Szerzői információk:
Tarpataki Eleonóra: Budapesti Corvinus Egyetem, mesteroktató. E-mail: eleonora.tarpataki@uni-corvinus.hu
Filyó Janka: A Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel Tanszékének egyetemi adjunktusa. E-mail: janka.filyo@uni-corvinus.hu
László Norbert: A Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel Tanszékének egyetemi adjunktusa. E-mail: norbert.laszlo@uni-corvinus.hu
Absztrakt:
Jogszabályi előírások és lehetőségek hatására egyre több magyarországi vállalkozás készíti pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak (IFRS) megfelelően. Tanulmányunkban az áttérések hatását vizsgáltuk olyan jellemző mutatószámokon keresztül, amelyek a pénzügyi intézmények minősítési szempontjai között gyakran szerepelnek. Negyvenkét, különböző iparágban működő vállalkozás áttéréskori mérleg, eredménykimutatás és cash flow adatait hasonlítottuk össze a magyar és a nemzetközi szabályozás szerint elkészült kimutatásokból, és jutottunk arra a következtetésre, hogy egyedi szinten lényeges eltérések lehetnek ugyan, de az összesített adatok mediánja már nem tér el jelentősen. A pénzügyi kimutatások adatainak egységes értelmezését és gépi feldolgozását is lehetővé tevő elektronikus beszámolási formátum (ESEF) bevezetése ugyan elhalasztódott egy évvel a pandémia miatt Magyarországon is, de új távlatokat nyit majd a minősítési rendszerek fejlesztéséhez, amire érdemes a hitelintézeteknek felkészülni.
Hivatkozás (APA):
Tarpataki, E., Filyó, J., & László, N. (2022). Magyar vállalkozások áttérése az IFRS-alapú beszámolóra a hitelbírálatok során használt mutatószámok tükrében. Hitelintézeti Szemle, 21(1), 95–112. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.95
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
M41, G21, G32, C21
Kulcsszavak:
IFRS-áttérés, minősítés, mutatószámok, ESEF
Felhasznált irodalom:
Banai Ádám – Körmendi Gyöngyi – Lang Péter – Vágó Nikolett (2016): A magyar kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának modellezése. MNB-tanulmányok 123, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-tanulmanyok-123.pdf
Deloitte (2018): Összefoglaló jelentés. https://docplayer.hu/109857710-Osszefoglalo-jelentes-a-evi-ifrs-felmeres-eredmenyeirol-julius.html. Letöltés ideje: 2021. május 10.
Horváth Gergő (2021): Vállalatok hitelkockázati modellezése a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti stressztesztjében. Hitelintézeti Szemle, 20(1): 43–73. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.1.4373
IFRS (2018): Who uses IFRS Standards? https://www.ifrs.org/use-around-the-world/use-of-ifrs-standards-by-jurisdiction/#analysis-of-the-166-profiles. Letöltés ideje: 2021. május 18.
IFRS (2021): IFRS 16 Leases. https://www.ifrs.org/issued-standards/list-of-standards/ifrs-16-leases/. Letöltés ideje: 2021. május 16.
Lakatos László Péter – Kovács Dániel Máté – Madarasiné Szirmai Andrea – Mohl Gergely – Rózsa Ildikó (2018): Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok elmélete és gyakorlata. 2. átdolgozott kiadás, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest.
Liu, C. – Luo, X. (Robert) – Wang, F.L. (2017): An empirical investigation on the impact of XBRL adoption on information asymmetry: Evidence from Europe. Decision Support Systems, 93(January): 42–50. https://doi.org/10.1016/j.dss.2016.09.004
Madarasiné Szirmai Andrea – Szöllősiné Szép Adrienn (2018): A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alapján teljesített statisztikai adatszolgáltatás módszertanának háttere és tapasztalatai. Statisztikai Szemle, 96(5): 489–521. https://doi.org/10.20311/stat2018.05.hu0489
Singerová, J. (2015): XBRL: Different Approach of Utilization. Procedia Economics and Finance, 25. 134–140. https://doi.org/10.1016/S2212-5671(15)00721-2
Walter György (szerk.) (2019): Vállalatfinanszírozás a gyakorlatban. Második kiadás, Alinea Kiadó.
XBRL (2015): An Introduction to XBRL. https://www.xbrl.org/the-standard/what/an-introduction-to-xbrl/. Letöltés ideje: 2021. május 5.