Szerzői információk:
Szapáry György: Magyar Nemzeti Bank, elnöki főtanácsadó. E-mail: szaparygy@mnb.hu
Plósz Dániel János: Központi Statisztikai Hivatal, osztályvezetője (a cikk írásakor a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza volt). E-mail: Daniel.Plosz@ksh.hu
Absztrakt:
A közelmúlt geopolitikai fejleményei egy többpólusú, új világrend irányába mutatnak. A kereskedelem nemzetközivé válása és a modern technológia elterjedése által előidézett globalizáció radikálisan megváltoztatta a világhatalmak befolyását. Egy vezető állam ma sokkal inkább képes kiterjeszteni befolyását és világszerte érvényesíteni érdekét. Jelen tanulmány bemutatja egy ország világhatalommá válásának fő feltételeit a jelenlegi, globalizált világban, és megvizsgálja, hogy mely országok felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek megalapozzák és lehetővé teszik uralkodó szerepüket a kialakulóban lévő új világrendben. A szerzők végül arra a következtetésre jutnak, hogy leginkább Kína van abban a helyzetben, hogy megtörje az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági dominanciáját. Az Európai Unió nem használja ki súlyát a globális politikák befolyásolásában, és kérdéses, hogy képes lesz-e, illetve szándékozik-e magára vállalni egy világhatalom felelősségét. A Visegrádi Négyek országainak és a többi közép- és kelet-európai országnak – az Európai Unió és a NATO tagjaként, a Keletet és Nyugatot összekötő utak mentén elhelyezkedve – alapvető érdekük, hogy elgondolkodjanak az előttünk álló évtizedekben várható geopolitikai változásokról.
Hivatkozás (APA):
Szapáry, G., & Plósz, D. J. (2019). Geopolitikai irányváltások a kialakulóban lévő új világrendben. Hitelintézeti Szemle, 18(4), 112–129. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.4.112129
Rovat:
Esszé
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
O10, O20, O30
Kulcsszavak:
uralkodó szerep, világrend, Visegrádi országok, Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország
Felhasznált irodalom:
Bildt, C. (2019): Europe risks irrelevance in the age of great power competition. Financial Times, July 19.
Brzezinski, Z. (2012): Strategic Vision. Basic Books, New York.
Eichengreen, B. (2011): Exorbitant Privilege. The Rise and Fall of the Dollar and the Future of the International Monetary System. Oxford University Press.
Fischer, J. (2019): Who will win the twenty-first century? Project Syndicate, July 30. Friedman, G. (2012): The Next Decade, Empire and Republic in a Changing World. Anchor Books, Random House, New York.
Kagan, R. (2012): The World America Made. Alfred A. Knopf, New York.
Kennedy, P.M. (1988): The Rise and Fall of Great Powers 1500–2000. Random House, New York.
Kissinger, H. (1979): White House Years. Little Brown & Co, Boston, Massachusetts, U.S.A. Kjellén, J.R. (1917): Der Staat als Lebensform. Leipzig.
Leonard, M. – Pisani-Ferry, J. – Ribakova, E. – Shapiro, J. – Wolff, G. (2019): Redefining Europe’s economic sovereignty. European Council on Foreign Relations, Policy Contribution, Issue no. 9, June. https://www.ecfr.eu/page/-/2_Redefining_Europe’s_economic_sovereignty.pdf
Matolcsy, Gy. (2019): American Empire vs. European Dream. The Failure of the Euro. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest.
Modelski, G. (1988): Long Cycles in World Politics. Macmillan, London. https://doi.org/10.1007/978-1-349-09151-5
Ratzel, F. (1897): Politische Geographie. München und Leipzig, R. Oldenbourg.
Thomson, W.R. (1988): On Global War: Historical-Structural Approaches to World Politics. University of South Carolina Press, Columbia.
Szilágyi István (2018): A geopolitika elmélete. Pallas Athéné Könyvkiadó, Budapest.