Szerzői információk:
Kromják Laura: Tomori Pál Főiskola, adjunktus. E-mail: Kromjak.Laura@tpfk.hu
Absztrakt:
Az esszé Bosznia-Hercegovina gazdaságának társadalompolitikai kihívásait, valamint külkereskedelmi termék- és szolgáltatásforgalmát tárgyalja, érintve a magyar relációt. A vizsgálat leíró eszközökkel, szekunder adatokkal történik. A Horvátország és Szerbia közé ékelődött Bosznia-Hercegovina gazdasága elválaszthatatlan a múlt drámai eseményeitől és a még megoldatlan társadalmi és politikai konfliktusoktól. Míg Jugoszlávián belül Bosznia-Hercegovina jelentős exportlehetőséggel rendelkező tagállam volt, a háború és az etnicizálódás a gazdaságot tönkretette. A daytoni rendszer államigazgatása drága, és lassan bontakoznak ki a tőkeáramlás, a privatizáció és az európai felzárkózás alapjai. A devizamérleg egyensúlyozásában fontos szerepet kap a tőkeáramlás, az uniós előcsatlakozási források és a nemzetközi támogatások. A folyó fizetési mérleg negatív egyenlegét csökkentő jelentős tétel a hazautalások összege, amelynek mértéke hatszor nagyobb, mint az FDI. A pénzátutalások a legnagyobb külső finanszírozási forrásává váltak, amely a függőséget növeli, a gazdaság sérülékenységét fokozza.
Hivatkozás (APA):
Kromják, L. (2021). Bosznia-Hercegovina gazdasági kilátásai és helyzetének történelmi háttere. Hitelintézeti Szemle, 20(2), 148–169. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.2.148169
Rovat:
Esszé
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
F14, F21, F24, F34
Kulcsszavak:
Bosznia-Hercegovina, kereskedelmi egyenleg, deviza-hazautalás, közvetlen tőkebefektetés, EU-integrációs előrehaladás
Felhasznált irodalom:
AS of BiH (2020): Unit value indices of export and import of BiH. Agency for Statistics of Bosnia and Herzegovina, Q3 2020. Sarajevo. http://www.bhas.ba/data/Publikacije/Saopstenja/2020/ETR_02_2020_Q3_0_HR.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 28.
AS of BiH (2021): BiH International Trade in Goods Statistics, January 2021. Agency for Statistics of Bosnia and Herzegovina, Sarajevo. http://www.bhas.ba/data/Publikacije/Saopstenja/2021/ETR_01_2021_01_0_HR.pdf. Letöltés ideje: 2021. május 2.
Bakota, I. (2019): Bosnia-Herzegovina economy briefing: Industry in BIH and contribution to growth, exports and employment – overview. Kína-KKE Intézet, 19(2): 1–5.
Čaušević, F. (2013): Bosanska Ekonomska Enigma. O Tranziciji od 1996. do 2013. godine. Forum Bosnae, 63–64 (13). Međunarodni Forum, Sarajevo.
Čaušević, F. (2015): The political economy of economic liberalisation and competitiveness in Bosnia and Herzegovina. In: Thomas, M. – Bojicic-Dzelilovic, V. (eds.): Public policy making in the Western Balkans. Springer, Dordrecht, pp. 91–111.
CBBH (2017): 20 Years of Stability 1997-2017. Central Bank of Bosnia and Herzegovina, Sarajevo. https://www.cbbh.ba/Home/GetTableAttachment?contentId=7b05d55d-ab21-454b-b63a-ebd597adb6ef&lang=en Letöltés ideje: 2021. május 2.
CBBH (2020): Monthly Economic Survey, November 2020. Central Bank of Bosnia and Herze- govina, Sarajevo. https://www.cbbh.ba/content/DownloadAttachment/?id=fe8e2dc0-ecf9-4986-ad79-786506db538b&langTag=en Letöltés ideje: 2021. május 2.
ECHR (2009): Grand Chamber judgment: Sejdic and Finci v. Bosnia and Herzegovina. European Court of Human Rights, Strasbourg. https://hudoc.echr.coe.int/eng-press#{"itemid"%3A["003-2974573-3281658"]}. Letöltés ideje: 2020. november 11.
EC (2019): European Commission: Neighbourhood Policy and Enlargement Negotiations. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/countries/detailed-country-information/bosnia-herzegovina_en. Letöltés ideje: 2020. november 11.
Estrin, S. – Uvalic, M. (2014): FDI into transition economies: Are the Balkans different? Economics of Transition, 22(2): 281–312. https://doi.org/10.1111/ecot.12040
Eurostat (2020): Western Balkans-EU - international trade in goods statistics. European Commission, Luxembourg. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Western_Balkans-EU_-_international_trade_in_goods_statistics&oldid=480316. Letöltés ideje: 2020. november 7.
FIPA (2020): Bosnia and Herzegovina Investment Opportunities. Foreign Investment Promotion Agency of Bosnia and Herzegovina, Sarajevo. http://www.fipa.gov.ba/publikacije_materijali/brosure/INVESTMENT OPPORTUNITIES 28.07.2020.pdf. Letöltés ideje: 2021. május 2.
Goldstein, E. – Davies, S. – Fengler, W. (2015): Three reasons why the economy of Bosnia and Herzegovina is off balance. Brookings.edu, november 5. https://www.brookings.edu/blog/future-development/2015/11/05/three-reasons-why-the-economy-of-bosnia-and-herzegovina-is-off-balance/. Letöltés ideje: 2020. november 22.
Huszka, B. (2015): Hungary. In: Balfour, R. – Stratulat, C. (eds.): EU member states and enlargement towards the Balkans. European Policy Centre, Brussels, pp. 115–128.
Ilgün, E. – Coskun, A. (2009): Foreign Direct Investments in Bosnia and Herzegovina: Banking Sector Example. Alatoo Academic Studies, 4(2): 49–67.
Jakobsen, J. – Strabac, Z. (2015): Remittances, Institutions and Development in Bosnia- Herzegovina. In: Kostic, R. – Cosic, E. – Babic, B. (eds.): Migration in the Function of Development. Ministry of Human Rights and Refugees of Bosnia-Herzegovina, Sarajevo, pp. 11–21.
Karamehic-Muratović, A. – Kromják, L. (2021): Remembrance and Forgiveness: Global and Interdisciplinary Perspectives on Genocide and Mass Violence. Routledge, London and New York.
Kovać, O. (1995): Foreign Economic Relations. In: Adamovich, L.S. – Ramet, S.P. (eds.): Beyond Yugoslavia: Politics, Economics, and Culture in a Shattered Community, Westview Press, pp. 281–300. https://doi.org/10.4324/9780429044670
KSH (2020): A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országok szerint (2001–2019). Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt009a.html. Letöltés ideje: 2020. november 11.
Lloyds Bank (2019): Foreign trade figures of Bosnia and Herzegovina, Bosnia and Herzegovina: Economic and Political Overview. https://www.lloydsbanktrade.com/en/market-potential/bosnia-and-herzegovina/trade-profile. Letöltés ideje: 2020. november 11.
MKIK (2020): Piaci útmutató Bosznia-Hercegovináról. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest. https://mkik.hu/download/207/bosznia-hercegovina. Letöltés ideje: 2021. május 2.
Oruč, N. (2011): Do Social Transfers “Crowd-Out” Remittances: Evidence from Bosnia. The wiiw Balkan Observatory: Working Papers 92. https://wiiw.ac.at/do-social-transfers-crowd-out-remittances-evidence-from-bosnia-dlp-3201.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 7.
Pap Norbert (2004): Bosznia-Hercegovina külgazdasága. In: M. Császár Zsuzsa (szerk.): Bosznia-Hercegovina a harmadik Balkán-háború után. Balkán füzetek, 2004(2): 51–58. http://epa.oszk.hu/02100/02108/00002/pdf/EPA02108_Balkan_Fuzetek_2004.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 11.
Peštek, A. – Lazović-Pita, L. – Abdić, A. (2021): FDI in Bosnia & Herzegovina. In: Deichmann, J.I. (ed.): Foreign Direct Investment in the Successor States of Yugoslavia: A Comparative Economic Geography 25 Years Later. Springer, Dordrecht, pp. 109–166.
Pugh, M. (2002): Postwar political economy in Bosnia and Herzegovina: The spoils of peace. Global Governance, 8(4): 467–482. https://doi.org/10.1163/19426720-00804006
Pugh, M. (2005): Transformation in the political economy of Bosnia since Dayton. International Peacekeeping, 12(3): 448–462. https://doi.org/10.1080/13533310500074564
Richet, X. (2019): Geographical and Strategic Factors in Chinese Foreign Direct Investment in Europe. Asian Econ Papers, 18(2): 102–119. https://doi.org/10.1162/asep_a_00700
Sells, M. (1996): The Bridge Betrayed: Religion and Genocide in Bosnia. University of California Press, London.
Susic, I. – Stojanovic-Trivanovic, M. – Susic, M. (2017): Foreign direct investments and their impact on the economic development of Bosnia and Herzegovina. IOP Conference Series Materials Science and Engineering 200(1): 1–16. https://doi.org/10.1088/1757-899X/200/1/012019
Tzifakis, N. – Tsardanidis, C. (2006): Economic reconstruction of Bosnia and Herzegovina: The lost decade. Ethnopolitics, 5(1): 67–84. https://doi.org/10.1080/17449050600576316
UN DESA (2019): UN Department of Economic and Social Affairs: World Population Prospects 2019. United Nations, New York. https://population.un.org/wpp/Publications/Files/WPP2019_Volume-I_Comprehensive-Tables.pdf. Letöltés ideje: 2020. október 30.
Varga Imre (2009): Magyarország és Bosznia-Hercegovina kapcsolatai. Balkán füzetek, 2009(2): 217–221. http://epa.oszk.hu/02100/02108/00011/pdf/EPA02108_Balkan_Fuzetek_2009_2_217-221.pdf
Vučetić, S. (2002): Peacebuilding and political corruption: the Bosnia case. South-East Europe Review, 5(3): 65–80.
WBG (2017): The Stabilization and Association Agreement (SAA) between Bosnia and Herzegovina (BiH) and the European Union: Impacts of the Adaptation Protocol (AP) on the Agriculture and Food Sector. World Bank Group, Washington, DC. https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/28222?show=full. Letöltés ideje: 2020. november 7.
WBG (2019): Western Balkans Regular Economic Report No. 15, Spring 2019: Reform Momentum Needed. World Bank Group, Washington, DC. https://openknowledge.worldbank.org/handle/10986/31506. Letöltés ideje: 2020. november 7.
WBG (2020a): Western Balkans Regular Economic Report No.18, Fall 2020: An Uncertain Recovery. World Bank Group, Washington, DC. https://openknowledge.worldbank.org/bitstream/handle/10986/34644/153774.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 7.
WBG (2020b): Bosnia and Herzegovina: Outlook. World Bank Group, Washington, DC. http://pubdocs.worldbank.org/en/130501492011101536/mpo-bih.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 28.
WEF (2018): World Economic Forum: The Global Competitiveness Report. Geneva, Switzer- land. http://www3.weforum.org/docs/GCR2018/05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2018.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 7.