Lektori útmutató
Tisztelt Lektor Úr/Asszony!
Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős részben a lektoroknak köszönhető. Éppen ezért fontos, hogy csak olyan tanulmány kerüljön lektorálásra, amelynek témája saját szakterületükhöz szorosabban illeszkedik.
A Hitelintézeti Szemle c. folyóirat kizárólag saját kutatáson alapuló, új és újszerű eredményeket közlő tanulmányokat fogad be. A tanulmányok elkészítésénél a szakirodalom feldolgozása, ismertetése nem elegendő – az csak elméleti háttérként szolgálhat. A tanulmányban használt szakirodalom legyen releváns és szerepeljenek benne friss irodalmak is. A választott kutatási módszer feleljen meg a kitűzött célnak. Javasolt az alkalmazott kutatási módszerek vizsgált kérdést alátámasztó alkalmazása, valamint lehetőség szerint aktuális adatok használata. A tanulmány szerkezete legyen világos, logikus és következetes.
A lektorok feladata – egyebek között –, hogy rávilágítsanakaz
- esetleges szakmai és logikai hibákra,
- az adott témában kiemelten releváns, de hiányzó szakirodalomra,
- az írás címe, tartalma és következtetései közötti,
- valamintaz adatok és ábrák, illetve a szöveg közötti szükséges összhang esetleges hiányára,
- a gondolatmenet esetleges helytelenségére,
- a megfelelő érvelés és a javaslatok megalapozott alátámasztásának esetleges hiányára.
A lektori vélemény elkészítésekor az alábbi kérdésköröket nyomatékkal kell figyelembe venni!
Plágium. Abban az esetben, ha a tanulmány részben, vagy egészben más munkákból hivatkozás nélkül átvett részeket tartalmaz, akkor plágiumnak minősül. A plagizálás gyanúját azonnal jelezni kell a felelős szerkesztőnek és a szerkesztőnek.
Titoktartás. A lektorálásra küldött kéziratok mindegyikét bizalmas dokumentumként kell kezelni. A felelős szerkesztő engedélye nélkül a kéziratok harmadik félnek ki nem adhatók. A tanulmány következtetései, eredményei csak abban az esetben használhatók fel még a lektorálás előtt, ha erre a szerző írásos hozzájárulást ad. A lektorálási folyamat során szerzett adatok, kutatási eredmények bizalmas adatnak számítanak és nem hasznosíthatóak a lektor saját kutatásához. Abban az esetben, ha lektorálási folyamat során a lektor harmadik személy bevonását is kéri, akkor erről a felelős szerkesztőt előzetesen tájékoztatnia kell.
A lektor mindig anonim a folyamat során. A szerző nem szerezhet tudomást a lektor személyéről, ezért a lektori vélemény elkészítése során kerülendő a név, a beosztás, a könnyen beazonosítható tisztség, a korábbi tudományos eredményekre való utalás feltüntetése. A lektor semmilyen esetben sem veheti fel a kapcsolatot közvetlenül a szerzővel.
Eredetiség. A lektornak mérlegelnie kell, hogy a tanulmány kellően új/újszerű eredményeket tartalmaz és alkalmas-e a publikálásra. Mekkora a tudományos hozzájárulása? Megfelel-e a folyóirat által támasztott követelményeknek? Lényeges és kellően tudományos-e a kutatási kérdés?
Szerkezet
Elrendezés és formátum. A szerzőinknek be kell tartaniuk a szerzői útmutatóban foglaltakat, amelyek leginkább a kézirat elkészítésére vonatkoznak. A tanulmányoktól elvárt szerkezeti felépítés a következő: Bevezetés/Szakirodalmi kitekintés, Módszertan, Eredmények, Megvitatás/Konklúzió (IMRaD). Az esszék felépítése kevésbé kötött. Amennyiben a tanulmány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, a lektori vélemény nyomatékkal tehet erre utalást.
Cím. Egyértelműen és jól írja le a tanulmányban feldolgozott területet?
Absztrakt. Jól bemutatja a tanulmány tartalmát/mondanivalóját?
Bevezetés. El kell dönteni, hogy a szerző kellően bemutatta-e, hogy egészen pontosan mit szeretne dolgozatával elérni és pontosan kifejtette-e, hogy milyen problémát szeretne feltárni. Alapvetően a bevezető résznek a releváns hazai és nemzetközi irodalmat kell áttekintenie, amely egy jól meghatározott kontextusba helyezi a tanulmányt. Ebben a szerző röviden áttekinti más szerzők eredményeit és rámutat, hogy az elméleti keretet ki szeretné-e terjeszteni, vagy meg szeretné-e cáfolni. Ez a rész tartalmazza az elvégzendő kutatás leírását, a hipotéziseket, az általános vizsgálati módszereket és megközelítéseket.
Grafikus megjelenítések és kiemelések. Az ábrák, táblázatok kellően informatívak az olvasó számára, kellően illeszkednek a tanulmány fő csapásirányába. A használt statisztikai adatábrázolási módok jól bemutatják a használt adatokat? Konzisztensek az ábrák, táblázatok és az abban szereplő adatábrázolási módok?
Módszertan. A szerző jól bemutatja, hogy hogyan nyerte ki az adatokat? Megfelelő a választott módszer a kutatási kérdés megválaszolásához? Megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre a kutatás megismétléséhez? Abban az esetben, ha a módszer új, következetesnek és kimerítőnek tekinthető a bemutatása? Megfelelő volt a minta kiválasztása?
Eredmények. Ennél a résznél kell a szerzőnek leírnia azt, hogy a kutatásával milyen eredményekre, következtetésekre jutott. El kell dönteni, hogy kellően tudományos igényű vizsgálat került-e lefolytatásra. Megfelelő a statisztikai megközelítés? Lényeges, hogy az eredmények értelmezését nem ebben a részben kell elvégezni.
Konklúzió és Diszkusszió. Az ebben a részben szereplő állítások az eredményekre építenek. Fontos kérdés, hogy az állítások ésszerűek legyenek. Jelzi a szerző, hogy az eredmények hogyan kapcsolódnak az elvárásokhoz és a korábbi kutatáshoz? A tanulmány ellentmond, vagy támogatja a korábbi elméleti megközelítést? Szó esik arról, hogy a kutatás, hogyan mozdítja előre az adott terület tudományos irányait?
Nyelvezet, stilisztika. Abban az esetben, ha a tanulmányban sok helyesírási, nyelvhelyességi hiba van a javítás nem kötelező. Azonban minderre fel kell hívni a felelős szerkesztő figyelmét.
Korábbi kutatások. Lényeges kérdés annak eldöntése, hogy a korábbi kutatásokra építő tanulmány kellően bemutatja-e az előzményeket. Vannak olyan fontosabb munkák, amelyek kimaradnak? Megfelelőek a hivatkozások?
Mindezek tükrében kérjük lektorainkat, hogy – amennyiben értelmezhető – a megfelelő rész aláhúzásával, majd a javasolt változtatások megjelölésével készítsék el a lektori véleményüket!
Lektori vélemény
(a Hitelintézeti Szemle számára beküldött kéziratok lektorálására)
1. A kézirat címe:
2. Összefoglaló vélemény a kéziratról:
3. Következtetés – (a lektori döntés aláhúzva):
a) Tanulmányok:
i. Publikálásra ajánlom – változtatás nélkül
ii. Publikálható – kisebb javításokkal, kiegészítésekkel (a lektor javaslatait lásd a 4. pontban)
iii. Alapvető javításokra, kiegészítésekre van szükség (a lektor követelményeit lásd a 4. pontban)
b) Esszé (A vizsgált kérdést érthetően, olvasmányos formában tárgyaló írás, amely jellemzően vagy általánosságban mutatja be a problémát, vagy annak főbb vonásaira fókuszál. Az esszé a szerző véleményét, nézőpontját sarkalatosabban kifejtve tartalmazza, szubjektívebb, kisebb hangsúlyt fektet a probléma matematikai modellezésére, elsődleges adatgyűjtésre, mélyebb statisztikai/matematikai/ökonometriai/idősorelemzési módszereken alapuló adatelemzésre, valamint esetenként a téma szakirodalmának áttekintése is fókuszált, nem teljes körű. Terjedelmét tekintve a tanulmány rovat írásainál rövidebb.):
i. Publikálásra ajánlom – változtatás nélkül
ii. Publikálható – kisebb javításokkal, kiegészítésekkel (a lektor javaslatait lásd a 4. pontban)
iii. Alapvető javításokra, kiegészítésekre van szükség (a lektor követelményeit lásd a 4. pontban)
c) Nem javaslom a kézirat megjelentetését a Hitelintézeti Szemlében.
4. A lektor javaslatai a kézirat javítására, kiegészítésére:
a) javaslatok a kézirat javítására, kiegészítésére:
b) lektori elvárások a kézirat jelentősebb átdolgozásához, a hiányzó részek pótlásához:
c) formai javítások, kiegészítések: nyelvhasználat, ábrák, diagramok, táblázatok pontosítása, irodalomjegyzék javítása
Budapest,
A téma újdonságtartalma és jelentősége: