Szerzői információk:
Plöchl Kata: Soproni Egyetem, Phd-hallgató. E-mail: plochl.kata@gmail.com
Obádovics Csilla: Soproni Egyetem, egyetemi tanár. E-mail: obadovics.csilla@uni-sopron.hu
Absztrakt:
A szerzők egy hitelintézet 2016–2020 közötti adatbázisát vizsgálva arra keresik a választ, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) pályázók milyen mértékben veszik igénybe a támogatást előre vállalt gyermek után, az milyen társadalmi csoportok számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget a lakásszerzéshez, és mely jövedelmi szint és ingatlanérték esetén indukálja a leginkább a második otthon megszerzését. Klaszteranalízissel megállapítják, hogy a legszerényebb jövedelemmel és kisértékű ingatlannal rendelkező csoportok körében a legjellemzőbb a gyermek előrevállalása. A támogatás számukra nyújtja a legnagyobb segítséget az otthonteremtésben, a támogatási összegből viszont kis mértékben részesülnek. Az igénylők 8 százaléka a támogatás segítségével meglévő ingatlanja mellé újabbat vásárolt.
Hivatkozás (APA):
Plöchl, K., & Obádovics, C. (2021). A CSOK-támogatást igénylők vizsgálata az előzetes gyermekvállalás és az ingatlanszerzés mértéke szempontjából egy hitelintézet adatai alapján. Hitelintézeti Szemle, 20(3), 80–109. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.3.80109
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
H31, G51, R21, J13
Kulcsszavak:
CSOK, lakástámogatás, családtámogatás, lakásigény, gyermekvállalás
Felhasznált irodalom:
Banai Ádám – Danila Pankov – Fábián Gergely – Nagy Tamás (2019): Hogyan alakította át a CSOK a hazai lakás- és hitelpiacot? Szakmai cikk, Magyar Nemzeti Bank.
Beaujouan, E. ‒ Sobotka, T. ‒ Brzozowska, Zs. ‒ Zeman, K. (2017): Has childlessness peaked in Europe? Population & Societies, No. 540(January): 1‒4.
Békés Gábor ‒ Horváth Áron ‒ Sápi Zoltán (2016): Lakóingatlanárak és települési különbségek. Közgazdasági Szemle, 63(december): 1289‒1323. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2016.12.1289
Bényei Zoltán (2011): Javaslat a lakásfenntartást segítő támogatások átalakítására. Kapocs, 10(2): 1‒25.
Csermák Károly (2011): Quo Vadis, magyar lakáspolitika? Polgári Szemle, 7(1): 43–62.
Dániel Zsuzsa (1997): Lakástámogatás és társadalmi újraelosztás. Közgazdasági Szemle, 44(október): 848‒877.
Dániel Zsuzsa (2004): Állam és piac – lakástámogatás, lakásfinanszírozás, reformok. Nemzetközi tapasztalatok. Közgazdasági Szemle, 51(február): 139‒152.
Dorbritz, J. ‒ Ruckdeschel, K. (2007): Kinderlosigkeit in Deutschland. Ein europäischer Sonderweg? Daten, Trends und Gründe. In: Konietzka, D. – Kreyenfeld, M. (Eds.): Ein Leben ohne Kinder. VS Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden, pp. 45–81. https://doi.org/10.1007/978-3-531-90323-1_2
Elek Zsuzsanna – Szikra Dorottya (2018): Fordított újraelosztás a lakáspolitikában: a CSOK versengő céljai. Új Egyenlőség. https://ujegyenloseg.hu/forditott-ujraelosztas-a-lakaspolitikaban-a-csok-versengo-celjai/. Letöltés ideje: 2020. május 16.
Fitoussi, J.P. – Sen, A. – Stiglitz, E.J. (2008): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. Chapter 2: 1‒292. https://ec.europa.eu/eurostat/documents/8131721/8131772/Stiglitz-Sen-Fitoussi-Commission-report.pdf. Letöltés ideje: 2021. február 9.
Hegedűs János (2006): Lakáspolitika és lakáspiac, a közpolitika korlátai. Magyar Valóság, 2006(5): 1–36.
Horváthné Kökény Annamária – Tóth Flóra (2017): A családok otthonteremtési kedvezménye a családok szemszögéből. Gradus, 4(2): 528‒533.
Kapitány Balázs – Spéder Zsolt (2018): Gyermekvállalás. In: Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai Portré 2018. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 47–64.
Kiss Gergely – Vadas Gábor (2006): A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban. Közgazdasági Szemle, 53(május): 408–427.
KINCS (2019): Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szerződéseinek elemzése a 2016– 2017–2018. évi adatok alapján. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, pp. 1–75. https://www.koppmariaintezet.hu/docs/CSOK2_vegso1.0_honlap_form.pdf. Letöltés ideje: 2021. április 19.
KINCS (2020a): Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénybevétele 2019 július és 2020 június között elemzés. Kutatási Iroda, Szakpolitikai Elemző Iroda, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, pp. 1–10. https://www.koppmariaintezet.hu/docs/CSOK_2019jul_2020jun_KINCS.pdf. Letöltés ideje: 2021. február 09.
KINCS (2020b): Egy éves a Családvédelmi Akcióterv 2020. július 1. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, pp. 1–16. https://www.koppmariaintezet.hu/docs/1eves_a_Csaladvedelmi_Akcioterv_Sajtotajekoztato.pdf. Letöltés ideje: 2021. február 09.
Kováts Bence (2007): Az önkormányzati hatáskörbe került lakhatási támogatások vizsgálata 31 önkormányzat példáján. Habitat for Humanity Magyarország. https://www.habitat.hu/files/Onkormanyzati_lakhatasi_tamogatasok_Habitat_0720.pdf. Letöltés ideje: 2020. július 23.
KSH (2012a): A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint. Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_haztartas. Letöltés ideje: 2021. május 24.
KSH (2012b): A lakott lakások tulajdonjelleg, alapterület, építési év és településtípus szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_lakasviszonyok. Letöltés ideje: 2021. május 24.
KSH (2016): Lakáshelyzet és gyermekvállalás: fontos, de nem a legfontosabb. A CSOK termékenységi hatásairól. Demografia.hu/Korfa, 16(1): 1–4. https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/korfa/article/view/2652
KSH (2018a): Fejlettségi szint (2003–2018). Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/thm/1/indi1_1_4.html. Letöltés ideje: 2021. május 24.
KSH (2018b): Lakossági lakáshitelezés, 2017. KSH Statisztikai Tükör, Központi Statisztikai Hivatal, április 13. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/lakashitel/lakashitel1712.pdf. Letöltés ideje: 2021. május 24.
KSH (2020a): Egy főre jutó bruttó és nettó jövedelem régió és településtípus szerint. Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0045.html. Letöltés ideje: 2021. május 24.
KSH (2020b): Munkanélküliségi ráta. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf027h.html. Letöltés ideje: 2021. május 24.
KSH (2021a): Lakossági lakáshitelezés, 2020. I. félév. Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/lakashitel/20201/index.html. Letöltés ideje: 2021. április 24.
KSH (2021b): A népesség, népmozgalom főbb mutatói. Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0001.html. Letöltés ideje: 2021. április 24.
Levi, M. (1993): The Construction of Consent. Administration, Compliance and Governability Program, Australian National University, Canberra.
Lesthaeghe, R. (2011): The “second demographic transition”: a conceptual map for the understanding of late modern demographic developments in fertility and family formation. Historical Social Research, 36(2): 179–218. https://doi.org/10.12759/hsr.36.2011.2.179-218
Mayo, S. K. – Angel, S. (1993): Housing: Enabling Markets to Work. A World Bank Policy, Washington, D.C., pp. 1–167. https://documents1.worldbank.org/curated/en/387041468345854972/pdf/multi0page.pdf. Letöltés ideje: 2020. november 6.
Mádi László (2008): Lakáspolitika – otthonteremtés: Történések és tapasztalatok a közelmúlt magyarországi időszakából. PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2008/2008_MadiLaszlo_d.pdf. Letöltés ideje: 2020. február 1.
Mádi László (2017): Egy kívánatos és reális lakáspolitikai körvonalai Magyarországon 2017- ben. Acta Wekerleensis, 2017(1): 1–20.
Maleque, M. (2019): For us, family is also first. Budapesti Demográfiai Csúcs. https://csalad.hu/tamogatasok/zahid-maleque-for-us-family-is-also-first. Letöltés ideje: 2021. január 10.
MNB (2020): Lakáspiaci jelentés 2020. november. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/lakaspiaci-jelentes/lakaspiaci-jelentes-2020-november. Letöltés ideje: 2021. február 13.
Neyer, G. – Thévenon, O. – Monfardini, C. (2016): Policies for Families: Is there a Best Practice? Families and Societies. European Policy Brief, pp. 1–12. http://www.familiesandsocieties.eu/wp-content/uploads/2016/12/policy_brief_5.pdf. Letöltés ideje: 2020. szeptember 5.
Novák Katalin (2020): A magyar családpolitikának kettős célja van. https://csalad.hu/tamogatasok/a-magyar-csaladpolitikanak-kettos-celja-van. Letöltés ideje: 2021. január 10.
Obádovics Csilla (2009): Klaszteranalízis. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
Papházi Tibor – Fail Ágnes – Horváth-Varga Anikó (2021): A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2020. évi eredményei. Gyorsjelentés. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, Budapest, pp. 1–16. https://www.koppmariaintezet.hu/docs/CSOK_2020_gyorsjelentes_2021_03_05.pdf. Letöltés ideje: 2021. április 16.
Rothstein B. (1998): Just Institutions Matter. The Moral and Political Logic of the Universal Welfare State. Cambridge University Press, Cambridge, pp. 1–254. https://doi.org/10.2307/2585870
Sági Judit – Tatay Tibor – Lentner Csaba – Neumanné Virág Ildikó (2017): A család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai. Pénzügyi Szemle, 2017(2): 173–189.
Sági Judit – Lentner Csaba (2020): A magyar népességpolitikai intézkedések tényezői és várható hatásai. Közgazdasági Szemle, 67(március): 289–308. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.3.289
Singhammer, J. (2019): A family gives you a home and boosts the abilities of children. Budapesti Demográfiai Csúcs. https://csalad.hu/tamogatasok/johannes-singhammer-a-family-gives-you-a-home-and-boosts-the-abilities-of-children. Letöltés ideje: 2021. január 10.
Sobotka, T. (2017): Childlessness in Europe: Reconstructing Long-Term Trends Among Women Born in 1900–1972. In: Kreyenfeld, M. – Konietzka, D. (eds.): Childlessness in Europe. Contexts, Causes, and Consequences, Demographic Research Monographs, pp. 17–53. https://doi.org/10.1007/978-3-319-44667-7_2
Spéder Zsolt – Murinkó Lívia – Oláh Sz. Lívia (2017): Sailing close to the wind? The effects of third birth policies in post-communist Hungary. Working Papers on Population, Family and Welfare, 27. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest. https://doi.org/10.21543/WP.2017.27
Székely Gáborné (2020): Száz év a magyarországi lakásstatisztikában. Statisztikai szemle, 98(6): 642–664. https://doi.org/10.20311/stat2020.6.hu0642
Szikra Dorottya (2016): Nem azoknak segít a CSOK, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. http://lumens.hu/2016/03/02/nem-azoknak-segit-a-csok-akiknek-a-legnagyobb-szukseguk-lenne-ra/. Letöltés ideje: 2020. december 11.
Tatay Tibor – Sági Judit – Lentner Csaba (2019): A családi otthonteremtési kedvezmény költségvetési terheinek előreszámítása 2020-2040. Statisztikai Szemle, 97(2): 192–212. https://doi.org/10.20311/stat2019.2.hu192
Tóth Flóra – Horváthné dr. Kökény Annamária (2018): A családok otthonteremtési kedvezménye és annak várható hatásai (The Family Housing Allowance and the Effects Expected). Economica New, 9(2): 55–63. https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2018/9/2/4134