Az eltűnt Balassa-Samuelson-hatás nyomában – A szolgáltatások változó szerepe a 21. században

2020. június 30.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.527

Szerzői információk:

Tengely Veronika: Magyar Nemzeti Bank, közgazdasági elemző. E-mail:

Absztrakt:

Általánosan megfigyelt jelenség, hogy a gazdasági fejlettség és az általános árszínvonal között pozitív kapcsolat van. A Balassa–Samuelson-hatás szerint az árszínvonalban megfigyelhető konvergencia jelentős részben a szolgáltatások magasabb inflációján keresztül valósul meg. A hatásra vonatkozó korábbi regressziós becslési eredményeink aktualizálása alapján a tankönyvi Balassa–Samuelson-hatás hazánk esetében egyre kevésbé mutatható ki. A jelenség ráadásul az országok szélesebb csoportja esetében is hasonló elmozdulást mutat. A világgazdaságban napjainkban zajló strukturális átalakulás, a globalizáció és az infokommunikációs forradalom érdemben átalakítja a szolgáltatások szerepét, kereskedhetőségét és termelékenységét, ami befolyásolja az elmélet feltevéseinek teljesülését is. Ezeket – különös tekintettel a piaci szolgáltatásokra – több szempont mentén értékeltük: a növekedési mintázatok alapján a modern gazdaságok növekedési pályáján a szolgáltató szektor szerepe egyre inkább felértékelődik, amit a nemzetközi és a hazai adatok egyaránt alátámasztanak. Az aktuálisan zajló megatrendek – globalizáció, digitalizáció, technológiai fejlődés, mesterséges intelligencia – gyorsítják a szolgáltatások termelékenységnövekedését, emellett a fogyasztói szokások megváltozását és a szolgáltatások globalizálódását okozzák. A szolgáltató szektort érintő új strukturális elmozdulások az elmélethez kapcsolódó feltételeket is átalakítják, mellyel gyengítik a Balassa–Samuelson-hatás gyakorlati érvényesülését.

Hivatkozás (APA):

Tengely, V. (2020). Az eltűnt Balassa-Samuelson-hatás nyomában – A szolgáltatások változó szerepe a 21. században. Hitelintézeti Szemle, 19(2), 5–27. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.527

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

E31, F15, F18, F43, F63, O10, O30

Kulcsszavak:

szolgáltatások, infláció, Balassa–Samuelson-hatás, növekedés, globalizáció, megatrendek, termelékenység

Felhasznált irodalom:

Balassa, B. (1964): The Purchasing-Power Parity Doctrine: A Reappraisal. Journal of Political Economy, 72(6): 584–596. https://doi.org/10.1086/258965

Bauer, P. (2015): Az árfelzárkózás tényezői és mértékének becslése Magyarországra. MNB- tanulmányok 119, Magyar Nemzeti Bank.

Cassel, G. (1916): The Present Situation of the Foreign Exchanges. The Economic Journal, 26(101): 62–65. https://doi.org/10.2307/2222038

Darvas, Zs. – Szapáry, Gy. (2008): Euro area enlargement and euro adoption strategies. European Economy, Economic Papers 304, február.

Del Hoyo, J.L.D. – Dorrucci, E. – Heinz, F.F. – Muzikarova, S. (2017): Real convergence in the euro area: a long-term perspective. ECB Occasional Paper Series, No. 203, december, ECB.

Égert, B. (2007): Real Convergence, Price Level Convergence and Inflation Differentials in Europe. Oesterreichische Nationalbank Working Paper No. 138.

Égert, B. (2010): Catching-up and Inflation in Europe: Balassa-Samuelson, Engel’s Law and Other Culprits. OECD Economics Department Working Papers No. 792, OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/5kmblscvdk7d-en

Égert, B. – Halpern, L. – MacDonald, R.R. (2006): Equilibrium Exchange Rates in Transition Economies: Taking Stock of the Issues. Journal of Economic Surveys, 20(2): 257–324. https://dx.doi.org/10.1111/j.0950-0804.2006.00281.x

Frensch, R. – Schmillen, A. (2011): Can we identify Balassa-Samuelson effects with measures of product variety? Economic Systems, 35(1): 98–108. https://doi.org/10.1016/j.ecosys.2010.11.003

Gabardo, F.A. – Pereima, J B. – Einloft, P. (2017): The incorporation of structural change into growth theory: A historical appraisal. EconomiA, 18(3): 392–410. https://doi.org/10.1016/j.econ.2017.05.003

Herrendorf, B. – Rogerson, R. – Valentinyi, Á. (2013): Growth and Structural Transformation. NBER Working Paper, Series, No. 18996, április. https://doi.org/10.3386/w18996

Heuser, C. – Mattoo, A. (2017): Services and Global Value Chains. World Bank Group, WPS 8126. https://doi.org/10.1596/1813-9450-8126

Kravis, I.B. – Heston, A.W. – Summers, R. (1978): Real GDP Per Capita for More Than One Hundred Countries. The Economic Journal, 88(350): 215–242. https://doi.org/10.2307/2232127

Kuznets, S. (1966): Modern Economic Growth: Rate, Structure, and Spread. New Haven.

Lanz, R. – Maurer, A. (2015): Services and global value chains: Some evidence on servicification of manufacturing and services networks. WTO Staff Working Paper, No. ERSD-2015-03, World Trade Organization.

McKinsey (2019): Globalization in transition: The future of trade and value chains. McKinsey Global Institute, január.

Mihaljek, D. – Klau, M. (2008): Catching-up and inflation in transition economies: the Balassa-Samuelson effect revisited. BIS Working Papers No. 270. https://doi.org/10.2139/ssrn.1334135

Miroudot, S. – Cadestin, C. (2017): Services in Global Value Chains: From Inputs to Value- Creating Activities. OECD Trade Policy Papers No. 197.

MNB (2017): Növekedési jelentés, 2017. Magyar Nemzeti Bank.

Obstfeld, M. – Rogoff, K. (1997): Foundations of International Macroeconomics. Cambridge, Massachusetts: The MIT Press.

Rogoff, K. (1996): The Purchasing Power Parity Puzzle. Journal of Economic Literature, 34(2): 647–668.

Samuelson, P.A. (1964): Theoretical Notes on Trade Problems. The Review of Economics and Statistics, 46(2): 145–154. https://doi.org/10.2307/1928178

Világi, B. (2005): Dual inflation and the real exchange rate in new open economy macroeconomics. In: Frankel, J.A – Pissarides, C.A.: NBER International Seminar on Macroeconomics 2005. Cambridge, Massachusetts: The MIT Press.