Szerzői információk:
Fellner Zita: Magyar Nemzeti Bank, vezető közgazdasági elemző. E-mail: fellnerz@mnb.hu
Marosi Anna: Magyar Nemzeti Bank, közgazdasági elemző. E-mail: marosia@mnb.hu
Absztrakt:
Míg a devizahiteles érintettség gyakran áll a nemteljesítő hitelezés, illetve a válságot követő adósmentő intézkedések kapcsán készült elemzések fókuszában, az adósok későbbi viselkedésére és attitűdjére gyakorolt hatás jóval kisebb mértékben került a kutatások középpontjába az elmúlt években. Tanulmányunkban ezt a hiányt betöltendő arra keressük a választ, hogy a devizahitelezéssel való érintettség milyen hatással van az egyén bankrendszerrel kapcsolatos bizalmára, valamint pénzügyi tudatosságára. Vizsgálatunkat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából 2021 szeptemberében lefolytatott telefonos közvéleménykutatás adatain végeztük el. Az 1001 fő megkérdezésével előállított minta nem, életkor, településtípus, régió és iskolai végzettség szerint reprezentálja a hazai felnőtt lakosságot. A modellezés során a devizahitelezéssel való érintettség mellett egyrészt szociodemográfiai, másrészt a hitelezéssel kapcsolatos változókat szerepeltettünk kontrollként. A devizahitelezéssel való érintettség hatását egyfelől a bankrendszeri bizalomra, másrészt a pénzügyi tudatosság komponenseire nézve vizsgáltuk meg. A hatás számszerűsítéséhez OLS módon becsült lineáris regressziós modellt alkalmaztunk. Becslésünk alapján a devizahiteles érintettség szerepe kisebb a várakozásainknál. Az, hogy valakit közelebbről is érintett a devizahitelezés, nincs hatással arra, hogy összességében bízik-e a Magyarországon működő bankokban. A devizahiteles érintettség ugyanakkor növeli annak valószínűségét, hogy a válaszadó szerint a bank rosszhiszeműen (jogi kiskapukat kihasználva) jár el. A pénzügyi tudatosság komponensei közül egyedül a pénzügyi tudás alakulásában játszik szignifikáns szerepet, azaz a közelebbi érintettség átlagosan, a többi tényezőre való kontrollálás mellett növeli a pénzügyi tudást. Az óvatosabb attitűd, viselkedés és gyakorlat kialakítását ugyanakkor nem befolyásolja semmilyen irányban.
Hivatkozás (APA):
Fellner, Z., & Marosi, A. (2022). Már nem kísért a múlt? A devizahiteles érintettség hatása a bankrendszeri bizalomra és a pénzügyi tudatosságra. Hitelintézeti Szemle, 21(2), 37–65. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.2.37
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
D14, E51, R20
Kulcsszavak:
devizahitelezés, pénzügyi tudatosság, bankrendszeri bizalom
Felhasznált irodalom:
Atkinson, A. – Messy, F. (2012): Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study. OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, No. 15, OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/5k9csfs90fr4-en
Banai Ádám – Vágó Nikolett (2016): Drivers of household credit demand before and during the crisis: Micro-level evidence from Hungary and Poland. SSEM Conference Paper, Porto, June. https://www.researchgate.net/publication/304580246_Drivers_of_household_credit_demand_before_and_during_the_crisis
Beckmann, E. – Scheiber, T. – Stix, H. (2011): How the Crisis Affected Foreign Currency Borrowing in CESEE: Microeconomic Evidence and Policy Implications. Focus on European Economic Integration, 2011(1): 25–43.
Beer, C. – Ongena, S. – Marcel, P. (2010): Borrowing in foreign currency: Austrian households as carry traders. Journal of Banking & Finance, 34(9): 2198–2211. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2010.02.008
Béres Dániel (2020): A bankrendszer iránti bizalom és a betétbiztosítás intézménye. Vizsgálat az OECD 2018-as pénzügyi kultúra kutatás adatbázisa alapján. In: Pintér Éva (szerk.): Tendenciák a pénzügyi tudatosságban. Miskolc, Magyarország, Pécs, Magyarország: FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ (KMKF Alapítvány), pp. 134–154.
Béres Dániel – Huzdik Katalin (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle, 2012(3): 322–336.
Botos Katalin – Botos József – Béres Dániel – Csernák József – Németh Erzsébet (2012): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 2012(3): 291–309.
Csorba László (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. Pénzügyi Szemle, 2020(1): 67–82. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_1_6
Dancsik Bálint (2017): Számít-e a devizahiteles múlt? A lakáshitelkamatok rögzítéséről szóló döntés vizsgálata mikroszintű adatokon. Közgazdasági Szemle, 64(október): 1030–1055. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.10.1030
Dancsik Bálint – Fábián Gergely – Fellner Zita – Horváth Gábor – Lang Péter – Nagy Gábor – Oláh Zsolt – Winkler Sándor (2015): A nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-portfólió átfogó elemzése mikroszintű adatok segítségével. MNB-tanulmányok különszám. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-tanulmanyok-kulonszam-a-nemteljesito-lakossagi-jelzaloghitel-portfolio-atfogo-elemzese.pdf
El-Meouch Nedim Márton – Fellner Zita – Marosi Anna – Szabó Beáta – Urbán Ákos (2020): Az uzsorahitelezés nagyságrendi és területi becslése. Hitelintézeti Szemle, 19(2): 107–132. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.2.107132
Horváthné Kökény Annamária – Széles Zsuzsanna (2014): Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? Pénzügyi Szemle, 2014(4): 457–475.
Huzdik Katalin – Béres Dániel – Németh Erzsébet (2014): Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, 2014(4): 476–488.
Koslowski, P. (2011): The Ethics of Banking. Conclusions from the Financial Crisis. Springer. https://doi.org/10.1007/978-94-007-0656-9
Kovács Levente – Terták Elemér (2019): Financial literacy – Theory and evidence. Verlag Dashöfer, Bratislava. https://bankszovetseg.hu/Public/publikacio/Financial literacy.pdf
Kovács Péter – Kuruczleki Éva – Rácz Tamás Attila – Lipták Lilla (2021): A magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának vizsgálata az elmúlt 10 évben Econventio-teszt alapján. Pénzügyi Szemle, 2021(2): 179–198. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_1
Kovács Tamás – Szóka Károly (2020): A pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság helyzete. In: XIV. Soproni Pénzügyi Napok: „Gazdaságvédelem és pénzügyi kiutak” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia. A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány, Sopron, pp. 104–112.
Luksander Alexandra – Béres Dániel – Huzdik Katalin – Németh Erzsébet (2014): A felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját befolyásoló tényezők vizsgálata. Pénzügyi Szemle, 2014(2): 237–258.
Luksander Alexandra – Németh Erzsébet – Béres Dániel – Zsótér Boglárka (2016): Pénzügyi személyiségtípusok és az eladósodást befolyásoló pénzügyi attitűdök empirikus vizsgálata. Közgazdász Fórum, 19(128): 32–54.
Lusardi, A. – Mitchell, O.S. (2008). Planning and Financial Literacy: How Do Women Fare? American Economic Review, 98(2): 413–417. https://doi.org/10.1257/aer.98.2.413
Lusardi, A. – Mitchell, O.S. (2011a). Financial literacy around the world: an overview. Journal of Pension Economics & Finance, 10(4): 497–508. https://doi.org/10.1017/S1474747211000448
Lusardi, A. – Mitchell, O.S. (2011b). Financial literacy and planning: Implications for retirement wellbeing. NBER Working Paper No. w17078, National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w17078
Lusardi, A. – Mitchell, O.S. (2014). The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and evidence. Journal of Economic Literature, 52(1): 5–44. https://doi.org/10.1257/jel.52.1.5
MNB (2016): Félidős jelentés 2013–2016. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/felidos-jelentes-2013-2016-hun-0303.pdf
MNB (2018): Pénzügyi stabilitási jelentés 2018. november. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2018-november.pdf
MNB (2019): Pénzügyi stabilitási jelentés 2019. május. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2019-majus.pdf
Müller János – Kerényi Ádám (2019): A bizalom és etika igénye a digitális korszakban – Napfény és árnyék a FinTech világában. Hitelintézeti Szemle, 18(4): 5–34. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.4.534
Németh Erzsébet – Béres Dániel – Huzdik Katalin – Zsótér Boglárka (2016): Pénzügyi személyiségtípusok Magyarországon kutatási módszerek és primer eredmények. Hitelintézeti Szemle, 15(2): 153–172. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/nemeth-erzsebet-beres-daniel-huzdik-katalin-zsoter-boglarka.pdf
Németh Erzsébet – Zsótér Boglárka (2017): Personality, Attitude and Behavioural Components of Financial Literacy: A Comparative Analysis. Journal of Economics and Behavioral Studies, 9(2): 46–57. https://doi.org/10.22610/jebs.v9i2(J).1649
Németh Erzsébet – Zsótér Boglárka – Luksander Alexandra (2017): A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. Pénzügyi Szemle, 2017(2): 251–266.
Németh Erzsébet – Zsótér Boglárka – Béres Dániel (2020): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 2020(2): 281–308. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8
OECD (2018): OECD/INFE Toolkit for Measuring Financial Literacy and Financial Inclusion. Organisation for Economic Co-operation and Development. http://www.oecd.org/daf/fin/financial-education/2018-INFE-FinLit-Measurement-Toolkit.pdf
OECD (2020): OECD/INFE 2020 International Survey of Adult Financial Literacy. Organisation for Economic Co-operation and Development. https://www.oecd.org/financial/education/oecd-infe-2020-international-survey-of-adult-financial-literacy.pdf
Pellényi Gábor – Bilek Péter (2009): Foreign Currency Borrowing: The Case of Hungary. FINESS Working Paper D.5.4. https://www.diw.de/documents/publikationen/73/diw_01.c.412908.de/diw_finess_05040.pdf
Szobonya Réka (2021): Kompetenciák a pénzügyek területén – lakossági felmérés tapasztalatai. Pénzügyi Szemle, 2021(2): 235–253. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_4
Zsótér Boglárka (2018): A fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájának vizsgálata. Pénzügyi Szemle, 2018(1): 39–54.
Zsótér Boglárka – Nagy Péter (2012): Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink. Pénzügyi Szemle, 2012(3): 310–321.
Zsótér Boglárka – Németh Erzsébet – Béres Dániel (2016): A pénzügyi kultúra személyiség-, attitűd- és viselkedésbeli komponensei. Kultúra és Közösség, 7(3): 89–102.