Szerzői információk:
Losoncz Miklós: Budapesti Gazdasági Egyetem, egyetemi tanár. E-mail: losoncz.miklos@uni-bge.hu
Tóth G. Csaba: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos munkatárs. E-mail: toth@demografia.hu
Absztrakt:
A 2007-ben kezdődött, nagy recessziónak elnevezett nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, majd az azt követő szuverén adósságválság nyomán jelentősen megemelkedett az államadósság-ráta (a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya) az Európai Unióban. Ezután az EU régi tagállamaiban (EU15) olyan fokozatos és tartós konszolidáció kezdődött, amelyre utoljára az 1990-es évek közepétől volt példa, és amelynek éppen a gazdasági válság vetett véget. Tanulmányunkban adósságdekompozíciós vizsgálat segítségével mutatjuk ki a 2010-es évek második felében végrehajtott, illetve a korábbi nagy recesszió kitörésével zárult államadósság-csökkentő időszakok közötti legfőbb hasonlóságokat és különbségeket. Mindkét periódusban az EU15 országcsoport közel kétharmadában éves átlagban közel hasonló mértékben mérséklődött az államadósság-ráta. E hasonlóság mellett azonban jelentős eltérések voltak a konszolidáció szerkezetében. Az 1990-es évek közepétől a 2007–2009-es válságig tartó periódusban döntően a fegyelmezett költségvetési politika dinamizálta az elsődleges egyenlegen keresztül az adósságcsökkentést, a reálnövekedés hatását ellensúlyozta a reálkamatláb hatása, az egyéb tételeknek pedig nem volt számottevő szerepük. Ehhez képest az elmúlt közel fél évtizedben tapasztalt adósságcsökkentésben sokkal kisebb volt a fiskális politika hatása, miközben a kamatlábak alacsonyabb szintje és az egyéb tételek érdemben segítették a konszolidációs folyamatot. A kedvező nemzetközi kamatkörnyezet elkényelmesítette a fiskális politikát. A monetáris politika támogatásának megszűnése, illetve gyengülése esetén az EU15 országokban ismét felértékelődik a fiskális politikának az államadósság-ráta mérséklésében játszott szerepe.
Hivatkozás (APA):
Losoncz, M., & Tóth, C. G. (2020). Államadósság-csökkentés az EU régi tagállamaiban: van új a nap alatt?. Hitelintézeti Szemle, 19(2), 28–54. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.2854
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
H63, H60, E62, E63
Kulcsszavak:
fiskális politika, államadósság, EU15, adósságcsökkentés, költségvetési egyenleg, konszolidáció
Felhasznált irodalom:
Ábel István – Kóbor Ádám (2011): Növekedés, deficit és adósság – fenntartható keretben. Közgazdasági Szemle, 58(6): 511–528.
Agnello, L. – Sousa, R.M. (2009): The Determinants of Public Deficit Volatility. ECB Working Paper No. 1042. European Central Bank. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecbwp1042.pdf
Aizenman, J. – Marion, N. (2009): Using Inflation to Erode the US Public Debt. NBER Working Paper 15562. http://doi.org/10.3386/w15562
Alesina, A. – Campante, F.R. – Tabellini, G. (2008): Why is Fiscal Policy Often Procyclical? Journal of the European Economic Association, 6(5): 1006–1036. https://doi.org/10.1162/JEEA.2008.6.5.1006
Alesina, A. – Perotti, R. (1995): Fiscal Expansions and Fiscal Adjustments in OECD Countries. NBER Working Papers 5214. http://doi.org/10.3386/w5214
Alesina, A.– Perotti, R. (1997): Fiscal Adjustments in OECD countries: Composition and Macroeconomic Effects. NBER Working Papers 5730. http://doi.org/10.3386/w5730
Balatoni András (2015): A simple fiscal rule for Hungary. Acta Oeconomica, 65(1): 149–159. https://doi.org/10.1556/032.65.2015.s1.9
Baldacci, E. – Gupta, S. – Mulas-Granados, C. (2014): Debt Reduction, Fiscal Adjustment, and Growth in Credit-Constrained Economies. IMF Working Paper No. 13/238. International Monetary Fund. https://doi.org/10.5089/9781475516500.001
Bernanke, B. (2004): The Great Moderation. Az Eastern Economic Association február 20-i találkozóján tartott előadás, Washington D. C. http://www.federalreserve.gov/boarddocs/speeches/2004/20040220/default.htm
Bernardini, S. – Cottarelli, C. – Galli, G. – Valdes, C. (2019): Reducing public debt: the experience of advanced economies over the last 70 years. Policy Brief. https://doi.org/10.2139/ssrn.3405018
Bolle, M.B. de – Rother, B. – Hakobyan, I. (2006): The level and composition of public sector debt in emerging market crises. IMF Working Paper No. 6/186. International Monetary Fund. https://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2006/wp06186.pdf
Bouabdallah, O. – Checherita-Westphal, C.D. – Warmedinger, T. – De Stefani, R. – Drudi, F. – Setzer, R. – Westphal, A. (2017): Debt sustainability analysis for euro area sovereigns: a methodological framework. ECB Occasional Paper No. 185. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecbop185.en.pdf
Burnside, A.C. (ed.) (2005): Fiscal Sustainability in Theory and Practice: A Handbook. The World Bank Publications. Washington D.C. https://doi.org/10.1596/978-0-8213-5874-0
Castro, F.– De Cos, P.H. (2002): On the Sustainability of the Spanish Public Budget Performance. Revista de Economía Pública, 160(1): 9–27. https://core.ac.uk/download/pdf/6836082.pdf
Cherif, R. – Hasanov, F. (2010): Public Debt Dynamics and Debt Feedback. MPRA Paper No. 27918. https://mpra.ub.uni-muenchen.de/27918/
Escolano, M.J. (2010): A practical guide to public debt dynamics, fiscal sustainability, and cyclical adjustment of budgetary aggregates. Technical Notes and Manuals, International Monetary Fund. https://doi.org/10.5089/9781462396955.005
European Commission (2010): European Economic Forecast – Spring 2010. European Economy, 2. https://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2010/pdf/ee-2010-2_en.pdf
European Commission (2018): European Economic Forecast – Autumn 2018. Institutional paper 089. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/ip089_en_0.pdf
European Commission (2019): Fiscal Sustainability Report 2018. Institutional Paper 094. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/economy-finance/ip094_en_vol_1.pdf
Ghosh, A.– Kim, J.– Mendoza, E. – Ostry, J. – Qureshi, M. (2013): Fiscal fatigue, fiscal space and debt sustainability in advanced economies. The Economic Journal, 123(566): F4–F30. https://doi.org/10.1111/ecoj.12010
Grauwe, P. de – Ji, Y. (2019): Rethinking fiscal policy choices in the euro area. VOX, CEPR Policy Portal, 14 October. https://voxeu.org/article/rethinking-fiscal-policy-choices-euro-area
Győrffy Dóra (2014): Válság és válságkezelés Görögországban: A puha költségvetési korlát szerepe a gazdasági összeomlásban. Közgazdasági Szemle, 61(1): 27–52.
Hall, G.J. – Sargent, T.J. (2010): Interest Rate Risk and Other Determinants of Post-WWII U.S. Government Debt/GDP Dynamics. NBER Working Paper No. 15702. http://doi.org/10.3386/w15702
Hasko, H. (2007): Some Unpleasant Fiscal Arithmetic: The Role of Monetary and Fiscal Policy in Public Debt Dynamics since the 1970s. Bank of Finland Research Discussion Paper 28. https://helda.helsinki.fi/bof/bitstream/handle/123456789/7847/156463.pdf%3Bjsessionid%3DC501962D1591DA8F0DCCC07B4EA06F64?sequence=1
IMF (2020): The great lockdown. World Economic Outlook (Chapter 1). International Monetary Fund, Washington. https://www.imf.org/en/Publications/WEO/Issues/2020/04/14/weo-april-2020
La Torre, D., – Marsiglio, S. (2019). A note on optimal debt reduction policies. Macroeconomic Dynamics, 1–11. http://doi.org/10.1017/S1365100519000014
Lehmann Kristóf – Nagy Olivér – Szalai Zoltán – H. Váradi Balázs (2020): Gazdaságpolitikai ágak közötti koordináció(?) az euroövezetben. Hitelintézeti Szemle, 19(1): 37–64. http://doi.org/10.25201/HSZ.19.1.3764
Losoncz Miklós (2014): Az államadósság-válság és kezelése az EU-ban. Tri-Mester, Tatabánya.
Mauro, P. – Zilinsky, J. (2016): Reducing government debt ratios in an era of low growth. Policy brief No. PB16-10. Peterson Institute for International Economics. https://www.piie.com/system/files/documents/pb16-10.pdf
Mellár Tamás (2002): Néhány megjegyzés az adósságdinamikához. Közgazdasági Szemle, 49(8): 725–740.
Muraközy László (2012): Államok kora. Az európai modell. Akadémiai kiadó. Budapest.
Musgrave, R.A. (1959): The Theory of Public Finance. New York: McGraw-Hill.
Nagy Olivér – Szalai Zoltán – H. Váradi Balázs (2020): A maastrichti kritériumok – feltételek és feltevések. In: Virág Barnabás (szerk.): Fenntartható felzárkózás euróval – Hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat? Magyar Nemzeti Bank, pp. 19–38.
P. Kiss Gábor (1999): A fiskális politika jelzőszámai. Közgazdasági Szemle, 46(4): 307–325.
P. Kiss Gábor (2012): Distinkció és kikényszeríthetőség – a fiskális szabályrendszer alfája és ómegája. Pázmány Law Working Papers, 39. sz. http://plwp.eu/docs/wp/2012/2012-39-PKiss.pdf
Presbitero, A.F. (2011): Total public debt and economic growth in developing countries. MoFiR working paper No. 44. http://docs.dises.univpm.it/web/quaderni/pdfmofir/Mofir044.pdf
Ra, S. – Rhee, C.Y. (2005): Managing the Debt: An Assessment of Nepal’s Public Debt Sustainability. Nepal Resident Mission Working Paper. No. 6. Asian Development Bank, Mandaluyong City. https://think-asia.org/bitstream/handle/11540/3284/wp6.pdf?sequence=1
Reinhart, C.M. (2012): The Return of Financial Repression. CEPR Discussion Paper No. DP8947. https://ssrn.com/abstract%3D2066320
Reinhart, C.M.– Rogoff, K. (2009): This Time is Different. Princeton University Press, Princeton and Oxford.
Tóth, G.Cs. (2014): The Forecasting Capacity of Indicators Measuring Budget Sustainability. Public Finance Quarterly, 56(4): 511–528.
Tóth G. Csaba (2010): Állami keresletélénkítés és automatikus stabilizátorok. Pénzügyi Szemle, 55(1): 51–68.
Tóth G. Csaba (2011): Adósságdinamika és fenntarthatóság. Statisztikai Szemle, 89(12): 1242–1268.
Tóth G. Csaba (2017): A nemzeti költségvetési szabályok elterjedése és hatása Európában. Közgazdasági Szemle, 64(11): 1119–1147. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.11.1119