A tőkeáttételi ráta bevezetésének várható hatásai hazai és EU-szinten

2021. június 30.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.20.2.532

Szerzői információk:

Kocsis Beáta: Magyar Nemzeti Bank, pénzügyi modellező. E-mail:

Seregdi László: Magyar Nemzeti Bank, felügyeleti tanácsadó. E-mail:

Absztrakt:

2021 júniusától az Európai Unióban az ott bejegyzett valamennyi hitelintézetre új, kötelező követelményrendszer lép hatályba, amely részletesen meghatározza a tőkeáttételi mutató számítási módját és minimumának szintjét. E tanulmányban összefoglaljuk a tőkeáttételi ráta szabályozásának főbb ismérveit, bevezetésének indokait, valamint a rájuk vonatkozó kritikákat. Megvizsgáljuk az új követelmények várható hatásait és azt is, hogy mely hitelintézeti típusokat érintheti a leginkább érzékenyen, valamint hogy a tőkeáttételi ráta hogyan kapcsolódik a prudenciális szabályozás egyes, már eddig is alkalmazott elemeihez. Elméleti és gyakorlati példán keresztül keressük a választ arra, hogy a tőkeáttételi ráta mikor válhat effektív korláttá a tőkemegfelelési követelményekkel szemben, és milyen intézményi sajátosságok esetén lehet ideális kiegészítőjük. A tanulmány készítéséhez felhasználtuk a tőkeáttételi rátával foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, az Európai Bankhatóság elemzéseit, valamint a felügyeleti adatszolgáltatásból elérhető információkat. Következtetésünk szerint a tőkeáttételi ráta a jelenlegi formájában a hazai hitelintézetek többségére nem gyakorol jelentős hatást, és nemzetközi viszonylatban is elsősorban csak azon hitelintézetek esetében jelent majd tényleges korlátot, amelyek sajátos üzleti modellel, alacsony átlagos kockázati súlyok mellett működnek.

Hivatkozás (APA):

Kocsis, B., & Seregdi, L. (2021). A tőkeáttételi ráta bevezetésének várható hatásai hazai és EU-szinten. Hitelintézeti Szemle, 20(2), 5–32. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.2.532

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

E44, E58, G21

Kulcsszavak:

tőkeáttételi ráta, bankrendszer, prudenciális szabályozás

Felhasznált irodalom:

Barth, J.R. – Miller, S.M. (2018): Benefits and costs of a higher bank “leverage ratio”. Journal of Financial Stability, 38(October): 37–52. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2018.07.001

BCBS (2010): The Basel Committee’s response to the financial crisis: report to the G20. Basel Committee on Banking Supervision, October. https://www.bis.org/publ/bcbs179.pdf

BCBS (2017): Basel III: High-level summary of Basel III reforms. Basel Committee on Banking Supervision, December. https://www.bis.org/bcbs/publ/d424_hlsummary.pdf

BCBS (2018): The regulatory treatment of sovereign exposures. Discussion paper, Basel Committee on Banking Supervision, 9 March. https://www.bis.org/bcbs/publ/d425.pdf

BCBS (2019): Survey on the interaction of regulatory instruments: results and analysis, Working Paper 35, Basel Committee on Banking Supervision, March. https://www.bis.org/bcbs/publ/wp35.pdf

Brei, M. – Gambacorta, L. (2014): The leverage ratio over the cycle. BIS Working Papers No 471, Bank for International Settlements, November. https://www.bis.org/publ/work471.pdf

De Larosière, J. (2009): The High-Level Group on Financial Supervision. Report, The de Larosière Group, 25 February. https://ec.europa.eu/economy_finance/publications/pages/publication14527_en.pdf. Letöltés ideje: 2021. február 25.

Duren, C. – Clark, R. (2020): More than 2,700 community banks say ‘no thanks’ to reg relief. S&P Global Market Intelligence, 10 September. https://www.spglobal.com/marketintelligence/en/news-insights/latest-news-headlines/more-than-2-700-community-banks-say-no-thanks-to-reg-relief-60270427. Letöltés ideje: 2021. február 22.

EBA (2016): Report on the Leverage Ratio Requirements under article 511 of the CRR. EBA-Op-2016-13, European Banking Authority, August. https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/documents/10180/1360107/3889de6a-42d8-4bea-8ccb-ca7750085fbb/EBA-Op-2016-13 (Leverage ratio report).pdf?retry=1

EBA (2020a): Risk Assessment of the European Banking System. European Banking Authority, December. https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Risk Analysis and Data/Risk Assessment Reports/2020/December 2020/961060/Risk Assessment_Report_December_2020.pdf

EBA (2020b): Basel III Monitoring Exercise – Results Based on Data as of 31 December 2019. EBA/Rep/2020/33, European Banking Authority, December. https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Reports/2020/960797/Basel III monitoring report - Dec 2020.pdf

ESRB (2014): Is Europe Overbanked? Reports of the Advisory Scientific Committee, No. 4/ June 2014, European Systemic Risk Board. https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/asc/Reports_ASC_4_1406.pdf

Kenaissi, M. – Gimpelewicz, M. (2017): Taking a long hard look in the mirror: should the leverage ratio reflect Pillar 2? BankUnderground, 27 April. https://bankunderground.co.uk/2017/04/27/taking-a-long-hard-look-in-the-mirror-should-the-leverage-ratio-reflect-pillar-2/. Letöltés ideje: 2021. február 18.

Loudis, B. – Nguyen, D. – Wix, C. (2020): Analyzing the Community Bank Leverage Ratio. FEDS Notes, May 26. https://www.federalreserve.gov/econres/notes/feds-notes/analyzing-the-community-bank-leverage-ratio-20200526.htm

Marquardt, R. – Blåvarg, M. (2010): The socio-economic consequences of introducing a leverage ratio for banks, Handelsbanken’s Series of Small Publications No. 28, April. https://www.handelsbanken.com.sg/shb/inet/icentsv.nsf/vlookuppics/investor_relations_en_socio-econ_conseq_of_lev_ratio_apr10_en/%24file/socio-ecomomic_consequences_of_leverage_ratio_april_2010.pdf. Letöltés ideje: 2021. február 26.

Newell, J. (2016): Doing the Math on the Leverage Ratio. Bank Policy Institute, 14 July. https://bpi.com/doing-the-math-on-the-leverage-ratio/. Letöltés ideje: 2021. február 23.

Smith, J.A. – Grill, M. – Lang, J.H., (2017): The leverage ratio, risk-taking and bank stability, ECB Working Paper Series No 2079/, June 2017, European Central Bank. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2079.en.pdf?97048db54786167f5a45a6426ffd80d7

Smith, J. (2020): The leverage ratio: a balance between risk and safety. BankUnderground, 6 October. https://bankunderground.co.uk/2020/10/06/the-leverage-ratio-a-balance-between-risk-and-safety/. Letöltés ideje: 2021. február 24.