Szerzői információk:
Vörös Máté: Pécsi Tudományegyetem, PhD-hallgató. E-mail: vorosma@gmail.com
Ásványi Zsófia: Pécsi Tudományegyetem adjunktus. E-mail: asvanyi.zsofia@ktk.pte.hu
Fűrész Diána Ivett: Pécsi Tudományegyetem, adjunktus. E-mail: furesz.diana@ktk.pte.hu
Absztrakt:
Minden foglalkoztatási forma, így a részmunkaidő és a határozott idejű foglalkoztatás is csak akkor fenntartható, ha a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyöket rejt magában. Míg a munkáltatói előnyök ezen foglalkoztatási formák esetében nyilvánvalóbbak, a munkavállalói preferenciákról ritkábban esik szó. A tanulmány a részmunkaidőben dolgozók és a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók lemorzsolódási arányát és szervezeti karrierépítési esélyeit vizsgálja a tipikus munkaszerződéssel foglalkoztatott munkatársaikkal összehasonlításban egy hazai nagyvállalat példáján keresztül, 4 683 munkavállalót tartalmazó adatállományon, amellyel a korábbi tanulmányokkal ellentétben nem kvalitatív, hanem kvantitatív vizsgálatokat végeztünk a dolgozók részmunkaidős és határozott idejű munkaviszonyaira vonatkozó attitűdjével kapcsolatban. Azt kutattuk, hogy a dolgozók előnyként élik-e meg az atipikus foglalkoztatást. Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a két vizsgált, atipikus munkavállalói csoport tagjai közül arányaiban többen morzsolódnak le a vállalattól és a karrierépítési lehetőségeik is korlátozottabbak, mint a tipikus formában dolgozók esetében.
Hivatkozás (APA):
Vörös, M., Ásványi, Z., & Fűrész, D. I. (2022). A részmunkaidős és a határozott idejű munkaviszony dolgozói megítélése egy pénzügyi-biztosítási cég példáján keresztül. Hitelintézeti Szemle, 21(2), 94–124. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.2.94
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
M00, M51, M54, M55
Kulcsszavak:
részmunkaidő, határozott idejű foglalkoztatás, gazdasági előnyök
Felhasznált irodalom:
Antal Miklós – Plank Barbara – Mokos Judit – Wiedenhofer Dominik (2020): Is working less really good for the environment? A systematic review of the empirical evidence for resource use, greenhouse gas emissions and the ecological footprint. Environmental Research Letters, 16(1), 013002. https://doi.org/10.1088/1748-9326/abceec
Ásványi Zsófia – Barakonyi Eszter (2010): Teleworking in Hungary: A Practical Approach. In: Human Resource Development in the Era of Global Mobility, pp. 72–72.
Ásványi Zsófia – Barakonyi Eszter – Karoliny Mártonné (2017): A foglalkoztatás jogi keretei Magyarországon. In: Karoliny Mártonné – Poór József (szerk.): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv: Rendszerek és alkalmazások. Budapest, Wolters Kluwer, pp. 433–464.
Asztalos Péter – Horváth Gábor – Krakovský Štefan – Tóth Tamás (2017): Ellentétek feloldása a bankrendszerek versenyképességének mérésében – az MNB bankrendszeri versenyképességi indexe. Hitelintézeti Szemle, 16(3): 5–31. https://doi.org/10.25201/HSZ.16.3.531
Bankó Zoltán (2008): Az atipikus munkajogviszonyok – A munkajogviszony általánostól eltérő formái az Európai Unióban és Magyarországon. Doktori Értekezés, Pécsi Tudományegyetem. http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/banko-zoltan/banko-zoltan-vedes-ertekezes.pdf. Letöltés ideje: 2020. június 13.
Beckmann, M. – Binz, A. – Schauenberg, B. (2007): Fixed term employment and job satisfaction: Evidence from individual-level data accounting for selectivity bias. WWZ Discussion Paper, 03/07, University of Basel, Center of Business and Economics (WWZ), Basel.
Béresné Mártha Bernadett – Maklári Eszter (2021): A COVID-19-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra. International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS), 6(4). https://doi.org/10.21791/IJEMS.2021.4.7.
Bihary Zsolt – Kerényi Péter (2020): Haknigazdaság – egy dinamikus megbízó-ügynök modell. Közgazdasági Szemle, 67(7-8): 748–761. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.7-8.748
Clinebell, S.K. – Clinebell, J. M. (2007): Differences Between Part-Time and Full-Time Employees in the Financial Services Industry. Journal of Leadership & Organizational Studies, 14(2): 157–167. https://doi.org/10.1177/1071791907308053
Costa Dias, M. – Joyce, R. – Postel-Vinay, F. – Xu, X. (2020). The Challenges for Labour Market Policy during the COVID-19 Pandemic. Fiscal Studies, 41(2): 371–382. https://doi.org/10.1111/1475-5890.12233
Córdova, E. (1986): From full-time employment to atypical employment: a major shift in the evolution of labour relations? International Labour Review, 125(6): 641–657.
Cseh-Papp Imola – Varga Erika – Szabó Katalin – Szira Zoltán – Hajós László (2017): The appearance of a new generation on the labour market. Annals of Faculty Engineering Hunedoara – International Journal of Engineering, 15(1): 123–130. https://annals.fih.upt.ro/pdf-full/2017/ANNALS-2017-1-19.pdf
De Graaf-Zijl, M. – Van den Berg, G.J. – Heyma, A. (2011): Stepping stones for the unemployed: the effect of temporary jobs on the duration until (regular) work. Journal of Population Economics, 24(1): 107–139. https://doi.org/10.1007/s00148-009-0287-y
Euwals, R. – Hogerbrugge, M. (2006): Explaining the Growth of Part-time Employment: Factors of Supply and Demand. Labour, 20(3), 533–557. https://doi.org/10.1111/j.1467-9914.2006.00352.x
Fleetwood, S. (2007): Why work–life balance now? The International Journal of Human Resource Management, 18(3): 387–400. https://doi.org/10.1080/09585190601167441
Guest, D.E. (2002): Perspectives on the study of work-life balance. Social Science Information, 41(2): 255–279. https://doi.org/10.1177/0539018402041002005
Grün, C. – Hauser, W. – Rhein, T. (2010): Is Any Job Better than No Job? Life Satisfaction and Re-employment. Journal of Labor Research, 31(3), 285–306. https://doi.org/10.1007/s12122-010-9093-2
Güell, M. – Petrongolo, B. (2007): How binding are legal limits? Transitions from temporary to permanent work in Spain. Labour Economics, 14(2): 153–183. https://doi.org/10.1016/j.labeco.2005.09.001
Hárs Ágnes (2013): Atipikus foglalkoztatási formák Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években. Közgazdasági Szemle, 60(2): 224–250.
Hausmann Róbert (2020): A globális ellátási láncok átalakulása a feldolgozóiparban a koronavírus-járvány következtében. Hitelintézeti Szemle, 19(3): 130–153. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.3.130153
Hill, E.J. – Märtinson, V.K. – Ferris, M. – Baker, R.Z. (2004): Beyond the Mommy Track: The Influence of New-Concept Part-Time Work for Professional Women on Work and Family. Journal of Family and Economic Issues, 25(1): 121–136. https://doi.org/10.1023/b:jeei.0000016726.06264.91
Hovánszki Arnold (2005): A tipikus és az atipikus foglalkoztatás Magyarországon, Munkaügyi Szemle, 48(július-augusztus): 30–36.
Hunyadi László – Kalmár Magda — Sipos Lilla — Tóth Ildikó (2011): Az anya-gyermek interakció újszerű statisztikai megközelítése. Statisztikai Szemle, 89(9): 957–979.
Jacobsen, D.I. (2000): Managing increased part-time: does part-time work imply part-time commitment? Managing Service Quality, 10(3): 187–201. https://doi.org/10.1108/09604520010336713
Kalleberg, A.L. (2000): Nonstandard Employment Relations: Part-time, Temporary and Contract Work, Annual Review of Sociology, 26(1): 341–365. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.26.1.341
Lang, C. – Schömann, I. – Clauwaert, S. (2013): Atypical Forms of Employment Contracts in Times of Crisis. ETUI Working Paper, 2013.03. https://doi.org/10.2139/ssrn.2336982
Martin, J.E. – Sinclair, R.R. (2007): A typology of the part-time workforce: Differences on job attitudes and turnover. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 80(2): 301–319. https://doi.org/10.1348/096317906x113833
McDonald, P. – Bradley, L. – Brown, K. (2009): ‘Full-time is a Given Here’: Part-time Versus Full-time Job Quality. British Journal of Management, 20(2): 143–157. https://doi.org/10.1111/j.1467-8551.2008.00560.x
Ogura, K. (2005): International Comparison of Atypical Employment: Differing Concepts and Realities in Industrialized Countries. Japan Labor Review, 2(2): 5–29.
Omar, M.K. (2013): Non Standard Work Arrangements and Affective Commitment: The Mediating Role of Work-life Balance, Procedia – Social and Behavioral Sciences, 107(December): 4–12. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2013.12.392
Poór József – Juhász Tímea – Horbulák Zsolt – Madarász Imre – Szabó Ingrid (2016): Az atipikus foglalkoztatással szembeni attitűdök vizsgálata a magyar és szlovák állástalanok körében. Marketing & Menedzsment, 50(1): 14–24.
Portugal, P. – Varejão, J. (2009): Why do firms use fixed-term contracts? IZA Discussion Papers, 4380, Institute for the Study of Labor (IZA), Bonn. https://doi.org/10.2139/ssrn.1489203
Pyöriä, P. – Ojala, S. – Saari, T. – Järvinen, K.M. (2017): The millennial generation: a new breed of labour? SAGE Open, 7(1): 1–14. https://doi.org/10.1177/2158244017697158
Seres Antal (2011): A részmunkaidős foglalkoztatás tendenciái. Közgazdasági Szemle, 58(4): 351–367.
Szellő János (2020): Pandémia és a globális munkaerőpiac. Új Munkaügyi Szemle, 1(4): 17–22.
Vörös Máté (2020): A banki stratégiák lehetséges irányai. Marketing & Menedzsment, 54(1): 65–73. https://doi.org/10.15170/mm.2020.54.01.06
Vörös Máté – Ásványi Zsófia – Fűrész Diána Ivett (2021): The Hard Truth on Fixed-Term Employment and Organizational Performance – Survey-Based Evidence from Hungary. Megjelenés alatt.
Vörös Máté – Fűrész Diána Ivett (2021): A részmunkaidős foglalkoztatás hatékonyságának empirikus vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 68(2): 178–204. https://doi.org/10.18414/ksz.2021.2.178
Woodcock, J. – Graham, M. (2020): The gig economy. A critical introduction. Cambridge: Polity.