Szerzői információk:
Schepp Zoltán: Pécsi Tudományegyetem, egyetemi tanár. E-mail: schepp@ktk.pte.hu
Ulbert József: Pécsi Tudományegyetem, egyetemi docense. E-mail: ulbert@ktk.pte.hu
Tóth-Pajor Ákos: Pécsi Tudományegyetem, egyetemi tanársegéd. E-mail: toth-pajor.akos@ktk.pte.hu
Absztrakt:
A tanulmányban az intertemporális befektetői preferenciák és a tőkekereslet kapcsolatát vizsgáljuk az európai tőzsdei vállalatok gyakorlatában. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy az intertemporális befektetői preferenciák hogyan befolyásolták az európai vállalatok tőkekeresletét a 2004–2016-ig terjedő időszakban. A hozamelvárások és a vállalati tőkekereslet kapcsolatának vizsgálata olyan makroszintű sokkok hatásaira világít rá, mint a recesszió, a kamatkörnyezet változása vagy a tőkekockázati prémium változása a tőkepiacokon. A kutatásunk fókuszába helyezett kérdés megválaszolása érdekében megbecsültük a vizsgált vállalatokra jellemző, implicit intertemporális diszkonttöbbletet, így meghatározva a befektetői intertemporális preferenciákat leíró, tőkeköltségen felüli addicionális diszkontrátát. Ezután a hozamelvárások és a tőkekereslet kapcsolatát vizsgáltuk meg regressziós modellek segítségével. Megállapítottuk, hogy az európai tőzsdei vállalatok gyakorlatában a tőkekereslet csökkenése és az ennek következtében kialakuló beruházási restrikció az intertemporális diszkonttöbblet növekedésére vezethető vissza. Ha ugyanis a befektetők a tőkepiacokon a rövid távú érdekeiket helyezik előtérbe és a vállalatok igazodnak a befektetők intertemporális preferenciáihoz, akkor az a hosszú távú tulajdonosi értékteremtés ellenében hat. Az intertemporális diszkonttöbblet növekedése a fentieken túl, illetve azokkal összefüggésben a monetáris politikai lazítások hatásait is késleltetheti.
Hivatkozás (APA):
Schepp, Z., Ulbert, J., & Tóth-Pajor, Á. (2020). Az intertemporális befektetői preferenciák változásainak hatása az európai tőzsdei vállalatok tőkekeresletére. Hitelintézeti Szemle, 19(2), 88–106. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.88106
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
G31, E22, E52
Kulcsszavak:
tőkekereslet, beruházási döntések, intertemporális preferenciák, intertemporális diszkonttöbblet, hiperbolikus diszkontálás
Felhasznált irodalom:
Asker, J. – Farre-Mensa, J. – Ljungqvist, A. (2014): Corporate Investment and Stock Market Listing: A Puzzle? Review of Financial Studies, 28(2): 342–390. http://doi.org/10.1093/rfs/hhu077
Blundell-Wignall, A. – Roulet, C. (2013): Long-term investment, the cost of capital and the dividend and buyback puzzle. OECD Journal: Financial Market Trends, 2013(1): 39–52. http://doi.org/10.1787/fmt-2013-5k41z8t05l8s
Bölcskei Vanda (2009): Az intertemporális döntések viselkedési közgazdaságtani modelljeinek áttekintése. Közgazdasági Szemle, 56(november): 1025–1040.
Campbell, J.L. – Dhaliwal, D.S. – Schwartz, W.C. (2012): Financing Constraints and the Cost of Capital: Evidence from the Funding of Corporate Pension Plans. Review of Financial Studies, 25(3): 868–912 http://doi.org/10.1093/rfs/hhr119
Damodaran, A. (2019): Equity Risk Premiums (ERP): Determinants, Estimation and Implications – The 2019 Edition. http://doi.org/10.2139/ssrn.3378246
Davies, R. – Haldane, A. G. – Nielsen, M. – Pezzini, S. (2014): Measuring the costs of short-termism. Journal of Financial Stability, 12(June): 16–25. http://doi.org/10.1016/j.jfs.2013.07.002
Dixon, W.J. (1960): Simplified Estimation from Censored Normal Samples. The Annals of Mathematical Statistics, 31(2): 385–391. http://doi.org/10.1214/aoms/1177705900
Duchin, R. – Ozbas, O. – Sensoy, B.A. (2010): Costly external finance, corporate investment, and the subprime mortgage credit crisis. Journal of Financial Economics, 97(3): 418–435. http://doi.org/10.1016/j.jfineco.2009.12.008
Favaro, K. (2014): Long-Termism Is Just as Bad as Short-Termism. Harvard Business Review, September 25.
Fazzari, S. – Hubbard, R. G. – Petersen, B. (1988): Financing Constraints and Corporate Investment. Brookings Papers on Economic Activity, 1988(1): 141–206. http://doi.org/10.2307/2534426
Feldman, N. – Kawano, L. – Patel, E. – Rao, N. – Stevens, M. (2018): The Long and Short of It: Do Public and Private Firms Invest Differently? Finance and Economics Discussion Series, 2018–068. Washington: Board of Governors of the Federal Reserve System. http://doi.org/10.17016/feds.2018.068
Hackbarth, D. – Rivera, A. – Wong T.Y. (2018): Optimal Short-Termism. ECGI Finance Working Paper no. 546/2018. European Corporate Governance Institute. http://people.bu.edu/dhackbar/HRW-2018.pdf. Letöltés ideje: 2020. május 8.
Hastings, C. – Mosteller, F. – Tukey, J. W. – Winsor, C.P. (1947): Low Moments for Small Samples: A Comparative Study of Order Statistics. The Annals of Mathematical Statistics, 18(3): 413–426. http://doi.org/10.1214/aoms/1177730388
Janssens, W. – Kramer, B. – Swart, L. (2017): Be patient when measuring hyperbolic discounting: Stationarity, time consistency and time invariance in a field experiment. Journal of Development Economics, 126(May): 77–90. https://doi.org/10.1016/j.jdeveco.2016.12.011
Laibson, D. (1997): Golden Eggs and Hyperbolic Discounting. The Quarterly Journal of Economics, 112(2): 443–478. https://doi.org/10.1162/003355397555253
Mankins, M. – Harris, K. – Harding, D. (2017): Strategy in the Age of Superabundant Capital. Harvard Business Review, March-April.
Martin, R.L. (2015): Yes, Short-Termism Really Is a Problem. Harvard Business Review, October.
Mauboussin, M.J. – Rappaport, A. (2016): Reclaiming the Idea of Shareholder Value. Harvard Business Review, July.
Miles, D. (1993): Testing for Short Termism in the UK Stock Market. The Economic Journal, 103(421): 1379–1396. https://doi.org/10.2307/2234472
Neszveda Gábor – Dezső Linda (2012): A kvázi- és általánosított hiperbolikus diszkontálás hosszú távon. Szigma, 43(3–4): 163–177.
Phelps, E.S. – Pollak, R.A. (1968): On Second-Best National Saving and Game- Equilibrium Growth. The Review of Economic Studies, 35(2): 185–199. https://doi.org/10.2307/2296547
Rasmusen, E.B. (2008): Some Common Confusions About Hyperbolic Discounting. SSRN Electronic Journal. https://doi.org/10.2139/ssrn.1091392
Simmons-Süer, B. (2016): Cost of capital and US investment: Does financing matter after all? The Quarterly Review of Economics and Finance, 60(May): 86–93. https://doi.org/10.1016/j.qref.2015.11.008
Simmons-Süer, B. (2018): How relevant is capital structure for aggregate investment? A regime-switching approach. International Review of Economics & Finance, 53(January): 109–117. https://doi.org/10.1016/j.iref.2017.10.002
Stein, J. (1989): Efficient Capital Markets, Inefficient Firms: A Model of Myopic Corporate Behavior. Quarterly Journal of Economics, 104(November): 655–669. https://doi.org/10.2307/2937861
Summers, L.H. (2017): Is Corporate Short-Termism Really a Problem? The Jury’s Still Out. Harvard Business Review, February.
Tukey, J.W. (1977): Exploratory Data Analysis. Addison-Wesley.
Vörös, J. (2020): Production dynamics in case of organizational learning. Mimeo, University of Pécs.
White, H. (1980): A Heteroskedasticity-Consistent Covariance Matrix Estimator and a Direct Test for Heteroskedasticity. Econometrica, 48(4): 817–838. http://doi.org/10.2307/1912934
Wickens, M.R. (1982): The Efficient Estimation of Econometric Models with Rational Expectations. The Review of Economic Studies, 49(1): 55–67. https://doi.org/10.2307/2297140