Szerzői információk:
Fülöp Tamás: Neumann János Egyetem, főiskolai tanár és mb. tudományos rektorhelyettes. E-mail: fulop.tamas@uni-pae.hu
Absztrakt:
A két világháború közötti magyar nemzetgazdaság stabilizációjában és reorganizációjában meghatározó szerephez jutottak a külföldi kölcsönök. A magyar városok számára 1925-ben a Speyer-bankház által folyósított hitelek révén nyílt meg annak lehetősége, hogy zálogkötvények útján jussanak fejlesztési forrásokhoz. Az amerikai hitelek döntő részét infrastrukturális beruházásokra és közműfejlesztésekre fordították a települések. A külföldi kölcsönök tartós és számottevő terhet jelentettek a városok számára, de jelentős és maradandó változást eredményeztek az önkormányzatok életében, hozzájárultak a közművek, közintézmények fejlesztéséhez, a két világháború közötti életfeltételek javításához. A kölcsönök felhasználásában, a beruházások eredményes megvalósításában azonban komoly eltérések mutatkoznak a hitelben érintett városok között. Volt, ahol kisebb terhet jelentett a törlesztés, és volt, ahol a hitelek visszafizetése elhúzódó problémát jelentett a városi költségvetés számára. Tanulmányomban az 1925. évi városi kölcsön felvételének gazdasági, gazdaságpolitikai körülményeit, és felhasználásának jellegzetességeit vetettem vizsgálat alá.
Hivatkozás (APA):
Fülöp, T. (2017). „Erőtartalékok a nemzeti célok szolgálatában” – Az 1925. évi városi kölcsön és felhasználásának alternatívái. Hitelintézeti Szemle, 16(3), 119–147. https://doi.org/10.25201/HSZ.16.3.119147
Rovat:
Esszé
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
N14, N24, N44, N94
Kulcsszavak:
népszövetségi kölcsön, Speyer-kölcsön, magyar városok, településfejlesztés, infrastruktúra fejlesztés
Felhasznált irodalom:
Antal Tamás (2010): Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919–1944). Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből. Dél-Alföldi évszázadok 27., Szeged.
Balla Antal (1935): A legújabb kor gazdaságtörténete. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV., Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest.
Bene Lajos (1935): A magyar városok háztartása. Székesfővárosi házinyomda, Budapest.
Bojtos Gábor (2013): Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek Historia Domusában. In: Zounuk – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27: 327–388.
Botos János (1994): A magyarországi pénzintézetek együttműködésének formái és keretei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Botos János (1999): A Magyar Nemzeti Bank története II. Az önálló jegybank 1924–1948. Presscon Kiadó, Budapest.
Dobrossy István (1996): Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925–1950). In: A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, XXXIII-XXXIV: 423–452.
Drághfy József (1941): A vidéki városok hitelszükségleteinek kielégítése. Városi Szemle, XXVII. évf. 1: 55–85.
Fülöp Tamás (szerk.) (2013): Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876–1990). Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Szolnok.
Fülöp Tamás (2014): Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában 1922–1947. In: Zounuk – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24: 205–250.
Gyenesei József (2015): Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején. MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára, Kecskemét.
Homolyai Rezső (1943) Városi önkormányzat. A városigazgatási politika vázlata. (Statisztikai Közlemények 95/4.)
Honvári János (2004): Győr és az egyesített városi kölcsönök 1925–1928. Limes, 4: 43–57.
Honvári János (2006): XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest.
Honvári János (szerk.) (2001): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Budapest.
Inántsy-Pap Elemér (1937): A városok tartozásai, különös tekintettel a kölcsöntartozásokra. Városi Szemle, XXIII. évf. 6: 801–826.
Inántsy-Pap Elemér (1938): A magyar városok Speyer-kölcsönei. Városi Szemle, XXIV: 482–516.
Kallós János (szerk.) (1926): Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1926–1927. II. évf. I-II., Pesti Tőzsde, Budapest.
Kallós János (szerk.) (1928): Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929–1930. V. évf. I-II., Pesti Tőzsde, Budapest.
Kaposi Zoltán (2002): Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Korányi Frigyes (1928): Széljegyzetek Magyarország pénzügyi újjáépítésének történetéhez. Budapesti Szemle: 1–11.
Közgazdasági Krónika 1925. In: Közgazdasági Szemle 1925. (szerk.: Heller Farkas) Magyar Közgazdasági Társaság, XLIX. évf. 68. köt. Bp., 1926.
Közgazdasági Krónika 1926. In: Közgazdasági Szemle 1926. (szerk.: Heller Farkas) Magyar Közgazdasági Társaság, L. évf. 69. köt. 1-2. sz. Bp., 1926.
Lukács Ödön (1928): Magyarország állami adórendszere és községi (városi) pénzügye. Városi Szemle, XIV: 1–48.
Makó Imre (2015): A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely. In: Helytörténelmi Tanulmányok. A Hódmezővásárhelyi Szeremley Társaság Évkönyve. Hódmezővásárhely: 83–102.
Ormos Mária Sz. (1964): Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Romsics Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest.
Solymár Imre (1989): A pénz és a hitelélet Szekszárdon. In: Dobos Gyula (szerk.): Szekszárd város történeti monográfiája. II. kötet, Szekszárd: 103–138.
Soós László – Kövér György – Pogány Ágnes – Péteri György – Pécsi Vera (1993): A Magyar Nemzeti Bank története I. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig (1816– 1924). Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest.
Tomka Béla (1996): A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836–1947). Gondolat Kiadó, Budapest.
Vécs Ottó (1931): Esztergom város tragédiája. Laiszky János Könyvnyomdája, Esztergom.