A hozamszint, az inflációs környezet és a pandémia hatása az életbiztosítások törlési rátáira

2022. szeptember 28.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.3.44

Szerzői információk:

Szepesváry László: Magyar Posta Életbiztosító Zrt., vezető aktuárius, Budapesti Corvinus Egyetem, doktorjelölt. E-mail:

Absztrakt:

A tanulmány bizonyos életbiztosítások megszűnéseit vizsgálja különböző gazdasági és nem gazdasági eseményekkel összefüggésben empirikus biztosítói adatokat elemezve, arra keresve a választ, hogy a megváltozott hozam és inflációs környezet, valamint a Covid19 miatti lezárások milyen hatással voltak a szerződések törléseire, illetve egy adott megtakarítási konstrukció esetén mennyire érzékenyek az ügyfelek a hozamok változására. Az idősoros adatok alapján levont következtetések mellett további statisztikai elemzések (pl. Granger-okság tesztelése, k-közép klaszterezéssel szerződések klasszifikálása) járulnak hozzá a teljesebb képhez. A vizsgált egyszeri díjas megtakarítási konstrukció esetén kimutatható a kamatszint bizonyos megváltozásainak hatása a törlésre (különösen a magasabb díjosztályok esetén). A vizsgált folyamatos díjas biztosításokra hasonló viselkedés nem jellemző, illetve az infláció és a Covid19 miatti lezárások kapcsán sem volt eddig kimutatható szignifikáns kapcsolat a törlésekkel.

Hivatkozás (APA):

Szepesváry, L. (2022). A hozamszint, az inflációs környezet és a pandémia hatása az életbiztosítások törlési rátáira. Hitelintézeti Szemle, 21(3), 44–72. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.3.44

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

G22, C32, C58, E43

Kulcsszavak:

életbiztosítás, törlési ráta, hozamkörnyezet, infláció, Covid19, idősorelemzés

Felhasznált irodalom:

Ábel István – Lóga Máté – Nagy Gyula – Vadkerti Árpád (2019): Rántsuk le a fátylat a kamatról! Hitelintézeti Szemle, 18(3): 29–51. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.3.2951

Banyár József (2016): Életbiztosítás (2. javított, bővített kiadás). Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.

Balogh András (2021): Mi okoz inflációt? – A jegybanki politikák és az infláció kapcsolata. Hitelintézeti Szemle, 20(4): 146–158. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-20-4-szc1-balogh.pdf

Barsotti, F. – Milhaud, X. – Salhi, Y. (2016): Lapse risk in life insurance: Correlation and contagion effects among policyholders’ behaviors. Insurance: Mathematics and Economics, 71(November): 317–331. https://doi.org/10.1016/j.insmatheco.2016.09.008

Campbell, J. – Chan, M. – Li, K. – Lombardi, L. – Lombardi, L. – Purushotham, M –, Rao, A. (2014): Modeling of Policyholder Behaviour for Life Insurance and Annuity Products. A survey and literature review. Society of Actuaries. https://www.soa.org/Files/Research/Projects/research-2014-modeling-policy.pdf. Letöltés ideje: 2022. január 15.

Csépai Orsolya – Kovács Erzsébet (2021): Koronavírus-járvány adatok és biztosítási hatások elemzése. Biztosítás és Kockázat, 8(3–4): 24–43. https://doi.org/10.18530/BK.2021.3-4.24

G. Szabó András – Nagy Koppány (2021): A magyar biztosítási piac helyzete és finanszírozó képessége. Hitelintézeti Szemle, 20(4): 172–181. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-20-4-szc3-szabo-nagy.pdf

Fisher, L.D. – Lin, D Y. (1999): Time-dependent covariates in the Cox proportional-hazards regression model. Annual Review of Public Health, 20: 145–157. https://doi.org/10.1146/annurev.publhealth.20.1.145

Grosen, A. – Jorgensen, P.L. (2000): Fair valuation of life insurance liabilities: The impact of interest rate guarantees, surrender options, and bonus policies, Insurance: Mathematics and Economics, 26(1): 37–57. https://doi.org/10.1016/S0167-6687(99)00041-4

Hanák Gábor (2001): Törléshányadok. In: Horváth Gyula (szerk.): Aktuáriusi esettanulmányok, Aktuáriusi Jegyzetek 11. kötet. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest.

Janecek, M. (2012): Valuation Techniques of Life Insurance Liabilities: Valuation Techniques and Formula Derivation. LAP LAMBERT Academic Publishing.

Kim, C. (2005): Modeling Surrender and Lapse Rates With Economic Variables. North American Actuarial Journal, 9(4): 56–70. https://doi.org/10.1080/10920277.2005.10596225

Kirchgässner, G. – Wolters, J. – Hassler, U. (2013): Introduction to Modern Time Series Analysis. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-33436-8

Kovács Erzsébet (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése. Tanszék Kft., Budapest.

Kovács Erzsébet (2021): Másképp hat a járvány, mint a gazdasági válságok? Jay Liebowitz (szerk.): The Business of Pandemics. The COVID-19 Story. Közgazdasági Szemle, 68(11): 1231–1240. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.11.1231

Kovács Levente – Nagy Ernő (2022): A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és Pénzügy, 9(1): 2–19. https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.1

Lambert Gábor (2020): Az Insurance Europe felmérése tíz európai ország lakosságának nyugdíjcélú megtakarításairól. Biztosítás és Kockázat, 7(3–4): 102–112. https://doi.org/10.18530/BK.2020.3-4.102

Milhaud, X. – Loisel, S. – Maume-Deschamps, V. (2011): Surrender triggers in life insurance: what main features affect the surrender behavior in a classical economic context? Bulletin Français d’Actuariat, Institut des Actuaires, 11(22): 5–48. https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00450003/document/. Letöltés ideje: 2022. március 14.

Németh-Lékó Adrienn (2020): Pénzügyi tudatosság fejlesztése az öngondoskodási szemlélet erősítéséért. Biztosítás és Kockázat, 7(3–4): 90–101. https://doi.org/10.18530/BK.2020.3-4.90

Poufinas, T. – Michaelide, G. (2018): Determinants of Life Insurance Policy Surrenders. Modern Economy, 9(8): 1400–1422. https://doi.orghttps://doi.org/10.4236/me.2018.98089

Russell, D.T. – Fier, S.G. – Carson, J.M. – Dumm, R.E. (2013): An Empirical Analysis of Life Insurance Policy Surrender Activity. Journal of Insurance Issues, 36(1): 35–57. http://www.jstor.org/stable/41946336

Szepesváry László (2015): Dinamikus modellek alkalmazása életbiztosítások cash flow előrejelzésére. In: Tavaszi szél 2015 Konferenciakötet II. kötet: 581–599. Líceum Kiadó, Eger, Doktoranduszok Országos Szövetsége. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/15/1/Tavaszi Szél 2015 - 2. kötet.pdf. Letöltés ideje: 2022. február 1.

Terták Elemér (2022): Pénzügyi oktatás a világban. Gazdaság és Pénzügy, 9(1): 20–49. https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.2

Vékás Péter (2011): Túlélési modellek. In: Kovács Erzsébet (szerk.): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése. Tanszék Kft., Budapest, pp. 173–194.

Wooldridge, J.M. (2009): Introductory econometrics: a modern approach. 4th ed., South-Western Cengage Learning, Mason, USA.