A referenciamutatóként használt bankközi kamatlábak integritása

2019. március 27.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.18.1.3460

Szerzői információk:

Béres Dániel: Budapest Metropolitan Egyetem, főiskolai docens. E-mail:

Absztrakt:

Jelen tanulmány bemutatja, hogy miként váltak a bankközi kamatlábak a gazdaság és a pénzügyi világ világítótornyaivá. A tanulmány a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (a továbbiakban: BUBOR) példáján keresztül értékeli azoknak a módszereknek a gyakorlati alkalmazhatóságát, amelyekkel a referenciamutatóként használt bankközi kamatlábak manipulációjára irányuló kísérletek visszaszoríthatók, illetve feltárhatók. Felhívja a figyelmet, hogy egy fizetési rendszeren alapuló referenciakamat-előállítási modell jelentős mértékben hozzá tudna járulni a referenciamutató előállítása kapcsán jelentkező manipulációs kockázat eliminálásához. Két eltérő időszakban, 6–6 szcenárió mentén vizsgálja, hogy az adott referenciamutató (BUBOR) milyen mértékben van kitéve egy esetleges manipulációnak. Megállapítja, hogy az alacsony kamatkörnyezet és a jegyzések alacsony szórása az alkalmazott módszertannal együtt gyakorlatilag a nulla közeli szintre csökkentette a manipulációs potenciált. Ez egyben azt is jelenti, hogy azokban az időszakokban, amikor a jegyzések volatilitása alacsony, a referenciamutató képzésének ellenőrzésére fordított erőforrások mennyiségének a csökkentése indokolt és alátámasztott. Az egyes módszerek bevezetése a jegyzésben részt vevő intézmények alkalmazkodását válthatja ki, ami gyengítheti, illetve erősítheti is egy-egy módszer hatékonyságát.

Hivatkozás (APA):

Béres, D. (2019). A referenciamutatóként használt bankközi kamatlábak integritása. Hitelintézeti Szemle, 18(1), 34–60. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.1.3460

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

B25, B26, C10, C52, D53, D69, G28

Kulcsszavak:

bankközi kamatláb, referenciamutató, módszertan, BUBOR, LIBOR, manipuláció

Felhasznált irodalom:

Altunbas, Y. – Gadanecz, B. – Kara, A. (2006): The evolution of syndicated loan markets. The Service Industries Journal. 26(6): 689–707. https://doi.org/10.1080/02642060600851129

Borszéki Éva (2009): Bevezetés a nemzetközi pénzügyekbe. Szent István Egyetem, Gödöllő.

Brousseau, V. – Chailloux, A. – Durré, A. (2009): Interbank Offered Rate: Effects of the Financial Crisis on the Information Content of the Fixing. IÉSEG School of Management Working Paper No. 2009-ECO-10. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1635890

Choy, M. – Shung, K. P. – Chng, E. (2012): Interest Rate Manipulation Detection using Time Series Clustering Approach. https://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1208/1208.2878.pdf. Letöltés ideje: 2018. augusztus 15.

Csizmadia Péter (2014): A globális válság hatásának vizsgálata a magyar kamattermékek piacára. PhD-értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem. http://dx.doi.org/10.13147/NYME.2014.026

Cutler, D. – Ridley, K. (2013): Timeline: How the LIBOR Scandal Unfolded. REUTERS. https://www.reuters.com/article/us-libor-rbs-scandal/timeline-how-the-libor-scandal-unfolded-idUSBRE9150TB20130206. Letöltés ideje: 2018. augusztus 2.

ECB (2018): ESTER Methodology and policies. European Central Bank, Frankfurt. https://www.ecb.europa.eu/paym/initiatives/interest_rate_benchmarks/shared/pdf/ecb.ESTER_methodology_and_policies.en.pdf. Letöltés ideje: 2019. február 2.

Eisl, A. – Jankowitsch, R. – Subrahmanyam, M. G. (2017): The Manipulation Potential of LIBOR and EURIBOR. European Financial Management, 23(4): 604–647. https://doi.org/10.1111/eufm.12126

Erhart Szilárd – Mátrai Róbert (2015): A jegybank által vezérelt BUBOR-reformok legfontosabb lépései nemzetközi összehasonlításban. Hitelintézeti Szemle, 14(1): 139–165. http://www.hitelintezetiszemle.hu/letoltes/6-erhart-matrai-2.pdf

Farkas Richárd – Mosolygó Zsuzsa – Páles Judit (2004): A kamatswappiac hazai perspektívái adósságkezelési megközelítésből. Hitelintézeti Szemle, 3(6): 1–24. http://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/46Farkas.pdf

Fliszár Vilmos (2016): Budapesti bankközi hitelkamatláb a londoni bankközi referencia-kamatláb árnyékában. PhD-értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem. http://dx.doi.org/10.14267/phd.2016014

Frost, J. (2017): Introducing the Secured Overnight Financing Rate (SOFR). Federal Reserve Bank of New York, ARRC Roundtable, New York. https://www.newyorkfed.org/medialibrary/media/newsevents/speeches/2017/Frostpresentation.pdf. Letöltés ideje: 2019. február 2.

Gadanecz, B. (2004): The syndicated loan market: structure, development and implications. BIS Quarterly Review, 2004(December): 75–89.

Gereben Áron (2000): The Interbank Money Market in Hungary (Lessons from the Period between September 1998 and March 1999). MNB Occasional Papers No. 7. https://www.mnb.hu/letoltes/op-7.pdf. Letöltés ideje: 2018. augusztus 22.

Gyntelberg, J. – Wooldridge, P. (2008): Interbank rate fixings during the recent turmoil. BIS Quarterly Review, 2008(March): 59–72.

Hardin, G. (1968): The Tragedy of the Commons. Science, 162(3859): 1243–1248. http://dx.doi.org/10.1126/science.162.3859.1243

Horváth Dániel – Makay Eszter (2015): A bankközi referenciakamatok meghatározásának elemzési módszertana – Nemzetközi trendek és a 2014-re vonatkozó, első hazai éves statisztikai vizsgálat eredményei. Hitelintézeti Szemle, 14(2): 62–87. http://www.hitelintezetiszemle.hu/letoltes/3-horvath-makay.pdf

Horváth Dániel – Kálmán Péter – Kolozsi Pál Péter (2017): A BUBOR és a hazai bankközi piac fejlesztése. In: Magyar Nemzeti Bank: A magyar út – célzott jegybanki politika, pp. 497–526.

IOSCO (2013): Principles for Financial Benchmarks. https://www.iosco.org/library/pubdocs/pdf/IOSCOPD415.pdf. Letöltés ideje: 2018. július 10.

Kocsis Zalán – Csávás Csaba – Mák István – Pulai Gyula (2013): Kamatderivatíva-piacok Magyarországon 2009 és 2012 között a K14-es adatszolgáltatás tükrében. MNB tanulmányok 107. https://www.mnb.hu/letoltes/mt107.pdf. Letöltés ideje: 2019. február 1.

Kuprianov, A. (1993): Over-the-Counter Interest Rate Derivatives. Federal Reserve Bank of Richmond Economic Quarterly, 79(3): 65–94.

MNB (2000): A BUBOR szerepe a monetáris politika működtetésében és a kamattranszmisszióban – Feljegyzés a Pénzpiaci Konzultatív Fórum részére. https://www.mnb.hu/letoltes/forum-2000062002.pdf. Letöltés ideje: 2018. augusztus 11.

MNB (2018): Szabályzat a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb jegyzési eljárásáról, a jegyzési követelményeiről, valamint a kamatjegyző bankok által követett magatartási szabályzatoktól. https://www.mnb.hu/letoltes/bubor-szabalyzat.pdf. Letöltés ideje: 2018.augusztus 15.

Mollencamp, C. (2008): Bankers Cast Doubt On Key Rate Amid Crisis. The Wall Street Journal.

Monticini, A. – Thornton D. L. (2013): The Effect of Underreporting on LIBOR rates. FED. http://www.monticini.eu/pub/libscandal.pdf. Letöltés ideje: 2018. szeptember 3.

Ridley, K. – Jones, H. (2012): A Greek Banker Spills On The Early Days Of The Libor And His First Deal With The Shah Of Iran. Reuters. https://www.businessinsider.com.au/history-of-the-libor-rate-2012-8. Letöltés ideje: 2018. augusztus 15.

Sajtos László – Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.

Tarján M. Tamás (2018): 1947. június 5. A Marshall-terv meghirdetése. Rubicon. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1947_junius_5_a_marshall_terv_meghirdetese/. Letöltés ideje: 2018. augusztus 18.