Szerzői útmutató
Tisztelt Szerzőink!
A Hitelintézeti Szemle (Financial and Economic Review, FER) lektorált társadalomtudományi folyóirat, amely elsőközlésű írások
beérkezését várja, leginkább a társadalomtudományok, ezen belül a közgazdaság-tudomány, széles értelemben vett pénzügyek (hitelintézeti,
biztosítási és tőkepiaci kérdések), a gazdálkodás- és szervezéstudományok területéről, valamint határterületeikről. A publikálásra
kerülő anyagok kategóriái: tanulmány, esszé, szakmai cikkek, könyvismertetés/recenzió, konferenciabeszámoló (beszámoló a tudományos élet eseményeiről).
A publikálás magyar és angol nyelven történik egyidőben.
1. A publikáció lépései
1.1. Benyújtás előtt, kérjük, tanulmányozza szerkesztési javaslatainkat (2) és jogi feltételeinket (3).
1.2. Publikálásra szánt anyagokat a Szerkesztőség elektronikusan fogad.
1.3. E-mail-címünk: szemle@hitelintezetiszemle.hu
1.4. A tanulmányok és esszék lektoráltatásáról minden negyedév első hónapjában, a szerkesztőbizottsági ülésen születik döntés.
A Szerzők a döntésről elektronikusan kapnak tájékoztatást.
1.5. Az anyagok elbírálása kettős vaklektorálással történik (bővebben lásd a lektori útmutatót).
1.6. A lektori vélemények beérkezését követően a Szerzők – szükség szerint – átdolgozzák írásukat. A Szerzők által átdolgozott
anyag és a válaszlevelek a lektoroknak visszamutatásra kerülnek.
1.7. A lektorok által jóváhagyott anyagok publikálásáról a Szerkesztőbizottság dönt. A kiválasztott írások az olvasószerkesztést
követően magyar nyelven a Hitelintézeti Szemlében, vele párhuzamosan és egy időben, angol nyelven a Financial and Economic Review-ban jelennek meg. A megjelentetni szándékozott írásokat elegendő az egyik nyelven beküldeni. A fordítás költségét a Hitelintézeti Szemle Kiadó állja.
1.8. A beérkezett szakmai cikkek, könyvismertetők és konferenciabeszámolók megjelentetéséről a Szerkesztőbizottság dönt. Az
e rovatokba szánt cikkek szerkesztőségi egyeztetést és olvasószerkesztést követően jelenhetnek meg.
1.9. Az anyagok végleges, szerkesztett változatát a nyomdai tördelés folyamán a Szerkesztőség minden esetben megküldi a Szerzőknek
megjelenés előtti végső ellenőrzésre, jóváhagyásra. A Szerzők által jóváhagyott tanulmányt a későbbiekben már nem lehet módosítani.
2. Szerkesztési Szabályok
2.1. A publikálásra szánt anyagokkal szemben támasztott elvárás a hibátlan nyelvhelyesség magyarul vagy angolul, a beadás nyelvétől függően. A tanulmányok átlagos terjedelme 1 ív (40 000 leütés szóközzel), ettől ± maximum 50 százalékkal lehet eltérni, míg az esszék átlagos terjedelme 35 000 leütés szóközzel, ettől ± maximum 20 százalékkal lehet eltérni. A szakmai cikkek javasolt terjedelme 15 000-25 000 karakter. A könyvismertetők és konferenciabeszámolók javasolt terjedelme 7 500-15 000 karakter, nagyszabású, nemzetközi konferenciáról készült, részletesebb beszámoló esetében maximum 28 000 karakter (előzetesen egyeztetendő). Kérjük a Szerzőinket, hogy az anyagok címe legyen rövid (maximum hét szó), tömör, kifejező és figyelemfelkeltő, és lehetőleg kerüljék a címben a kérdő formát! Kérjük, hogy egy írást (a rovattól függetlenül) legfeljebb négy-öt Szerző jegyezzen.
2.2. A tanulmányok, esszék és szakmai cikkek írásához a szerzői útmutató elvárásait figyelembe vevő sablon letölthető itt.
2.3. A tanulmányok és esszék minden esetben a főbb hipotéziseket és állításokat tartalmazó (kb. 800–1000 karakteres) összefoglalóval (absztrakt) kezdődnek. Ebben tehát mindössze három dologra kell kitérni: mit vizsgálnak, milyen eszközökkel, módszerekkel, mi az eredmény. Az absztrakt nem tartalmazhat rövidítéseket és hivatkozásokat. Emellett, kérjük, az összefoglaló alatt tüntessék fel a Journal of Economics Literature (JEL) kódokat (http://www.aeaweb.org/jel/jel_class_system.php) és a kulcsszavakat is.
Példa:
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E44, E58, G01
Kulcsszavak: monetáris politika, bankrendszer, adósságválság
A szakmai cikkek esetében csak rövid (max 800 karakteres) absztraktot kérünk.
2.4. Az első oldal alján számozatlan lábjegyzetben kérjük feltüntetni a Szerző(k) foglalkozását (esetleg beosztását), munkahelyét (több affiliáció esetén azokat pontosvesszővel különítsük el), e-mail-címét, a tanulmány elkészítésével kapcsolatos információkat és az esetleges köszönetnyilvánításokat. A szerzői lábjegyzet Calibri 9 pontos dőlt betűvel írandó.
Példa:
Vezetéknév Keresztnév: Intézmény neve, beosztás (pl. XY: Intézmény1 neve, beosztás1; Intézmény2 neve, beosztás2). E-mail: emailcím
2.5. A tanulmányokkal szemben támasztott elvárás az adott témában a jelentős és releváns, elsősorban magyar, illetve nemzetközi szakirodalom feldolgozása, ismertetése. A tudományos publikációktól elvárt továbbá, hogy általános logikai struktúra alapján épüljenek fel. Ez nemcsak logikussá, érthetővé teszi a tanulmányokat, de a tájékozódást is meggyorsítja. A legtöbb tudományos publikáció a következő felépítést követi: Bevezetés/Szakirodalmi kitekintés, Módszertan, Eredmények, Megvitatás/Konklúzió (IMRaD).
2.6. Az esszé a vizsgált kérdést érthetően, olvasmányos formában tárgyaló írás, mely jellemzően vagy általánosságban mutatja be a problémát, vagy annak néhány kiemelt vonására fókuszál. Az esszé a Szerző véleményét, nézőpontját sarkalatosabban kifejtve tartalmazza, szubjektívebb, kisebb hangsúlyt fektet a probléma matematikai modellezésére, elsődleges adatgyűjtésre, vagy a mélyebb statisztikai/matematikai/ökonometriai/idősorelemzési módszereken alapuló adatelemzésre. Esetenként a téma szakirodalmának áttekintése is fókuszált, nem teljes körű.
2.7. A dupla vaklektorálás biztosítása érdekében két külön fájlt szükséges küldeni a Szerkesztőség számára, ezek közül az egyik legyen anonimizált, ne tartalmazzon a Szerző(k)ről azonosításra alkalmas adatokat (pl. név, cím, munkahely).
2.8. A Szerző önmagát csak a legindokoltabb esetben idézze, és akkor is mindenképp hivatkozzon a pontos forrásra. Ellenkező esetben a vaklektorálás folyamán felmerülhet a plágium gyanúja. Emellett a Szerzőnek minden olyan esetben kerülnie kell az egyes szám első személyben történő hivatkozást, amikor saját munkáját idézi.
2.9. A tanulmánynak és esszének minden esetben tartalmaznia kell a hivatkozási listát a Szerző(k) teljes nevével (külföldiek esetében elég a vezetéknév mellett a keresztnév kezdőbetűje), a megjelenés évszámával, a mű pontos címével, kiadójával, kiadási helyével, illetve a folyóirat pontos címével, évszámával, kötetszámával (vagy a megjelenés hónapjával), oldalszámmal (tól?ig). A hivatkozott művek pontos címe dőlt betűkkel írandó. Amennyiben a hivatkozott irodalom DOI-azonosítóval is rendelkezik, akkor azt fel kell tüntetni az irodalomlistában is (a DOI-azonosítók megtalálhatók a https://doi.crossref.org/simpleTextQuery oldalon). DOI-azonosítóval nem rendelkező, internetes hivatkozások esetén a letöltés idejét is fel kell tüntetni. A hivatkozások sorkizártak, 9 pontos betűvel írandók, nincs köztük sorkihagyás és a függő sor behúzása 0,5 cm.
Példák:
Felhasznált irodalom
Csortos Orsolya – Kóczián Balázs (2017): A külföldön élő magyarok jövedelmeinek és folyó átutalásainak elemzése. Hitelintézeti Szemle, 16(2): 5–27. http://doi.org/10.25201/HSZ.16.2.527
Fouquau, J. – Spieser, Ph. K. (2014): Statistical evidences about LIBOR manipulation: A “Sherlock Holmes’ investigation”. Journal of Banking & Finance, 50(January): 632–643. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2014.03.039
Philippon, T. (2009): The Macroeconomics of Debt Overhang. Tanulmány, bemutatva az IMF által szervezett „10th Jacques Polak Annual Research Conference” c. konferencián, Washington, DC, november 5–6. https://www.imf.org/external/np/res/seminars/2009/arc/pdf/Philippon.pdf. Letöltés ideje: 2018. december 10.
Jakab, Z. – Kumhof, M. (2015): Banks are not intermediaries of loanable funds – and why this matters. Bank of England Working Papers, No. 529. http://doi.org/10.2139/ssrn.2612050
Dewachter, H. – Iania, L. – Lemke, W. – Lyrio, M. (2018): A macro-financial analysis of the corporate bond market. ECB Working Paper Series, no. 2214. European Central Bank, december. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2214.en.pdf?0ff29817724959f731ea3baba262d0d4. Letöltés ideje: 2020. február 4.
Rekettye, G. – Liu, J. (2018): Pricing – The New Frontier. Transnational Press, London.
Kollarik András – Szalai Zoltán (2017): A 2008–2009-es válság és az új nemzetközi gazdasági környezet. In: Lehmann Kristóf – Palotai Dániel – Virág Barnabás (szerk.): A magyar út – Célzott jegybanki politika. Magyar Nemzeti Bank, Budapest, pp. 27–71.
Kaldor, N. (1961): Capital Accumulation and Economic Growth. In: Lutz, F.A. – Hague, D.C. (eds.): The Theory of Capital. St. Martins Press, pp. 177–222.
2.10. A szövegben elegendő a vezetéknévvel/-nevekkel, évszámmal és oldalszámmal hivatkozni. Szó szerinti hivatkozás esetében az oldalszám feltüntetése elengedhetetlen. A szövegben a hivatkozás dőlt betűkkel írandó. A név és évszám közé nem kell vesszőt tenni, az oldalszám az évszámtól kettősponttal legyen elválasztva, pl. (Nagy 2008:34), (Fouquau – Spieser 2014). Kettőnél több Szerző esetén az első Szerző neve plusz az „et alias” (és a többiek) kifejezés rövidítése: (Szabó et al. 2012:4–6).
2.11. Az irodalomjegyzékben csak olyan tételek szerepelhetnek, amelyekre a szövegben (esetleg a lábjegyzetben) hivatkozás történik, és fordítva, minden, a szövegben meghivatkozott irodalmat fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben.
2.12. Az irodalomjegyzékben szereplő tételek alfabetikus sorrendben legyenek.
2.13. Az anyagok főszövege Calibri 10,5 pontos betűtípussal szerkesztendő, az esetleges kiemelés dőlt betűkkel történjék. A főszöveghez elhelyezett lábjegyzetek Calibri 9-es, álló betűtípussal írandók, sorkizárva. Lábjegyzetben kell feltüntetni a szövegben hivatkozott adatok forrását, kivéve az ábrák és táblázatok esetén, ld. 2.17.
2.14. Az írások logikai felépítése viszonylag kevés egységre tagolódjék, a túlzottan rövid alfejezetek kerülendők.
2.15. A fő- és alcímeket számozzák! Az írások főcíme 14 pontos, vastag, álló, alatta a Szerző neve: 12 pontos, dőlt betűs. A tanulmányok szövegében az Alcím1 12-es betűméret, álló, vastag, az Alcím2 10,5-es, álló, vastag, az Alcím3 10,5-es, dőlt betűs.
2.16. A bekezdéseket a lapszélen kell kezdeni.
2.17. A táblázatokat és az ábrákat folyamatosan kell számozni végig a cikk egészén (a sorszámozás az új alfejezetekben, alpontokban, mellékletben és függelékben sem kezdődik újra). A táblázatokra és ábrákra történő hivatkozásnak a szövegben a megfelelő helyen meg kell jelennie (zárójelben). Minden egyes táblázatnak és ábrának címet kell adni, és a bennük szereplő mennyiségi értékek mértékegységét fel kell tüntetni. A címet a táblázat és az ábra fölött, sorkizárva kell feltüntetni. Atáblázatokat Wordben, szerkeszthető formában, az ábrákat Excel-programmal kérjük elkészíteni. Excelben nem ábrázolható, más programokkal (Matlab, Stata, R stb.) készült ábrákat jó minőségű, jpeg, jpg képformában kérjük beszúrni. Fénymásolással, szkenneléssel készült ábrákat és táblázatokat nem tudunk elfogadni, mert a nyomda számára nem lesznek megfelelő minőségűek. Terjedelmi okokból kérjük, hogy egy tanulmányban lehetőleg 7-8 ábránál és táblázatnál ne szerepeljen több. A táblázat- és ábrabeli megjegyzések (jelmagyarázatok) és az adatok forrása közvetlenül a táblázat, illetve az ábra alatt helyezkedjék el, 9-es méretű, dőlt betűkkel írva, sorkizárva.
