Etikai kódex

A Hitelintézeti Szemlét (HSZ) a Magyar Nemzeti Bank szerkeszti és adja ki. A HSZ bármely számának kiadásával és megjelentetésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az MNB fedezi. A nyomtatott változathoz és a HSZ honlapján a folyóirat bármely digitális változatához való hozzáférés ingyenes.

Jelen Etikai kódex az általános értékek és elvek átfogó gyűjteménye, a HSZ-ben végzett munkát szabályozó iránymutatások és normák összessége.

A beérkezett tanulmányok és esszék értékelése kettős „vak” lektorálási eljárással történik, amelyet az etikus magatartásra vonatkozó előírásokkal együtt, minden érintett félnek (a kiadónak, a folyóirat szerkesztőjének, a Szerkesztőbizottság tagjainak, a lektoroknak, kiadónak és a szerzőknek) el kell fogadnia.

A közzétételre vonatkozó döntések

A folyóirat Szerkesztőbizottsága dönt arról, hogy a publikálásra átvett cikkek közül melyeket jelentetik meg. Csak olyan kéziratok fogadhatók el bírálatra, amelyek első alkalommal kerülnek publikálásra.

A döntés alapját a jelenleg érvényben lévő rágalmazási, szerzői jogi és plágiumtörvények képezik. Döntése meghozatalához a Szerkesztőbizottság segítséget kérhet a szerkesztőktől vagy a szakmai lektoroktól. A szerkesztőség ésszerű lépéseket tesz az olyan kéziratok azonosítására és közzétételének megakadályozására, amelyekben a kutatással kapcsolatos visszaélések, illetve más munkája eltulajdonításának bizonyítékai észlelhetők. (A kutatási kötelességszegés magában foglalja többek között a plágiumot, az idézetek manipulálását, valamint az adatok meghamisítását és/vagy kitalálását.)

Plágium

Minden szerzőnek garantálnia kell, hogy tanulmánya a saját eredeti szellemi tulajdonát képezi. Más szerzők munkájának/módszereinek felhasználása esetén ezeket gondosan idézni kell, a rájuk való hivatkozást pedig a megfelelő módon kell feltüntetni.

Plágiumnak minősül az olyan dolgozat, amely részben vagy egészben más munkákból kölcsönzött részeket tartalmaz, megfelelő hivatkozás nélkül. A plágiumgyanús eseteket azonnal jelenteni kell a szerkesztőségnek, és azokat alaposan ki kell vizsgálni. A szerkesztőségnek jogában áll számítógépes programok használata plagizált szövegrészek kiszűrése érdekében.

Esélyegyenlőség

A szerkesztőség és a bírálók minden esetben a kéziratok intellektuális tartalmát értékelik, tekintet nélkül az írás szerzőjének faji, nemi, etnikai vagy politikai hovatartozására, állampolgárságára, szexuális irányultságára vagy vallási meggyőződésére.

Titoktartási kötelezettség

Minden szakértői véleményezésre elküldött kézirat bizalmas dokumentumnak tekintendő. A kéziratokat a főszerkesztő vagy a Szerkesztőbizottság elnökének jóváhagyása nélkül nem szabad harmadik félnek kiadni. A kéziratok következtetései és eredményei a szakértői értékelés előtt csak a szerző írásos hozzájárulásával használhatók fel. A lektori véleményezés során hozzáférhetővé tett adatok és kutatási eredmények bizalmas adatnak minősülnek, és a véleményező nem használhatja fel azokat saját kutatásában. Ha a szakmai bíráló harmadik fél bevonását kéri a szakmai bírálati folyamatba, erről a szerkesztőséget előzetesen értesítenie kell és a bevonandó harmadik félre is vonatkoznak ugyanezen szabályok.

A szerkesztő és a Szerkesztőbizottság tagjai a közzétételre benyújtott kézirattal kapcsolatban semmilyen információt nem adhatnak ki. Ez alól kivételt képeznek a szerző, a potenciális lektorok, továbbá a szerkesztő és a kiadó egyéb tanácsadói.

Összeférhetetlenség

A szerzőknek be kell jelenteniük és el kell ismerniük a kézirathoz kapcsolódó személyekkel, szervezetekkel, vállalatokkal vagy intézményekkel fennálló verseny-, együttműködési vagy egyéb kapcsolatokból eredő anyagi összeférhetetlenséget.

A szakmai véleményezőknek be kell jelenteniük a verseny-, együttműködési vagy egyéb kapcsolatokból eredő esetleges anyagi összeférhetetlenséget a bírálatra felkért kézirattal kapcsolatban álló szerzőkkel, vállalatokkal vagy intézményekkel szemben. A lektoroknak minden egyes bírálatra kapott kéziratot bizalmasan kell kezelniük.

Panaszok és jogorvoslatok

A panaszokat és jogorvoslati kérelmeket először a kérdéses eredeti kézirathoz rendelt szerkesztőhöz kell benyújtani. Szükség esetén a panaszosok és fellebbezők ezután a főszerkesztőhöz fordulhatnak. A feleknek törekedniük kell az írásbeli kommunikációra.