Szerzői információk:
Gottfried Péter: Monetáris Tanács, tag. E-mail: gottfriedp@mnb.hu
Absztrakt:
Magyarország az EU-csatlakozási szerződésben határidőhöz nem kötött kötelezettséget vállalt az euro bevezetésére. Nem az a kérdés tehát, hogy bevezetjük-e, hanem hogy mikor és milyen feltételek játszanak szerepet a döntésben. Az elmúlt évek fejleményei igazolják az euro rendszerének válságállóságát, ugyanakkor arra intenek, hogy az euro önmagában nem garantálja a fenntartható konvergenciát. Nemcsak a csatlakozás, de a tagsággal járó jogok és kötelezettségek is sokat változtak, és ezek a változások nem fejeződtek be. Vannak példák euro nélküli sikeres gazdaságpolitikákra és euro melletti növekedési elakadásokra. Egy olyan területet sikerült azonosítani, ahol kétségtelenek a tagság előnyei: ez a hozamkülönbség. A mostani nemzetközi környezetben ennek fontossága messze elmarad a korábbiakhoz képest, de ez a helyzet, nem tudni, meddig tart. Ezért a magyar stratégia célkeresztjébe ne az euro bevezetését állítsuk, hanem a fenntartható felzárkózást. Ha képesek vagyunk az államháztartási hiány és az adósság határozott ütemű visszafordítására és alacsonyan tartására, akkor a stratégiai cél érdekében érdemes lenne megvárni az euróval kapcsolatos fejlődési irány körvonalazódását és a felzárkózás folytatását. Ha erre nem látunk esélyt, akkor érdemes a nagyobb biztonságot, de autonóm manőverezésre kisebb mozgásteret kínáló, mielőbbi euro-csatlakozás opcióját választani.
Hivatkozás (APA):
Gottfried, P. (2021). Gondolatok az euro magyarországi bevezetése időzítésének dilemmájáról. Hitelintézeti Szemle, 20(3), 110–126. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.3.110126
Rovat:
Jövőképünk
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
E58, F36, F42, F45, H63, N14, N24, N44, N90, N94, O40, O52, O57, P43
Kulcsszavak:
EU, eurozóna, EMU, euro, európai integráció
Felhasznált irodalom:
Acocella, N. (2020): The European Monetary Union – Europe at the Crossroads. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108892858
Alcidi, C. – Ferrer, J.N. – Di Salvo, M. – Musmeci, R. – Pilati, M. (2018): Income convergence in the EU: A tale of two speeds. Commentary, CEPS. https://www.ceps.eu/wp-content/uploads/2018/01/ConvergencePDF.pdf. Letöltés ideje: 2021. május 5.
Bongardt, A - Hefeker, C. – Hermann, C. – Torres, F. – Wunsch, P. (2013): Convergence in the EU. Intereconomics – Review of European Economic Policy, 48(2): 72–92. https://doi.org/10.1007/s10272-013-0448-9
Bordo, M. – Jonung, L. (1997): The history of monetary regimes – some lessons for Sweden and the EMU. Swedish Economic Policy Review, 1997/4: 285–358. https://www.government.se/contentassets/04510354cfc64675bb7ac0557c26374f/michael-d.-bordo--lars-jonung-the-history-of-monetary-regimes---some-lessons-for-sweden-and-the-emu. Letöltés ideje: 2021. május 5.
EKB (2020): Konvergenciajelentés. Európai Központi Bank. https://www.ecb.europa.eu/pub/convergence/html/ecb.cr202006~9fefc8d4c0.hu.html. Letöltés ideje: 2021. május 5.
Erhart, S. (2021): Ready or not? Constructing the Monetary Union Readiness Index. JRC Technical Report, European Commission. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/4d08a9bf-6504-11eb-aeb5-01aa75ed71a1. Letöltés ideje: 2021. május 5.
Franks, J.R. – Barkbu, B.B. – Blavy, R. – Oman, W. – Schoelermann, H. (2018): Economic Convergence in the Euro Area: Coming Together or Drifting Apart? IMF Working paper, WP/18/10, International Monetary Fund. https://doi.org/10.5089/9781484338490.001
KSH (2020): Helyzetkép a külkereskedelemről, 2019 . Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/kulker/2019/index.html. Letöltés ideje: 2021. május 5.
Tokarski, P. (2019): Divergence and Diversity in the Euro Area – The Case of Germany, France and Italy. SWP Research Paper 2019/RP 06, German Institute for International and Security Affairs. https://doi.org/10.18449/2019RP06
Virág Barnabás (szerk.) (2020): Fenntartható felzárkózás euróval. Hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat? Magyar Nemzeti Bank.