A kártyás fizetési mód területi jellemzői Magyarországon

2020. március 31.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.19.1.6589

Szerzői információk:

Kajdi László: Magyar Nemzeti Bank, vezető közgazdasági elemző. E-mail:

Nemecskó István: Magyar Nemzeti Bank, junior elemző. E-mail:

Absztrakt:

A kártyás fizetések jelenleg a kiskereskedelemben a legfontosabb alternatívát jelentik a társadalmi szempontból, hosszú távon kedvezőtlenebb készpénzzel szemben. A hazai elektronikus pénzforgalom fejlődési lehetőségeivel a korábbi tanulmányok jellemzően csak országos szinten foglalkoztak. Tanulmányunkban korábban nem elérhető adatok segítségével a kártyás fizetési mód hazai területi jellemzőit vizsgáljuk meg a kártyás fizetések infrastruktúrájára és használatára ható tényezők azonosításával. Eredményeink azt mutatják, hogy a kisebb településeken kevésbé fejlett az elfogadói hálózat és alacsonyabb a kártyabirtoklás, míg a régiókat tekintve a POS-hálózatnál Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl, a kártyabirtoklásnál pedig az alföldi megyék esetében kedvezőtlenebb a kép. A kártyahasználatra az elfogadói hálózat fejlettsége mellett a munkaerőpiaci helyzet van szignifikáns hatással. Az eredmények megerősítik a kártyaelfogadói hálózat fejlesztésének fontosságát – például állami programokkal –, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a kisebb településeken és az elmaradottabb régiókban továbbra sem elég fejlett a kártyás fizetési mód.

Hivatkozás (APA):

Kajdi, L., & Nemecskó, I. (2020). A kártyás fizetési mód területi jellemzői Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, 19(1), 65–89. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.1.6589

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

G20, D12, R11

Kulcsszavak:

pénzforgalom, kártyaelfogadás, területi jellemzők

Felhasznált irodalom:

Benedek, D. – Elek, P. – Köllő, J. (2013): Tax Avoidance, Tax Evasion, Black and Grey Employment. In: Fazekas, K. – Benczúr, P. – Telegdy, Á. (szerk.): The Hungarian Labour Market, Review and Analysis. Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences, Budapest.

Braithwaite, V. – Schneider, F. – Reinhart, M. – Murphy, K. (2002): Charting the Shoals of the Cash Economy. In: Braithwaite, V. (ed.): Taxing Democracy. Ashgate Publishing Ltd.

Deutsche Bundesbank (2019): Cash demand in the shadow economy. Deutsche Bundesbank Monthly Report March 2019.

Esselink, H. – Hernandez, L. (2017): The use of cash by households in the euro area. ECB Occasional Paper Series No. 201, European Central Bank.

Európai Központi Bank (EKB): Statisztikai adatbázis, 1 millió főre jutó POS-terminál. Letöltve: 2019. július 29.

Greene, C. – Stavins, J. (2018): The 2017 Diary of Consumer Payment Choice. Research Data Reports No. 18–5, Federal Reserve Bank of Atlanta.

Helmeczi István (2010): A magyarországi pénzforgalom térképe. MNB-tanulmányok 84., Magyar Nemzeti Bank.

Ilyés Tamás – Varga Lóránt (2015): Mutasd, mivel fizetsz, megmondom, ki vagy – A pénzforgalmi szokásokat befolyásoló szociodemográfiai tényezők. Hitelintézeti Szemle, 14(2): 26–61. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/2-ilyes-varga.pdf

Ilyés Tamás – Varga Lóránt (2018): A kereskedők fizetésikártya-elfogadása Magyarországon az online pénztárgépek adatai alapján. Hitelintézeti Szemle, 17(1): 83–109. http://doi.org/10.25201/HSZ.17.1.83109

Jonker, N. – Hernandez, L. – de Vree, R. – Zwaan, P. (2018): From cash to cards: how debit card payments overtook cash in the Netherlands. N.V. Occasional Studies Volume 16–1, De Nederlandsche Bank.

Kovács Sándor Zsolt (2017): Város–vidék-kapcsolat a magyar pénzintézet-hálózatban. Területi Statisztika, 57(5): 495–511

Kuttor Dániel – Pál Zsolt (2019): A hazai fizetési forgalom területi aspektusa. Területi Statisztika, 59(1): 49–68. https://doi.org/10.15196/TS590103

MNB (2019): Pénzforgalmi táblakészlet. Magyar Nemzeti Bank. Letöltve: 2019. június 6.

Pál Zsolt (2014): A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében. PhD értekezés, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola.

Rochet, J.-Ch. – Tirole, J. (2003): An Economic Analysis of the Determination of Interchange Fees in Payment Card Systems. Review of Network Economics, 2(2): 69−79. https://doi.org/10.2202/1446-9022.1019

Rogoff, K.S. (2017): The curse of cash. Princeton University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctvc77m90

Schmiedel, H. – Kostova, G. – Ruttenberg, W. (2012): The social and private costs of retail payment instruments. ECB Occasional Paper Series No. 137, European Central Bank.

Seitz, F. – Reimers, H. – Schneider, F. (2018): Cash in Circulation and the Shadow Economy: An Empirical Investigation for Euro Area Countries and Beyond. CESifo Working Paper Series 7143, CESifo Group Munich.

Simon Béla – Valentiny Ádám (2016): Miből élünk? Az első átfogó hazai háztartási vagyonfelmérés bemutatása. Statisztikai Szemle, 94(7): 717–735. https://doi.org/10.20311/stat2016.07.hu0717

Turján Anikó – Divéki Éva – Keszy-Harmath Zoltánné – Kóczán Gergely – Takács Kristóf (2011): Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése. MNB-tanulmányok 93, Magyar Nemzeti Bank.

Végső Tamás – Belházyné Illés Ágnes – Bódi-Schubert Anikó (2018): Készpénz vagy kártya? A magyar lakosság fizetési szokásainak feltáró elemzése. Pénzügyi Szemle, 2018(4): 455–479.