Szerzői információk:
Dancsik Bálint: Magyar Nemzeti Bank, vezető közgazdasági elemző. E-mail: dancsikb@mnb.hu
El-Meouch Nedim Márton: Magyar Nemzeti Bank, junior elemző. E-mail: elmeouchn@mnb.hu
Absztrakt:
Tanulmányukban azt vizsgáljuk, hogy a változó kamatozású jelzáloghitelek mekkora részében lehet nyereséges és reális a tartozás piaci alapon történő kiváltása a hátralévő futamidő, a hitelkiváltás jelenlegi egyszeri költségei, valamint az aktuális kamatfelár tükrében. Ehhez mikroszintű adatbázis alapján különféle módszerekkel (az egyszerű bankrendszeri átlagfelár behelyettesítésétől a lineáris regresszióval történő modellezésig) megbecsültük, hogy az egyes adósok milyen felár mellett lennének képesek egy új, változó kamatozású hitel felvételére. Ha az új hitel becsült felára kellően alacsony, akkor az adósnak pénzügyileg rentábilis lehet a refinanszírozás. Eredményeink szerint konzervatív banki hitelkondíciók mellett a 2015 előtt folyósított változó kamatozású jelzáloghitel-állomány 22–31 százaléka lenne kiváltható ily módon. Bár közvetlenül a változó kamatozású hitelek változó kamatozású hitellel történő kiváltását vizsgáltuk, eredményeink arra is rámutatnak, hogy a rögzített kamatozású hitellel történő kiváltás – és így a háztartási szektor kamatkockázatának csökkenése – előtt rendelkezésre álló tér piaci alapon korlátozott lehet. A Magyar Nemzeti Bank kamatkockázattal kapcsolatos ajánlása a hitelkiváltás előtt álló akadályok enyhítése révén véleményünk szerint érdemben emelheti a rögzített kamatozásra való áttérés arányát.
Hivatkozás (APA):
Dancsik, B., & El-Meouch, N. M. (2019). Ki válthatja ki a hitelét? A változó kamatozású jelzáloghitelek piaci alapú refinanszírozási lehetőségei és korlátai. Hitelintézeti Szemle, 18(2), 5–30. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.2.530
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
D14, E43, G21, G41
Kulcsszavak:
jelzáloghitel, változó kamatozás, kamatkockázat, hitelkiváltás
Felhasznált irodalom:
Aczél Ákos – Banai Ádám – Borsos András – Dancsik Bálint (2016): A lakáshitelek felárát meghatározó tényezők azonosítása a magyar bankrendszerben. Hitelintézeti Szemle, 15(4): 5–44. http://www.hitelintezetiszemle.hu/letoltes/aczel-akos-banai-adam-borsos-andras-dancsik-balint.pdf
Agarwal, S. – Driscoll, J. C. – Laibson, D. I. (2013): Optimal Mortgage Refinancing: A Closed-Form Solution. Journal of Money, Credit and Banking, 45(4): 591–622. https://doi.org/10.1111/jmcb.12017
Agarwal, S. – Rosen, R. J. – Yao, V. (2016): Why Do Borrowers Make Mortgage Refinancing Mistakes? Management Science, 62(12): 3494–3509. https://doi.org/10.1287/mnsc.2015.2272
Albertazzi, U. – Fringuellotti, F. – Ongena, S. (2018): Fixed rate versus adjustable rate mortgages: evidence from euro area banks. Banca D’Italia Working Paper, No. 1176. https://doi.org/10.2139/ssrn.3210730
Badarinza, C. – Campbell, J. Y. – Ramadorai, T. (2018): What Calls to ARMs? International Evidence on Interest Rates and the Choice of Adjustable-Rate Mortgages. Management Sciences, 64(5): 2275–2288. https://doi.org/10.1287/mnsc.2016.2629
Bajo, E. – Barbi, M. (2018): Financial illiteracy and mortgage refinancing decisions. Journal of Banking and Finance, 94(C): 279–296. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2018.08.001
Basten, C. – Guin, B. – Koch, C. (2018): How do banks and households manage interest rate risk? Evidence from mortgage applications and banks’ responses. Bank of England Staff Working Paper, No. 733. https://doi.org/10.2139/ssrn.3192943
Berlinger Edina (2017): Why APRC is misleading and how it should be reformed. Corvinus Economics Working Papers, 5/2017.
Calza, A. – Monacelli, T. – Stracca, L. (2013): Housing Finance and Monetary Policy. Journal of the European Economic Association, 11(1): 101–122. https://doi.org/10.1111/j.1542-4774.2012.01095.x
Chang, Y. – Yavas, A. (2009): Do Borrowers Make Rational Choices on Points and Refinancing? Real Estate Economics, 37(4): 635–358. https://doi.org/10.1111/j.1540-6229.2009.00258.x
Dancsik Bálint (2017): Számít-e a devizahiteles múlt? A lakáshitelkamatok rögzítéséről szóló döntés vizsgálata mikroszintű adatokon. Közgazdasági Szemle, 64(10): 1030–1055. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.10.1030
ECB (2018): Financial Stability Review, May 2018. European Central Bank.
Ehrmann, M. – Ziegelmayer, M. (2014): Household risk management and actual mortgage choice in the euro area. Working Paper Series, No. 1631. European Central Bank.
Follain, R. J. – Tzang, D. (1988): Interest Rate Differential and Refinancing a Home Mortgage. The Appraisal Journal, 56(2): 243–251.
Hoffmann, P. – Langfield, S. – Pierobon, F. – Vuillemey, G. (2018): Who bears interest rate risk? Working Paper, No. 2176. European Central Bank. https://doi.org/10.1093/rfs/hhy113
Ippolito, F. – Ozdagli, A. K. – Perez-Orive, A. (2018): The transmission of monetary policy through bank lending: The floating rate channel. Journal of Monetary Economics, 95(May): 49–71. https://doi.org/10.1016/j.jmoneco.2018.02.001
Koijen, R.S.J. – Van Hemert, O. – Van Nieuwerburgh, S. (2009): Mortgage Timing. Journal of Financial Economics, 93(2): 292–324. https://doi.org/10.1016/j.jfineco.2008.09.005
Mérő Bence – Vágó Nikolett (2018): Keresletvezérelt lakáspiaci modell a lakáshitelezést szabályozó makroprudenciális eszközök tanulmányozására. Közgazdasági Szemle, 65(11): 1115–1153. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.11.1115
MNB (2017): Pénzügyi stabilitási jelentés, 2017. november. Magyar Nemzeti Bank.
MNB (2018a): Növekedési jelentés, 2018. november. Magyar Nemzeti Bank.
MNB (2018b): Pénzügyi stabilitási jelentés, 2018. november. Magyar Nemzeti Bank.
MNB (2019): Pénzügyi stabilitási jelentés, 2019. május. Magyar Nemzeti Bank.