Szerzői információk:
Fömötör Barna: Magyar Nemzeti Bank, főigazgató. E-mail: foigazgato.titkarsag@mnb.hu
Parádi-Dolgos Anett: Kaposvári Egyetem, egyetemi docens. E-mail: dolgos.anett@ke.hu
Sipiczki Zoltán: Kaposvári Egyetem, PhD-hallgató; Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány, PhD-hallgató. E-mail: sipiczki.zoltan@ke.hu
Absztrakt:
A lakossági hitelezési tevékenység során, különösen a devizahitelezéssel kapcsolatban kialakult helyzet miatt minden olyan körülményt figyelembe kell venni – nevezetesen a fogyasztói önkontroll hiányát, az alul- és túlreagálásokat, valamint a lakossági fogyasztók intertemporális döntéseire visszavezethető kockázatokat –, amelyek túlzott, rendszerszintű kockázatok kialakulásához vezethetnek. A szerzők a torzított időközi modellek elemzésével kívánják érthetővé tenni a fogyasztói döntéseket. A releváns szakirodalomra támaszkodva, viselkedéstudományi megközelítésben világítanak rá a cselekvés vagy éppen a passzivitás hátterére, a fogyasztói racionalitást torzító tényezőkre és az ebből eredő problémák lehetséges kezelésére, különös tekintettel az eszközszabályozásra és a fair bank törvényekre, a jogviszonyok mélyebb és átfogóbb szabályozására, s szem előtt tartva nemcsak a fogyasztók védelméhez fűződő kiemelkedő érdeket, hanem a pénzügyi intézmények hosszú távú, kiszámítható és fenntartható működését is.
Hivatkozás (APA):
Fömötör, B., Parádi-Dolgos, A., & Sipiczki, Z. (2017). A viselkedési pénzügyek és a fogyasztói kölcsönszerződések. Hitelintézeti Szemle, 16(2), 154–167. https://doi.org/10.25201/HSZ.16.2.154167
Rovat:
Esszé
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
D18, D90, L15
Kulcsszavak:
lakossági eladósodás, intertemporális döntések, rendszerkockázat, szabályozás
Felhasznált irodalom:
Ausubel, L. M. (1999): Adverse Selection in the Credit Card Market. Working Paper, Department of Economics, University of Maryland.
Bánfi Zoltán (2013): Lehet-e túlzott mértékű a lakossági eladósodottság? Pénzügyi Szemle Online. http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/lehet-e-tulzott-merteku-a-lakossagi-eladosodottsag Letöltés ideje: 2016. június 9.
Barberis, N – Thaler, R (2003): A survey of behavioral finance. Handbook of the Economics of Finance. Elsevier, pp. 1053–1128. https://doi.org/10.1016/S1574-0102(03)01027-6
Bethlendi András (2015): Egy rossz termékfejlesztésből rendszerszintű piaci kudarc. A hazai lakossági deviza-jelzáloghitelezés. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 1. szám, március: 5–29.
Bölcskei Vanda (2009): Az intertemporális döntések viselkedés közgazdaságtani modelljeinek áttekintése. Közgazdasági Szemle LVI. évf., november: 1025–1040.
Camerer, C. – Babcock, L. – Loewenstein, G. – Thaler, R. (1997): Labor Supply of New York City Cab Drivers: One Day at a Time. Quarterly Journal of Economics, Vol. 112. May: 407–441. https://doi.org/10.1162/003355397555244
Fischhoff, B. – Slovic, P. – Lichtenstein, S. (1977): Knowing with certainty: The appropriateness of extreme confidence. Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance, 3: 552–564. https://doi.org/10.1037/0096-1523.3.4.552
Fisher, I. (1930): The Theory of Interest. Macmillan, New York.
Kolozsi Pál Péter – Banai Ádám – Vonnák Balázs (2015): A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keretrendszer. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, szeptember: 60–87.
Koltay Gábor – Vincze János (2009): Fogyasztói döntések a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Közgazdasági Szemle LVI. évf., június: 495–252.
Kovács Levente (2015): A pénzügyi kultúra kutatása és aktuális feladataink. Gazdaság és Pénzügy, 2. évf. 1. szám: 79–88.
Laibson, D. – Repetto, A. – Tobacman, J. (2003.): A Debt puzzle. In: Aghion, P. – Frydman, R. – Stiglitz, J. – Woodford, M. (szerk.): Knowledge, Information, and Expectations in Modern Economics. In Honor of Edmund S. Phelps. Princeton University Press, Princeton: 228–266.
Lentner Csaba – Szegedi Krisztina – Tatay Tibor (2015): A központi bankok társadalmi felelőssége. Vezetéstudomány, Budapest, 46. évf. (9–10): 35–47.
Lentner Csaba (2015): A lakossági devizahitelezés kialakulásának és konszolidációjának rendszertani vázlata. Pénzügyi Szemle 60(3): 305–318.
Loewenstein, G. – Prelec, D. (1992): Anomalies in Intertemporal Choice: Evidence and an Interpretation. The Quarterly Journal of Economics, Oxford University Press, vol. 107(2): 573–597. https://doi.org/10.2307/2118482
Merton, R. (1969): Lifetime Portfolio Selection under Uncertainty: The Continuous –Time Case. Review of Economics and Statistics, augusztus: 247–257. https://doi.org/10.2307/1926560
Nagy Benedek (2011): A kvázi-hiperbolikus diszkontálás alkalmazása az optimális szabadalmak elméletében. Szigma XLII. 1–2: 57–77.
Nagy Márton (2015): Forintosítás – hogy is volt ez? https://www.mnb.hu/letoltes/15-01-28-nagy-marton-istvan-forintositas-hogy-is-volt-ez.pdf. Letöltés ideje 2015. december 10.
Neszveda Gábor – Dezső Linda (2012): A kvázi- és általánosított hiperbolikus diszkontálás hosszú távon. Szigma XLIII. 3–4: 163–177.
Neumann, J. – Morgenstern, O. (1953): Theory of Games and Economic Behavior. Princeton, NJ. Princeton University Press.
Phelps, E. – Pollak, R. (1968): On Second-Best. National Saving and Game-Equilibrium Growth. Review of Economic Studies 35: 185–199. https://doi.org/10.2307/2296547
Samuelsen, P. (1937): A Note on Measurement of Utility. Review of Economic Studies, Vol.4. No. 2: 155–561. https://doi.org/10.2307/2967612
Sebestyén Krisztián – Pintér Klára – Zsebő Béla (2011): Banki ajánlatok a viselkedési közgazdaságtan tükrében. Nemzetközi Bankárképző Központ. (A tanulmány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ VKK 2/2010. számú pályázatára valósult meg.)
Stango, V. – Zinman, J. (2009): Exponential Growth Bias and Household Finance. Journal of Finance, American Finance Association, 64(6) December: 2807–2849. https://doi.org/10.1111/j.1540-6261.2009.01518.x
Száz János (2015): A PKK-szindróma napjainkban: Széljegyzetek Kornai János legújabb gyűjteményes kötetéhez. Magyar Tudomány 1: 75–86.
Tóth I. János – Árvai Zsófia (2001): Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség: A magyar háztartások fogyasztási és megtakarítási döntéseinek empirikus vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 48. évf. 12. szám: 1009–1038.
Tversky, A. – Kahneman, D. (1974): Judgments and Uncertainty: Heuristics and Biases. Science, New Series, 185 (4157): 1124–1131. https://doi.org/10.1126/science.185.4157.1124