Lektori útmutató

Tisztelt Lektor Úr/Asszony!

Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős részben a lektoroknak köszönhető. Éppen ezért fontos, hogy csak olyan tanulmány kerüljön lektorálásra, amelynek témája saját szakterületükhöz szorosabban illeszkedik.

A Hitelintézeti Szemle c. folyóirat kizárólag saját kutatáson alapuló, új és újszerű eredményeket közlő tanulmányokat fogad be. A tanulmányok elkészítésénél a szakirodalom feldolgozása, ismertetése nem elegendő – az csak elméleti háttérként szolgálhat. A tanulmányban használt szakirodalom legyen releváns és szerepeljenek benne friss irodalmak is. A választott kutatási módszer feleljen meg a kitűzött célnak. Javasolt az alkalmazott kutatási módszerek vizsgált kérdést alátámasztó alkalmazása, valamint lehetőség szerint aktuális adatok használata. A tanulmány szerkezete legyen világos, logikus és következetes.

A lektorok feladata – egyebek között –, hogy rávilágítsanak

az esetleges szakmai és logikai hibákra,
az adott témában kiemelten releváns, de hiányzó szakirodalomra,
az írás címe, tartalma és következtetései közötti, valamint
az adatok és ábrák, illetve a szöveg közötti szükséges összhang esetleges hiányára,
a gondolatmenet esetleges helytelenségére,
a megfelelő érvelés és a javaslatok megalapozott alátámasztásának esetleges hiányára.

A lektori vélemény elkészítésekor az alábbi kérdésköröket nyomatékkal kell figyelembe venni!

Plágium. Abban az esetben, ha a tanulmány részben, vagy egészben más munkákból hivatkozás nélkül átvett részeket tartalmaz, akkor plágiumnak minősül. A plagizálás gyanúját azonnal jelezni kell a felelős szerkesztőnek és a szerkesztőnek.

Titoktartás. A lektorálásra küldött kéziratok mindegyikét bizalmas dokumentumként kell kezelni. A felelős szerkesztő engedélye nélkül a kéziratok harmadik félnek ki nem adhatók. A tanulmány következtetései, eredményei csak abban az esetben használhatók fel még a lektorálás előtt, ha erre a szerző írásos hozzájárulást ad. A lektorálási folyamat során szerzett adatok, kutatási eredmények bizalmas adatnak számítanak és nem hasznosíthatóak a lektor saját kutatásához. Abban az esetben, ha lektorálási folyamat során a lektor harmadik személy bevonását is kéri, akkor erről a felelős szerkesztőt előzetesen tájékoztatnia kell.

A lektor mindig anonim a folyamat során. A szerző nem szerezhet tudomást a lektor személyéről, ezért a lektori vélemény elkészítése során kerülendő a név, a beosztás, a könnyen beazonosítható tisztség, a korábbi tudományos eredményekre való utalás feltüntetése. A lektor semmilyen esetben sem veheti fel a kapcsolatot közvetlenül a szerzővel.

Eredetiség. A lektornak mérlegelnie kell, hogy a tanulmány kellően új/újszerű eredményeket tartalmaz és alkalmas-e a publikálásra. Mekkora a tudományos hozzájárulása? Megfelel-e a folyóirat által támasztott követelményeknek? Lényeges és kellően tudományos-e a kutatási kérdés?

Szerkezet

Elrendezés és formátum. A szerzőinknek be kell tartaniuk a szerzői útmutatóban foglaltakat, amelyek leginkább a kézirat elkészítésére vonatkoznak. A tanulmányoktól elvárt szerkezeti felépítés a következő: Bevezetés/Szakirodalmi kitekintés, Módszertan, Eredmények, Megvitatás/Konklúzió (IMRaD). Az esszék felépítése kevésbé kötött. Amennyiben a tanulmány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a lektori vélemény nyomatékkal tehet erre utalást.

Cím. Egyértelműen és jól írja le a tanulmányban feldolgozott területet?

Absztrakt. Jól bemutatja a tanulmány tartalmát/mondanivalóját?

Bevezetés. El kell dönteni, hogy a szerző kellően bemutatta-e, hogy egészen pontosan mit szeretne dolgozatával elérni és pontosan kifejtette-e, hogy milyen problémát szeretne feltárni. Alapvetően a bevezető résznek a releváns hazai és nemzetközi irodalmat kell áttekintenie, amely egy jól meghatározott kontextusba helyezi a tanulmányt. Ebben a szerző röviden áttekinti más szerzők eredményeit és rámutat, hogy az elméleti keretet ki szeretné-e terjeszteni, vagy meg szeretné-e cáfolni. Ez a rész tartalmazza az elvégzendő kutatás leírását, a hipotéziseket, az általános vizsgálati módszereket és megközelítéseket.

Grafikus megjelenítések és kiemelések. Az ábrák, táblázatok kellően informatívak az olvasó számára, kellően illeszkednek a tanulmány fő csapásirányába. A használt statisztikai adatábrázolási módok jól bemutatják a használt adatokat? Konzisztensek az ábrák, táblázatok és az abban szereplő adatábrázolási módok?

Módszertan. A szerző jól bemutatja, hogy hogyan nyerte ki az adatokat? Megfelelő a választott módszer a kutatási kérdés megválaszolásához? Megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre a kutatás megismétléséhez? Abban az esetben, ha a módszer új, következetesnek és kimerítőnek tekinthető a bemutatása? Megfelelő volt a minta kiválasztása?

Eredmények. Ennél a résznél kell a szerzőnek leírnia azt, hogy a kutatásával milyen eredményekre, következtetésekre jutott. El kell dönteni, hogy kellően tudományos igényű vizsgálat került-e lefolytatásra. Megfelelő a statisztikai megközelítés? Lényeges, hogy az eredmények értelmezését nem ebben a részben kell elvégezni.

Konklúzió és Diszkusszió. Az ebben a részben szereplő állítások az eredményekre építenek. Fontos kérdés, hogy az állítások ésszerűek legyenek. Jelzi a szerző, hogy az eredmények hogyan kapcsolódnak az elvárásokhoz és a korábbi kutatáshoz? A tanulmány ellentmond, vagy támogatja a korábbi elméleti megközelítést? Szó esik arról, hogy a kutatás, hogyan mozdítja előre az adott terület tudományos irányait?

Nyelvezet, stilisztika. Abban az esetben, ha a tanulmányban sok helyesírási, nyelvhelyességi hiba van a javítás nem kötelező. Azonban minderre fel kell hívni a felelős szerkesztő figyelmét.

Korábbi kutatások. Lényeges kérdés annak eldöntése, hogy a korábbi kutatásokra építő tanulmány kellően bemutatja-e az előzményeket. Vannak olyan fontosabb munkák, amelyek kimaradnak? Megfelelőek a hivatkozások?

Mindezek tükrében kérjük lektorainkat, hogy – amennyiben értelmezhető – a megfelelő rész aláhúzásával, majd a javasolt változtatások megjelölésével készítsék el a lektori véleményüket!

Lektori vélemény

(a Hitelintézeti Szemle számára beküldött kéziratok lektorálására)

1. A kézirat címe:

2. Összefoglaló vélemény a kéziratról:

3. Következtetés – (a lektori döntés aláhúzva):

a) Tanulmányok:

i. Publikálásra ajánlom – változtatás nélkül
ii. Publikálható – kisebb javításokkal, kiegészítésekkel (a lektor javaslatait lásd a 4. pontban)
iii. Alapvető javításokra, kiegészítésekre van szükség (a lektor követelményeit lásd a 4. pontban)

b) Esszé (A vizsgált kérdést érthetően, olvasmányos formában tárgyaló írás, amely jellemzően vagy általánosságban mutatja be a problémát, vagy annak főbb vonásaira fókuszál. Az esszé a szerző véleményét, nézőpontját sarkalatosabban kifejtve tartalmazza, szubjektívebb, kisebb hangsúlyt fektet a probléma matematikai modellezésére, elsődleges adatgyűjtésre, mélyebb statisztikai/matematikai/ökonometriai/idősorelemzési módszereken alapuló adatelemzésre, valamint esetenként a téma szakirodalmának áttekintése is fókuszált, nem teljes körű. Terjedelmét tekintve a tanulmány rovat írásainál rövidebb.):

c) Nem javaslom a kézirat megjelentetését a Hitelintézeti Szemlében.

4. A lektor javaslatai a kézirat javítására, kiegészítésére:

a) javaslatok a kézirat javítására, kiegészítésére:
b) lektori elvárások a kézirat jelentősebb átdolgozásához, a hiányzó részek pótlásához:
c) formai javítások, kiegészítések: nyelvhasználat, ábrák, diagramok, táblázatok pontosítása, irodalomjegyzék javítása

Budapest,

A téma újdonságtartalma és jelentősége:

Kiemelkedő Átlagos Szerény

Az eredmények gyakorlati jelentősége:

Kiemelkedő Átlagos Szerény

A kézirat terjedelme a tudományos tartalommal összefüggésben:

Megfelelő Túl rövid Túl hosszú

A kézirat szerkesztése, logikai felépítése:

Kiváló Elfogadható Rendezetlen

A cím értékelése, a kézirat tartalmával összefüggésben:

Érthető, kifejező Túl hosszú, részletes Túl általános, nem kifejező

A célkitűzés(ek) megfogalmazása:

Érthető, logikus Részben érthető Nem egyértelmű

A módszertan színvonala:

Kiváló Megfelelő Gyenge

Az adatok statisztikai feldolgozásának színvonala:

Kiváló Megfelelő Gyenge

Az eredmények közlése:

Érthető Részben érthető Zavaros, nem érthető

A következtetések értékelése, a célokkal és az eredményekkel összefüggésben:

Helytállóak Részben alátámasztottak Nem megalapozottak

Táblázatok:

Önmagukban is érthetőek Önmagukban nem érthetőek

Megfelelő számúak Túl kevés Túl sok

Ábrák és képek:

Önmagukban is érthetőek Önmagukban nem érthetőek

Megfelelő számúak Túl kevés Túl sok

Az irodalmi hivatkozások:

Megfelelőek Nem megfelelőek

A kézirat szövegének nyelvtani helyessége:

Kiváló Megfelelő Gyenge

Köszönettel:
A Hitelintézeti Szemle szerkesztősége
Budapest, 2023. április 4.