakirodalmi kitekintés, Módszertan, Eredmények, Megvitatás/Konklúzió (IMRaD).
2.13. Az esszé a vizsgált kérdést érthetően, olvasmányos formában tárgyaló írás, mely jellemzően vagy általánosságban mutatja be a problémát, vagy annak néhány kiemelt vonására fókuszál. Az esszé a szerző véleményét, nézőpontját sarkalatosabban kifejtve tartalmazza, szubjektívebb, kisebb hangsúlyt fektet a probléma matematikai modellezésére, elsődleges adatgyűjtésre, vagy a mélyebb statisztikai / matematikai / ökonometriai / idősorelemzési módszereken alapuló adatelemzésre. Esetenként a téma szakirodalmának áttekintése is fókuszált, nem teljes körű.
2.14. A dupla vaklektorálás biztosítása érdekében a szerzőknek két külön fájlt szükséges küldeniük a szerkesztőség számára, ezek közül az egyik legyen anonimizált, ne tartalmazzon a szerző(k)ről azonosításra alkalmas adatokat (pl. név, cím, munkahely).
2.15. A szerző önmagát csak a legindokoltabb esetben idézze, és akkor is mindenképp hivatkozzon a pontos forrásra. Ellenkező esetben a vaklektorálás folyamán felmerülhet a plágium gyanúja. Emellett a szerzőnek minden olyan esetben kerülnie kell az egyes szám első személyben történő hivatkozást, amikor saját munkáját idézi.
2.16. Az írások végén (az esetleges függeléket megelőzően) a tanulmányoknak, esszéknek és szakmai cikkeknek hivatkozáslistát kell tartalmazniuk, amelyben fel kell tüntetni a szerző(k) teljes nevét (külföldiek esetében elég a vezetéknév után a keresztnév kezdőbetűje), a megjelenés évét, a mű pontos címét, a kiadó nevét és a megjelenés helyét. Hét vagy több szerzővel rendelkező művek esetén az első hat szerzőt kell felsorolni, majd az „et al.” jelölést. Folyóiratcikkek esetén a folyóirat címét a kötetszámmal, a szám számával (vagy hónapjával) és az oldalszámmal (-tól-ig) kell kiegészíteni. A szerzők nevét a megjelenés éve követi, mindkettő normál betűtípussal, utóbbi zárójelben, majd kettősponttal. A hivatkozott írások pontos címét dőlt betűvel kell szedni, minden más szöveget álló betűtípussal. Amennyiben a hivatkozott irodalom DOI-azonosítóval is rendelkezik, azt fel kell tüntetni (a DOI-azonosítók megtalálhatók a https://doi.crossref.org/simpleTextQuery oldalon). Internetes hivatkozások esetén a letöltés dátumát is kérjük megadni. A hivatkozásokat sorkizárt, sortörés nélküli, 9pt betűméretű és 0,5 cm-es behúzással kell benyújtani.
Példák:
Felhasznált irodalom
Csortos Orsolya – Kóczián Balázs (2017): A külföldön élő magyarok jövedelmeinek és folyó átutalásainak elemzése. Hitelintézeti Szemle, 16(2): 5–27. http://doi.org/10.25201/HSZ.16.2.527
Fouquau, J. – Spieser, Ph. K. (2014): Statistical evidences about LIBOR manipulation: A “Sherlock Holmes’ investigation”. Journal of Banking & Finance, 50(January): 632–643. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2014.03.039
Brown, T.B. – Mann, B. – Ryder, N. – Subbiah, M. – Kaplan, J. – Dhariwal, P. et al. (2020): Language Models are Few-Shot Learners. Advances in Neural Information Processing Systems, 33: 1877–1901. https://doi.org/10.48550/arXiv.2005.14165
Philippon,
T. (2009): The Macroeconomics of Debt Overhang. Tanulmány,
bemutatva az IMF által szervezett „10th Jacques Polak Annual Research
Conference” c. konferencián, Washington, DC, november 5–6.
https://www.imf.org/external/np/res/seminars/2009/arc/pdf/Philippon.pdf.
Letöltés ideje: 2018. december 10.
Jakab, Z. – Kumhof, M. (2015): Banks are not intermediaries of loanable funds – and why this matters. Bank of England Working Papers, No. 529. http://doi.org/10.2139/ssrn.2612050
Dewachter,
H. – Iania, L. – Lemke, W. – Lyrio, M. (2018): A macro-financial
analysis of the corporate bond market. ECB Working Paper Series, no.
2214. European Central Bank, december.
https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2214.en.pdf?0ff29817724959f731ea3baba262d0d4.
Letöltés ideje: 2020. február 4.
Rekettye, G. – Liu, J. (2018): Pricing – The New Frontier. Transnational Press, London.
Kollarik András – Szalai Zoltán (2017): A 2008–2009-es válság és az új nemzetközi gazdasági környezet. In: Lehmann Kristóf – Palotai Dániel – Virág Barnabás (szerk.): A magyar út – Célzott jegybanki politika. Magyar Nemzeti Bank, Budapest, pp. 27–71.
Kaldor, N. (1961): Capital Accumulation and Economic Growth. In: Lutz, F.A. – Hague, D.C. (eds.): The Theory of Capital. St. Martins Press, pp. 177–222.
2.17. A szövegben elegendő a vezetéknévvel/-nevekkel, évszámmal és oldalszámmal hivatkozni. Szó szerinti hivatkozás esetében az oldalszám feltüntetése elengedhetetlen. A szövegben a hivatkozás dőlt betűkkel írandó. A név és évszám közé nem kell vesszőt tenni, az oldalszám az évszámtól kettősponttal legyen elválasztva, pl. (Nagy 2008:34), (Fouquau – Spieser 2014). Kettőnél több szerző esetén az első szerző neve plusz az „et alias” (és a többiek) kifejezés rövidítése: (Szabó et al. 2012:4–6).
2.18. Az irodalomjegyzékben csak olyan tételek szerepelhetnek, amelyekre a szövegben (esetleg a lábjegyzetben) hivatkozás történik, és fordítva, minden, a szövegben vagy a lábjegyzetben meghivatkozott irodalmat fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben.
2.19. Az irodalomjegyzékben szereplő tételek alfabetikus sorrendben legyenek.
2.20. Az anyagok főszövege Calibri 10,5 pontos betűtípussal szerkesztendő, az esetleges kiemelés dőlt betűkkel történjék. A főszöveghez elhelyezett lábjegyzetek Calibri 9-es, álló betűtípussal írandók, sorkizárva. Lábjegyzetben kell feltüntetni a szövegben hivatkozott adatok forrását, kivéve az ábrák és táblázatok esetén, ld. 2.25.
2.21. Az írások logikai felépítése viszonylag kevés egységre tagolódjék, a túlzottan rövid alfejezetek kerülendők.
2.22. A fő- és alcímeket számozzák! Az írások főcíme 14 pontos, vastag, álló; alatta a szerző neve 12 pontos, dőlt betűs. A tanulmányok szövegében az Alcím1 12-es betűméret, álló, vastag, az Alcím2 10,5-es, álló, vastag, az Alcím3 10,5-es, dőlt betűs.
2.23. A bekezdéseket a lapszélen kell kezdeni.
2.24. A táblázatokat és az ábrákat folyamatosan kell számozni végig a cikk egészén (a sorszámozás az új alfejezetekben, alpontokban, mellékletben és függelékben sem kezdődik újra). A táblázatokra és ábrákra történő hivatkozásnak a szövegben a megfelelő helyen meg kell jelennie (zárójelben). Minden egyes táblázatnak és ábrának címet kell adni, és a bennük szereplő mennyiségi értékek mértékegységét fel kell tüntetni. A címet a táblázat és az ábra fölött, sorkizárva kell feltüntetni. A táblázatokat Wordben, szerkeszthető formában, az ábrákat Excel-programmal kérjük elkészíteni. Excelben nem ábrázolható, más programokkal (Matlab, Stata, R stb.) készült ábrákat jó minőségű, jpeg, jpg képformában kérjük beszúrni. Fénymásolással, szkenneléssel készült ábrákat és táblázatokat nem tudunk elfogadni, mert a nyomda számára nem lesznek megfelelő minőségűek. Terjedelmi okokból kérjük, hogy egy tanulmányban lehetőleg 7–8 ábránál és táblázatnál ne szerepeljen több. A táblázatokhoz és ábrákhoz tartozó megjegyzések és az adatok forrása (ebben a sorrendben) közvetlenül a táblázat, illetve az ábra alatt helyezkedjék el, 9-es méretű, dőlt betűkkel írva, sorkizárva.
2.25. A képleteket képletszerkesztővel kérjük elkészíteni. A képleteket jobb oldalon zárójelben, folyamatosan kérjük számozni (tehát az egyes alfejezetekben ne kezdődjön újra a számozás).
Példa:
