Szerzői információk:
Szigel Gábor: Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt., szenior menedzser. E-mail: gszigel@deloittece.com
Absztrakt:
Az IFRS 9 számviteli standardnak a prociklikus banki viselkedést erősítő hatása a standard bevezetése óta a viták középpontjában áll. Ezekhez csatlakozva, egyedi megközelítésű szimulációs gyakorlatunkban azt vizsgáljuk, hogy a magyar bankrendszer a 2008–2013 közötti válságepizód során milyen veszteség- és tőkepályával szembesült volna, ha a nemzetközi szinten később elfogadott IFRS 9 már ekkor is hatályos. Ennek során visszamenőlegesen megbecsültük a magyar bankrendszer IFRS 9 szerinti értékvesztését. Az eredmények azt mutatják, hogy az IFRS 9 bevezetése jelentős mértékben előbbre, a válság elejére hozta volna a nagyobb veszteségek számviteli megképzését. Ennek hatására a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a 2008. év végén több mint 20 százalékkal (2,7 százalékponttal) lett volna alacsonyabb (11,8 helyett 9,1 százalék). Emiatt a bankok tulajdonosainak jóval hamarabb kellett volna a valóságban öt válságévre elhúzott tőkeemeléseket végrehajtani, vagy nagyobb mérlegalkalmazkodásra kényszeríteni a bankjaikat. Eredményeink egybevágnak a szakirodalom megállapításaival, miszerint az IFRS 9 bevezetése oly módon növeli a banki értékvesztés prociklikusságát, hogy a veszteségek elszámolását a válságepizódok eleje felé tolja (de nem a válság beköszöntése elé!). Bár az IFRS 9 szimulációnkban bemutatott prociklikus hatása viszonylag nagy, ezt a 2008-as hazai válságepizód különleges mélysége és összetettsége – egyszerre szuverén-, banki és devizahitel-válság – magyarázza. Ebből arra is lehet következtetni, hogy „normál” recessziós körülmények között az IFRS 9 prociklikus hatásai könnyebben kezelhetők.
Hivatkozás (APA):
Szigel, G. (2021). Az IFRS 9 prociklikus hatásainak szemléltetése egy, a magyar bankrendszerre végzett szimulációs gyakorlaton keresztül. Hitelintézeti Szemle, 20(2), 60–90. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.2.6090
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
E32, E61, G21, M41, M48
Kulcsszavak:
IFRS9, valós értékvesztés, bankfelügyelet, makroprudenciális politika, prociklikusság
Felhasznált irodalom:
Abad, J. – Suarez J. (2017): Assessing the cyclical implications of IFRS 9 – a recursive model. ESRB Occasional Paper Series No 12, European Systemic Risk Board, July. https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/occasional/20170717_occasional_paper_12.en.pdf
Balás Tamás (2009): A bankrendszer hitelportfóliójának minőségét leíró mutatók összehasonlítása. Jelentés a pénzügyi stabilitásról, Időközi felülvizsgálat, Háttértanulmány III, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/stabjel-3-balas-200911-hu.pdf
Bíró Gabriella – Horváth Dániel (2020): Újabb lépés segíti az államadósság hátralévő futamidejének növelését. Szakmai cikk, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/biro-gabriella-horvath-daniel-ujabb-lepes-segiti-az-allamadossag-hatralevo-futamidejenek-noveleset.pdf. Letöltés ideje: 2020. december 16.
Boer, M. – Gringel, S. (2020): Modeling ECL during the COVID-19 pandemic: Providing flexibility to avoid procyclicality. Institute of International Finance, April. https://www.iif.com/Portals/0/Files/content/Regulatory/04_07_2020_impact_ecl_modeling.pdf. Letöltés ideje: 2020. december 16.
Borio, C. (2018): New loan provisioning standards and procyclicality. BIS speech, 24 October. https://www.bis.org/speeches/sp181024.htm Letöltés ideje: 2020. december 16.
Csekei Emília – Inzelt György – Szakál Gyöngyvér (2018): Nagy átállás a magyar bankoknál: mit hozott az új számviteli rendszer? Portolio.hu, július 5. https://www.portfolio.hu/bank/20180705/nagy-atallas-a-magyar-bankoknal-mit-hozott-az-uj-szamviteli-rendszer-290968 Letöltés ideje: 2020. december 16.
EBA (2020): Guidelines on legislative and non-legislative moratoria on loan repayments applied in the light of the COVID-19 crisis. EBA/GL/2020/15, consolidated amended version issued, Consolidated version updated on 2 December. https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Guidelines/2020/GL amending EBA-GL-2020-02 on payment moratoria/960349/Final report on EBA-GL-2020-02 Guidelines on payment moratoria - consolidated version.pdf
ESRB (2019): The cyclical behaviour of the ECL model in IFRS 9. European Systemic Risk Board, March. https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/reports/esrb.report190318_reportonthecyclicalbehaviouroftheECLmodel~2347c3b8da.en.pdf?5c889599e33525ff8da981347ea84ce3
EKB (2020): Identification and measurement of credit risk in the context of the coronavirus (COVID-19) pandemic. Letter to the „To the CEO of the significant institution”, SSM- 2020-0744, Frankfurt am Main, December 4. https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/letterstobanks/shared/pdf/2020/ssm.2020_letter_credit_risk_identification_measurement~734f2a0b84.en.pdf
Gaffney, E. – McCann, F. (2019): The cyclicality in SICR: mortgage modelling under IFRS 9. Working Paper Series No 92, European Systemic Risk Board, May. https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/wp/esrb.wp92~bf769a68b8.en.pdf
Háda Attila (2019): Bankfelügyelők az IFRS9-átállás nyomában. Hitelintézeti Szemle, 18(4): 77–111. http://doi.org/10.25201/HSZ.18.4.77111
Huizinga, H. – Laeven, L. (2019): The procyclicality of banking: evidence from the euro area. ECB Working Papers No 2288, European Central Bank, June. https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecb.wp2288~e0622ceb43.en.pdf
Plata Garcia, C. T. – Rocamora, M. – Rubio, A. – Villar Burke, J. (2017): IFRS 9: Pro-cyclicality of provisions. Spanish banks as an illustration. BBVA Research, Madrid, October. https://www.bbvaresearch.com/wp-content/uploads/2017/10/2017-10-IFRS-9-Pro-cyclicality-of-provisions-in-Spanish-banks-1.pdf