Szerzői információk:
Balogh Eszter: Magyar Nemzeti Bank, junior elemző. E-mail: baloghes@mnb.hu
Boldizsár Anna: Magyar Nemzeti Bank, elemző. E-mail: boldizsara@mnb.hu
Gerlaki Bence: Magyar Nemzeti Bank, junior elemző. E-mail: gerlakib@mnb.hu
Kóczián Balázs: Magyar Nemzeti Bank, közgazdasági elemző. E-mail: koczianb@mnb.hu
Absztrakt:
A globalizáció előretörésével a termelési tényezők határon átnyúló mozgása miatt a hazai gazdaság termelése és a termelés által generált rezidenseknek jutó elsődleges jövedelem elnyílik egymástól. A GDP-GNI közötti eltérés megmutatja a hazai gazdaság teljesítménye és a gazdaság egyes szektorainak jutó elsődleges jövedelem közötti különbséget, illetve hasznos információt ad az ország felhalmozott nettó külföldi kötelezettség-állományának folyó terheiről. Tanulmányunkban bemutatjuk a GDP-GNI rés alakulását befolyásoló tényezőket az elmúlt években, majd a rendelkezésre álló adatokat ágazati és országbontásban vizsgálva nézzük meg, hogyan változott a gazdaság egyes szektorainak jövedelme. A nemzetközi folyamatok és régiós tendenciák elemzésével vizsgáljuk a GDP és GNI közötti eltérés és a gazdaságok fejlettsége közötti összefüggést, majd igyekszünk feltérképezni azokat az irányvonalakat, amelyek a hazai GDP és GNI közötti eltérést rövid, illetve hosszú távon meghatározzák. Megállapítjuk, hogy a GDP-GNI rés a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmének várható emelkedése miatt rövid távon növekedhet, hosszú távú alakulása pedig jelentősen függ attól, hogy a magyar gazdaság nyugati országokhoz történő felzárkózása külföldi vagy belföldi forrásokból valósul meg.
Hivatkozás (APA):
Balogh, E., Boldizsár, A., Gerlaki, B., & Kóczián, B. (2018). A GDP és GNI közötti eltérés hazai és régiós alakulása. Hitelintézeti Szemle, 17(3), 57–84. https://doi.org/10.25201/HSZ.17.3.5784
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
E01, F41, F43
Kulcsszavak:
bruttó nemzeti jövedelem, GDP-GNI rés, elsődleges jövedelemegyenleg
Felhasznált irodalom:
AMECO (2017): AMECO database. Economic and financial affairs, European Commission. 9 November. http://ec.europa.eu/economy_finance/ameco/user/serie/SelectSerie.cfm
Balatoni András – Pitz Mónika (2012): A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 59(1): 1–30.
BEA (2015): Measuring the Economy: A Primer on GDP and the National Income and Product Accounts. Bureau of Economic Analysis, U. S. Department of Commerce. Washington, DC, December. https://www.bea.gov/national/pdf/nipa_primer.pdf
Capelli, C. – Vaggi, G. (2013): A better indicator of standards of living: The Gross National Disposable Income. DEM Working Paper Series 062, University of Pavia, Department of Economics and Management.
Costanza, R. – Hart, M. – Posner, S. – Talberth J. (2009): Beyond GDP: The Need for New Measures of Progress. The Pardee Papers No. 4., Boston University, January.
Csortos Orsolya – Kóczián Balázs (2017): A külföldön élő magyarok jövedelmeinek és folyó átutalásainak elemzése. Hitelintézeti Szemle, 16(2): 5–27. http://doi.org/10.25201/HSZ.16.2.527
Eurostat (2018): Statistics Database. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database. Letöltés ideje: 2018. január 10.
Komáromi András (2008): A külső forrásbevonás szerkezete: Kell-e félnünk az adóssággal való finanszírozástól? MNB-Szemle, 2008 (április): 14–23.
Koroknai Péter (2008): Magyarország külföldi tartozása nemzetközi összehasonlításban. MNB-Szemle, 2008 (december): 13–18.
KSH (2009): GNI Inventory 2.1. Magyar nyelvű változat. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/modsz/gni_inventory_ver2.1hun.pdf
KSH (2018): STADAT táblák. Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/stadat. Letöltés ideje: 2018. január 10.
Lane, P.R. – Milesi-Ferretti, G.M. (2002): Long-Term Capital Movements, NBER Chapters. In: NBER Macroeconomics Annual 2001, Volume 16, pages 73–136 National Bureau of Economic Research, Inc. https://doi.org/10.1086/654435
Lucas, R. (1990): Why doesn’t Capital Flow from Rich to Poor Countries? American Economic Review, 80(2): 92–96.
MNB (2014): Fizetési mérleg jelentés. Magyar Nemzeti Bank, szeptember.
MNB (2016a): A külföldiek magyarországi közvetlentőke-befektetés állományának végső befektetők szerinti bontása. Magyar Nemzeti Bank. http://www.mnb.hu/letoltes/a-kozvetlentoke-befektetes-allomany-vegso-befektetore-allokallasa-honlapra.pdf.Letöltés ideje: 2018. január 10.
MNB (2016b): Fizetési mérleg jelentés. Magyar Nemzeti Bank, október. MNB (2017a): Inflációs jelentés. Magyar Nemzeti Bank, december.
MNB (2017b): Növekedési jelentés. Magyar Nemzeti Bank, december. MNB (2017c): Fizetési mérleg jelentés. Magyar Nemzeti Bank, október.
MNB (2018): Magyar Nemzeti Bank: Fizetési mérleg, közvetlen tőkebefektetések, külfölddel szembeni állományok. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/viii-fizetesi-merleg-kozvetlen-tokebefektetesek-kulfolddel-szembeni-allomanyok/fizetesi-merleg-kulfolddel-szembeni-allomanyok/bpm6-modszertan-szerinti-adatok. Letöltés ideje: 2018. január 10.
Oblath Gábor (2011): Makrostatisztika. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék.
Stapel-Weber, S. – Verrinder, J. (2016): Globalisation at work in statistics – Questions arising from the ’Irish case’. Eurona, 2: 29–44. https://ec.europa.eu/eurostat/cros/system/files/euronaissue2-2016-art2.pdf. Letöltés ideje: 2018. január 10.
Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2008): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. ECB. http://ec.europa.eu/eurostat/documents/118025/118123/Fitoussi%2BCommission%2Breport. Letöltés ideje: 2018. január 10.
World Bank (2017): Why use GNI per capita to classify economies into income groupings? World Bank. https://datahelpdesk.worldbank.org/knowledgebase/articles/378831-why-use-gni-per-capita-to-classify-economies-into. Letöltés ideje: 2018. február 28.