A Magyar Nemzeti Bank által kiadott Hitelintézeti Szemle elkötelezett a publikációs etika legmagasabb szintjének fenntartása mellett, összhangban a Magyar Tudományos Akadémia Etikai Kódexével és a Publikációs Etikai Bizottság (COPE, https://publicationethics.org/) alapelveivel. Ennek megfelelően Etikai Kódexünk meghatározza a szerkesztők, a lektorok és a szerzők felelősségét, valamint a lektorálásra, a szerzőségre és a kutatás integritására vonatkozó elveket.
Általános információk
A Magyar Nemzeti Bank fedezi a Hitelintézeti Szemle szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos összes költséget. Mind a nyomtatott, mind az online változat szabadon elérhető és nyílt hozzáférésű (Open Access).
A Szerkesztőbizottság feladatai és felelőssége
A Szerkesztőbizottság tagjai a közgazdaságtan, a pénzügyek és a bankszektor jelentős szakmai múltat maguk mögött tudó, elismert kutatói és vezető szakemberei. Egy részük akadémiai szintű tudományos fokozattal rendelkező kutató, aktív publikációs tevékenységgel, más részük a pénzügyi szektor vezető szakemberei, akiket erősen érdekelnek a szakpolitikai elemzések és a kutatási eredmények. A bizottság tagjai szakértelmükkel és meglátásaikkal aktívan támogatják a döntéshozatali folyamatot.
A lektorálásra kiválasztott kéziratokról a Szerkesztőbizottság negyedévente sorra kerülő ülésén dönt. Minden lektorálásra jóváhagyott cikket kettős vaklektorálásnak vetünk alá, így a cikkeket legalább két független bíráló véleményezi, akik nem lehetnek a Szerkesztőbizottság vagy a Szerkesztőség tagjai.
A lektori vélemények alapján a felelős szerkesztő és a főszerkesztő ajánlást fogalmaz meg a kézirat elfogadásáról, átdolgozásáról vagy elutasításáról, amelyet aztán a Szerkesztőbizottság megvitat és jóváhagy.
A Szerkesztőbizottság tagjai nem vesznek részt saját beadványaik, kézirataik értékelésében és az azokat érintő döntéshozatalban, továbbá az olyan kéziratokat érintő döntéshozatalban sem, ahol összeférhetetlenség állhat fenn. A Hitelintézeti Szemle az akadémiai kiválóság és a szakmai hozzáértés ezen kombinációjával egyszerre kívánja fenntartani a tudományos igényességet, valamint a gyakorlati relevanciát és alkalmazhatóságot.
A szerkesztők feladatai
A felelős szerkesztő irányítja a lektorálási folyamatot, és fő kapcsolattartóként közreműködik a szerzők, a lektorok és a Szerkesztőbizottság közötti diskurzusban. A főszerkesztő felügyeli a folyóirat általános szerkesztői irányvonalát, és biztosítja, hogy minden kéziratot a releváns terület legalább két független szakértője bíráljon el, valamint hogy a lektorálási folyamat megfeleljen a folyóirat etikai és szakmai normáinak. A szerkesztők támogatják a felelős szerkesztő és a főszerkesztő munkáját.
A felelős szerkesztő írásbeli ajánlásokat készít a lektorok visszajelzései alapján, és biztosítja az etikai és szerkesztői normák betartását a folyamat során. A főszerkesztő véglegesíti ezeket az ajánlásokat, és felügyeli a folyóirat megjelenési ütemtervét.
Esélyegyenlőség biztosítása
Minden kéziratot kizárólag tudományos értékük és a folyóirat célkitűzéséhez és profiljához igazodó relevanciájuk alapján értékelünk, függetlenül a szerzők nemzetiségétől, intézményi hovatartozásától, nemétől, vallásától vagy politikai meggyőződésétől.
Forrásmegjelölés és plágium
Minden kézirat eredetiség szempontjából ellenőrzésre kerül, mielőtt lektorálásra küldenénk. A lektorálási folyamat során felmerülő plágiumgyanús eseteket is azonnal jelenteni kell a felelős szerkesztőnek. A megerősített plágium esetei a kézirat elutasítását, vagy ha a publikálás után fedezik fel, a cikk visszavonását eredményezik a COPE irányelveivel összhangban.
A kézirat beküldésével a szerzők tudomásul veszik, hogy munkájukat hasonlósági vagy plágiumvizsgálatnak vethetik alá a rendelkezésre álló eszközök, szoftverek segítségével. Ez az ellenőrzési eljárás kizárólag a kutatás integritásának megőrzése és a COPE irányelveivel összhangban lévő etikai publikációs normák betartása érdekében történik.
Titoktartás és összeférhetetlenség
A szerkesztőket és a szerkesztőbizottság tagjait szigorú titoktartási kötelezettség terheli minden benyújtott kézirattal kapcsolatban. A beküldött anyagokkal kapcsolatos információkat csak azokkal oszthatják meg, akik közvetlenül részt vesznek a szerkesztési folyamatban.
A benyújtott, nem publikált anyagok nem használhatók fel saját kutatási célokra.
A szerkesztők kötelesek jelezni minden fennálló (pénzügyi, intézményi vagy személyes) összeférhetetlenséget, és ilyen esetben nem vehetnek részt az adott kézirattal kapcsolatos döntéshozatalban.
Kutatási visszaélések kivizsgálása és szankciók
A bejelentett kutatási és egyéb visszaéléseket vagy állítólagos csalásokat a főszerkesztő által elnökölt, szerkesztőbizottsági tagokból álló bizottság vizsgálja ki 30 napon belül, a COPE irányelveinek megfelelően. A vizsgálat magában foglalhatja a szerzőkkel, intézményekkel vagy az illetékes hatóságokkal való kommunikációt. A szerzőkkel a megadott e-mail címükön történik a kapcsolatfelvétel, a vizsgálat során lehetőséget kapnak az aggályok megválaszolására, kezelésére.
A vizsgálat eredményétől függően a következő intézkedésekre kerülhet sor:
1) Lektorálás során: Ha a kézirat még elbírálás alatt áll, akkor azonnal elutasítható és visszaküldhető a szerzőnek.
2) Megjelenés után: A szabálysértéstől függően a cikkhez hibajavítás vagy szerkesztőség szerint fenntartásra okot adó nyilatkozat csatolható.
3) Visszavonás: Súlyos esetekben a cikk visszavonható. A visszavont cikkek továbbra is fennmaradnak a folyóirat honlapján, de „visszavont” vízjellel lesznek ellátva, és egy kísérő megjegyzésben feltüntetésre kerül a döntés oka.
4) Külső értesítések: A szerző intézményét tájékoztatni lehet a szabálysértésről. Ezenkívül a lektorálási rendszerben az etikai normák feltételezett megsértéséről szóló értesítés is szerepelhet a szerző és a cikk bibliográfiai nyilvántartásának részeként.
A lektorok feladatai
A lektorálás kulcsfontosságú a tudományos színvonal megőrzésében. A lektorok szakértői visszajelzései segítik a szerkesztőket, és emelik a beküldött anyagok tudományos színvonalát.
A szakmai bírálat folyamata
A „Tanulmány” és az „Esszé” rovatokba beküldött minden kéziratot, amelynek lektorálását a Szerkesztőbizottság támogatta, kettős vaklektorálási rendszerben, az adott terület két független szakértője értékel.
Harmadik lektort csak akkor kérünk fel, ha a két elsődlegesen felkért lektor véleménye jelentősen eltér, és az egyikük elutasítást javasol. Ha az egyik lektor jelentős változtatásokat javasol, míg a másik elutasítást, a kézirat publikálását nem javasoljuk.
Miután a szerzők benyújtják a lektorok észrevételeit figyelembe vevő, átdolgozott változatot, azt visszamutatjuk a lektoroknak. Ha a lektorok a módosítást kielégítőnek és a cikket publikálásra alkalmasnak találják, akkor a felelős szerkesztő és a főszerkesztő ajánlást fogalmaz meg a Szerkesztőbizottságnak, amely meghozza a végső döntést a publikálásról.
Kézirat lektori értékelésének kimenetei:
1) Elfogadás a benyújtott formában: A kézirat változtatások nélkül elfogadásra kerül.
2) Elfogadás kisebb javításokkal: A kézirat elfogadásra kerül, feltéve, hogy a szerzők elvégzik a lektorok és/vagy a szerkesztők által meghatározott kisebb javításokat.
3) Elfogadás alapvető javításokkal: A kézirat feltételesen elfogadásra kerül; a végső jóváhagyás előtt alapvető mértékű vagy összetettebb javítások szükségesek.
4) Elutasítás: A kézirat jelenlegi formájában publikálásra nem alkalmas, elfogadása nem javasolt.
Kéziratok befogadásának kritériumai
Formai követelmények
A kéziratoknak meg kell felelniük a folyóirat formai szabványainak és követelményeinek (lásd a szerzői útmutatót és a sablont), beleértve az összes kötelező elemet, a folyóirat profiljával való összhangot és a megfelelő hivatkozáskezelést.
Tudományos és szakmai érték, nívó
A kéziratokkal szemben elvárás a megfelelő tudományos és szakmai minőség. A lektorok a következőket értékelik:
• A cím, az absztrakt és a kulcsszavak összhangja a kézirat tartalmával
• A források eredetisége és relevanciája
• Világos szerkezet, összefüggő fejezetek és logikus felépítés
• Világosan meghatározott kutatási célok, módszertan és az adatok megfelelősége
• Az eredmények és következtetések érthetősége és érvényessége
• A táblázatok, ábrák vagy egyéb illusztrációk szükségessége és minősége
Titoktartás
A lektorokat a véleményezett kézirattal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettség terheli. Az információkat csak a lektorálási és publikálási folyamatban részt vevő, erre felhatalmazott Szerkesztőséggel oszthatják meg.
Objektivitás
A bírálóknak a kéziratokról objektív, szakmai érveken alapuló véleményt kell megfogalmazniuk. A bírálatnak kizárólag a kézirat tartalmára kell irányulnia.
Nyilatkozat és összeférhetetlenség
A lektorok a szerző írásbeli hozzájárulása nélkül nem használhatják fel a véleményezett anyagban kifejtetteket saját kutatási célokra. A lektorálási folyamat során szerzett információk bizalmasak, illetéktelen felhasználásuk vagy azokkal való visszaélés tilos. A lektorok kötelesek haladéktalanul jelezni, ha fennáll az összeférhetetlenség lehetősége a szerzőkkel, intézményükkel vagy a kapcsolódó szervezetekkel szemben.
Kutatásetikai irányelvek a szerzők számára
A szerzőknek tartózkodniuk kell a kutatási eredmények olyan félrevezető bemutatásától, amely ronthatja a folyóirat reputációját, kétségessé teheti a tudományos szerzőség professzionalizmusát és végső soron a teljes tudományos törekvést. A jó tudományos gyakorlat szabályainak betartása hozzájárul a kutatás és annak bemutatása integritásának megőrzéséhez.
A kézirat benyújtása
A kéziratnak a Hitelintézeti Szemléhez történő benyújtásával a szerzők megerősítik, hogy a munka eredeti, korábban nem jelent meg, és semmilyen formában vagy nyelven (részben vagy egészben) máshol nem áll elbírálás alatt. Amennyiben a benyújtott munka korábbi kutatások kiterjesztését jelenti, a szerzőknek teljes átláthatóságot kell biztosítaniuk az anyagok újrafelhasználásával kapcsolatban, hogy elkerüljék a szöveg újrahasznosításával („önplagizáció”) kapcsolatos aggályokat.
A kéziratoknak világosan be kell mutatniuk a kutatási célokat, módszereket, eredményeket és következtetéseket, kellő részletességgel és hivatkozásokkal az ismételhetőség biztosítása érdekében. Az eredményeket őszintén, meghamisítás vagy nem megfelelő adatmanipuláció (beleértve a képalapú manipulációt) nélkül kell bemutatni. A szerzőknek az adatok megszerzése, kiválasztása és feldolgozása során be kell tartaniuk a tudományágra jellemző szabályokat. Minden kritikai írásnak – beleértve az áttekintő szemlézést és a beszámolókat is – pontosnak, elfogulatlannak és megfelelő hivatkozásokkal alátámasztottnak kell lennie. A túlzott és nem megfelelő önidézés, illetve több szerző összehangolt erőfeszítése a közös önidézésre erősen ellenjavallt. A szerzőknek kerülniük kell egy adott entitásra (ami lehet magánszemély vagy vállalat) vonatkozó valótlan állításokat, illetve a viselkedésük vagy cselekedeteik olyan leírását, amely potenciálisan személyes támadásnak vagy az adott személlyel szembeni állításnak tekinthető. A szándékosan pontatlan vagy félrevezető állítások etikátlannak minősülnek, és a kézirat elutasításához vezethetnek.
Eredetiség és plágium
A szerzők felelősek azért, hogy kéziratuk a saját eredeti munkájukat képviselje. Mások adatai, szövegei vagy elméletei nem jeleníthetők meg úgy, mintha a szerző sajátjai lennének („plágium”). Más műveknek megfelelő elismeréseket kell adni; ez magában foglalja a szorosan (szinte szó szerint) másolt, összefoglalt és/vagy átfogalmazott anyagokat is. Idézőjelekkel kell jelölni a közvetlenül más forrásból származó szavakat, kifejezéseket.
Mások munkájának, adatainak vagy ötleteinek bármilyen felhasználását megfelelően kell idézni és hivatkozni. A plágium, beleértve az önplagizálást is, szigorúan tilos, és elutasítást von maga után. A szerzők felelősek a tanulmányaikban használt szerzői joggal védett anyagok, szoftverek, kérdőívek/felmérések és mérési skálák felhasználási engedélyeinek beszerzéséért is. A szerzőknek be kell tartaniuk az összes vonatkozó szerzői jogi jogszabályt.
Fontos megjegyzés: A folyóirat szoftvert használhat a plágium kiszűrésére.
Többszörös vagy egyidejű publikálás tilalma
Ugyanazon kézirat egyidejű, több helyre történő benyújtása etikátlan. Más lektorált folyóiratokban már publikált kéziratok nem nyújthatók be!
Egyetlen tanulmányt sem szabad több részre bontani a benyújtott publikációk számának növelése érdekében, és nem szabad különböző folyóiratoknak vagy egy folyóiratnak idővel benyújtani (azaz a kutatási eredmények szalámitaktikás feldarabolása). A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy minden beküldés jelentős és különálló hozzájárulást jelentsen a szakterülethez.
A kézirat szerzősége
A folyóirat feltételezi, hogy minden szerző egyetértett a tartalommal, és kifejezett hozzájárulását adta a beküldéshez, illetve hogy a munka benyújtása előtt megszerezték a munka helyszínéül szolgáló intézmény/szervezet illetékes hatóságainak hozzájárulását.
Csak azokat a személyeket szabad szerzőként feltüntetni, akik jelentős intellektuális hozzájárulást tettek a kutatáshoz és a kézirat elkészítéséhez. Ez magában foglalja azokat is, akik:
• Részt vettek a kutatás tervezésében, végrehajtásában vagy elemzésében;
• Jelentősen hozzájárultak a kézirat megszövegezéséhez vagy átdolgozásához;
• Átnézték és jóváhagyták a kézirat végleges változatát.
• A szerzők kijelentik, hogy a munka minden aspektusáért felelősséget vállalnak, annak bármely részét illetően a pontosságával vagy integritásával kapcsolatos kérdéseket megfelelően kivizsgálják és megoldják.
Azokat a személyeket, akik technikai támogatást, szerkesztői segítséget vagy egyéb, nem lényeges hozzájárulást nyújtottak, nem szabad szerzőként feltüntetni, de a köszönetnyilvánítás során feltüntethetők.
A szerzőknek határozottan javasolt, hogy a beküldéskor biztosítsák a szerzői csoport, a Levelező Szerző és a szerzők sorrendjének helyességét. A szerzők hozzáadása és/vagy törlése az átdolgozási szakaszokban általában nem megengedett, de bizonyos esetekben indokolt lehet. A szerzőség megváltoztatásának okait részletesen ismertetni kell. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kézirat elfogadása után a szerzőség nem módosítható.
Emberi alanyokat bevonó társadalomtudományi kutatások
Emberi résztvevőket bevonó kutatások (pl. felmérések vagy interjúk) esetén a kéziratoknak tartalmazniuk kell egy nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a résztvevők tájékoztatás után beleegyezésüket adták (vagy el kell magyarázni, hogy miért nem volt szükség a beleegyezésre). A részvételnek önkéntesnek, bármikor következmények nélkül visszavonhatónak kell lennie, és az adatvédelmi törvényeknek megfelelően kell kezelni. Biztosítani kell az anonimitást, és különös figyelmet kell fordítani a résztvevők társadalmi és kulturális érzékenységére. Ha azonosítható személyek szerepelnek a képeken, beleegyezést kell szerezni, és a képeket szükség szerint anonimizálni kell.
Mesterséges intelligencia (MI) szabályzat
Szerzői kritériumok: A nagy nyelvi modellek (LLM-ek), mint például a ChatGPT, nem felelnek meg a szerzőség kritériumainak, mivel nem vállalhatnak felelősséget a munkáért.
Felelősség: A szerzők kizárólagosan felelősek a szöveg végső változatának pontosságáért, integritásáért és eredetiségéért, biztosítva, hogy az mentes legyen a nyelvtani és stilisztikai hibáktól.
Emberi felelősség: Emberi felelősséggel kell tartozni minden MI által létrehozott vagy javított tartalomért; a szerkesztéseknek tükrözniük kell a szerzők eredeti munkáját. Ha egy MI-eszköz tartalom létrehozására szolgált, annak használatát egyértelműen dokumentálni kell a Módszerek részben. Az alapvető szövegszerkesztésre (nyelvtan, stílus) használat nem igényel közzétételt.
Nyilatkozat és összeférhetetlenség
A szerzőknek kötelességük közzétenni minden olyan pénzügyi vagy nem pénzügyi érintettséget (érdekeltséget), amely befolyásolhatja kutatásukat. Ez magában foglalja, de nem kizárólagosan, a finanszírozási forrásokat, a foglalkoztatást vagy a kézirat tárgyával kapcsolatos szakmai kapcsolatokat, támogatásokat. Ezen nyilatkozatok átláthatósága elengedhetetlen a lektorálási folyamat integritásának és a publikált munka hitelességének fenntartásához.
Általános alapelv: A szerzőknek közzé kell tenniük minden olyan érintettséget, amely befolyásolhatja a kutatást vagy a szerkesztési folyamatot.
Nyilatkozati követelmények: A szerzőknek közzé kell tenniük a munkájukhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó érdekeltségeiket. Ez magában foglalja a kutatás megkezdésétől vagy a végleges munka benyújtásra történő előkészítésétől számított, elmúlt 3 évben fennálló érintettségeket is.
Összeférhetetlenség meghatározása: Az érdekeltségek közzététele átlátható folyamatot biztosít, és segíti az olvasókat abban, hogy saját maguk ítéljék meg az esetleges elfogultságot. Ez nem jelenti azt, hogy a támogató szervezettel való pénzügyi kapcsolat nem helyénvaló.
Szerkesztőbizottsági és/vagy szerkesztői beküldések: A szerkesztőbizottsági tagok és a szerkesztők is beküldhetnek cikkeket a folyóiratnak. Ezek a beküldések azonban ugyanazon lektorálási folyamat hatálya alá tartoznak, mint bármely más kézirat.
Kizárási eljárásrend: A szerzőként is tevékenykedő bizottsági tagoknak vagy szerkesztőknek ki kell zárniuk magukat a lektorálásról és a kézirat kezeléséről szóló döntéshozatalból. Ilyen esetekben egy másik független szerkesztőt bíznak meg a folyamat felügyeletével. A Szerkesztőbizottság vagy a szerkesztő státusza nincs hatással a szerkesztői megfontolásra.
Kutatási integritás, adatátláthatóság és nyílt adatpolitika
Általános alapelv: A Hitelintézeti Szemle a gazdasági és pénzügyi kutatások teljes átláthatóságát és reprodukálhatóságát szorgalmazza. A szerzőket arra ösztönzik, hogy osszák meg adatkészleteiket és feldolgozási szkriptjeiket az eredmények ellenőrizhetősége érdekében.
Szerzői felelősség: A szerzők felelősek azért, hogy minden adat és anyag – beleértve az elemzésükben használt egyedi szoftverkódokat vagy ökonometriai modelleket is – alátámasztja a közzétett állításaikat, és megfelel a nemzetközi tudományos szabványoknak. Az adatok hamisítása vagy az eredmény alátámasztása érdekében történő szelektív kiválogatása a publikációs etika megsértését jelenti.
Adathozzáférési nyilatkozat: A szerzőknek a kéziratukban szerepeltetniük kell egy „Adathozzáférési nyilatkozatot”, amelyben meg kell határozniuk, hogy hol lehet hozzáférni az adatokhoz és a kódhoz, vagy meg kell indokolniuk a korlátozásokat (pl. védett vagy bizalmas adatok).
Ellenőrzés: Bár a Hitelintézeti Szemle nem írja elő az összes adat nyilvános tárolását, a szerzőknek fel kell készülniük arra, hogy a szerkesztőknek kérésre megadják az alapul szolgáló adatokat és kódot.
Elszámoltathatóság: A Levelező Szerző minden társszerző nevében jár el annak biztosítása érdekében, hogy az adatok integritásával vagy pontosságával kapcsolatos kérdéseket megfelelően kezeljék.
Megjelenés utáni tudományos viták, helyreigazítások és a publikált cikkek visszavonása
Megjelenés utáni tudományos viták: A folyóirat ösztönzi a tudományos vitát, és nyitott a „szerkesztőhöz intézett levelek” vagy a publikált megállapításokat megkérdőjelező vagy kiegészítő megjegyzések közzétételére, feltéve, hogy azok megfelelnek a szakmai normáknak. Az eredeti cikk szerzői lehetőséget kapnak a válaszadásra.
Helyreigazítások: A szerzők, amint jelentős hibát vagy pontatlanságot fedeznek fel a publikált cikkükben, kötelesek haladéktalanul helyreigazítani azt. A szerzőktől elvárt, hogy felvegyék a kapcsolatot a folyóirattal és a felelős szerkesztővel, és elmagyarázzák a hiba jellegét és a cikkre gyakorolt hatását. A hatástól függően hivatalos helyesbítést (erratum) adnak ki, amelyet az eredeti cikkhez csatolnak, és az online felületen haladéktalanul közzétesznek.
Visszavonások: Súlyos hibák, kutatási visszaélések vagy veszélyeztetett eredmények esetén a cikk a COPE irányelveinek megfelelően visszavonható. A visszavont cikkek továbbra is elérhetőek maradnak, de egyértelműen „Visszavonva” vízjellel vannak ellátva, indoklással együtt.
CrossMark: A folyóirat a CrossMark rendszert használja, hogy az olvasók automatikusan értesüljenek a frissítésekről, javításokról vagy visszavonásokról, így biztosítva a kutatás állandó és megbízható nyilvántartását.
Egyéb információk
Publikációs költségek: A Hitelintézeti Szemle nem számít fel cikkbeküldési, feldolgozási vagy publikációs díjat.
Nyílt hozzáférés: Minden publikált tartalom korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhető az olvasók számára.
Budapest, 2026. november 1.