Szerzői információk:
Hajnal Gábor: Magyar Nemzeti Bank, közgazdasági elemző. E-mail: hajnalg@mnb.hu
Palicz Alexandr Maxim: Magyar Nemzeti Bank, vezető közgazdasági elemző. E-mail: palicza@mnb.hu
Winkler Sándor: Magyar Nemzeti Bank, osztályvezető. E-mail: winklers@mnb.hu
Absztrakt:
Az ingatlanpiac kardinális eleme a zöld átállásnak, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen árazással és finanszírozási költséggel érhetők el a korszerű lakóingatlanok Magyarországon. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy kimutatható-e szignifikáns árprémium a zöld ingatlanokra a budapesti új építésű lakásprojektek alapján, másrészt hogy a bankok alacsonyabb kamatszint mellett finanszírozzák-e a korszerűbb energetikával felszerelt lakóingatlanokat. Regressziós becslésünk alapján a zöld árprémium egyértelműen kimutatható a fővárosi új lakások piacán: a BB vagy jobb energetikai besorolással rendelkező lakások átlagosan 5,1 százalékkal drágábbak, mint a CC energetikai besorolású lakások. A lakáshitelek kamatlábára vonatkozó becslésünk alapján a CC-nél magasabb tanúsítvány kategóriájú ingatlanok finanszírozására nyújtott hitelek kamatlábára vonatkozóan nem azonosítható szignifikáns eltérés a CC tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanokra nyújtott hitelek kamatlábához képest, azaz a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában.
Hivatkozás (APA):
Hajnal, G., Palicz, A. M., & Winkler, S. (2022). Az energetikai minősítés hatása a kínálati lakásárakra és hitelkamatokra. Hitelintézeti Szemle, 21(4), 29–56. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.29
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
C13, G21, R30
Kulcsszavak:
zöld finanszírozás, új lakás, energetikai besorolás, lakáshitel
Felhasznált irodalom:
Aczél Ákos – Banai Ádám – Borsos András – Dancsik Bálint (2016): A lakáshitelek felárát meghatározó tényezők azonosítása a magyar bankrendszerben. Hitelintézeti Szemle, 15(4): 5–44. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/aczel-akos-banai-adam-borsos-andras-dancsik-balint.pdf
An, X. – Pivo, G. (2018): Green Buildings in Commercial Mortgage-Backed Securities: The Effects of LEED and Energy Star Certification on Default Risk and Loan Terms. Real Estate Economics, 48(1): 7–42. https://doi.org/10.1111/1540-6229.12228
Baccega, T. – Bedin, A. – Billio, M. – Hristova, I. – Riedel, M. (2019): Technical report on the portfolio analysis of banks’ loan portfolios. EeMAP WP5/D5/2.
Banai Ádám – Vágó Nikolett – Winkler Sándor (2018): Measuring heterogeneity of house price developments in Hungary, (1990-2016). Acta Oeconomica, 2018(3): 377–414. https://doi.org/10.1556/032.2018.68.3.4
Billio, M. – Costola, M. – Pelizzon, L. – Riedel, M. (2021): Buildings’ Energy Efficiency and the Probability of Mortgage Default: The Dutch Case. Journal of Real Estate Finance and Economics, 65: 419–450. https://doi.org/10.1007/s11146-021-09838-0
Cajias, M. – Piazolo, D. (2013): Green performs better: energy efficiency and financial return on buildings. Journal of Corporate Real Estate, 15(1): 53–72. https://doi.org/10.1108/JCRE-12-2012-0031
Dancsik Bálint – El-Meouch Nedim Márton (2019): Ki válthatja ki a hitelét? A változó kamatozású jelzáloghitelek piaci alapú refinanszírozási lehetőségei és korlátai. Hitelintézeti Szemle, 18(2): 5–30. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.2.530
Dancsik Bálint – Marosi Anna – Szabó Beáta (2022): Túl drága az olcsó hitel - a családi otthonteremtési kedvezmény támogatott hitelkamatainak vizsgálata. Közgazdasági Szemle, 69(12): 1493–1506. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.12.1493
Ertl Antal – Horváth Áron – Mónus Gergely – Sáfián Fanni – Székely Judit (2021): Az energetikai jellemzők és az ingatlanárak kapcsolata. Statisztikai Szemle, 99(10): 923–953. https://doi.org/10.20311/stat2021.10.hu0923
Ferentios, K. – Gibberd, A. – Guin, B. (2021): Climate policy and transition risk in the housing market. Bank of England Staff Working Paper No. 918. https://ideas.repec.org/p/boe/boeewp/0918.html
Fuerst, F.– Haddad, M. – Adan, H. (2020): Is there an economic case for energy-efficient dwellings in the UK private rental market? Journal of Cleaner Production, 245, 11862. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.118642
Giraudet, L. G. – Houde, S. – Maher, J. (2018). Moral hazard and the energy efficiency gap: theory and evidence. Journal of the Association of Environmental and Resource Economists, 5(4): 755–790. https://doi.org/10.1086/698446
Giraudet, L. G. – Petronevich, A. – Faucheux, L. (2021): Differentiated green loans. Energy Policy, 149, 111861. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2020.111861
Gosling, S.N. – Zaherpour, J. – Ibarreta, D. (2018): PESETA III: Climate change impacts on labour productivity. EUR 29423 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2018. https://doi.org/10.2760/07911
Guin, B. – Korhonen, P. (2020): Does energy efficiency predict mortgage performance? Bank of England Working Papers No. 852. https://doi.org/10.2139/ssrn.3532373
Guin, B. – Korhonen, P. – Moktan, S. (2022). Risk differentials between green and brown assets? Economics Letters, 213, 110320. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2022.110320
Hartenberger, U. – Lorenz, D. – Sayce, S. – Toth, Z. (2017): Creating an energy efficient mortgage for Europe – Mortgage lending valuation and the impact of energy efficiency: an overview of current practice. RICS. https://www.igbc.ie/wp-content/uploads/2017/10/FINAL-Technical-Report-on-Mortgage-Valuation.pdf
Hirsch, J. – Hahn, J. (2018): How flood risk impacts residential rents and property prices: Empirical analysis of a German property market. Journal of Property Investment & Finance., 36(1): 50–67. https://doi.org/10.1108/JPIF-11-2016-0088
Hyland, M. – Lyons, R. – Lyons, S. (2013): The value of domestic building energy efficiency – evidence from Ireland. Energy Economics, 40: 943–952. https://doi.org/10.1016/j.eneco.2013.07.020
Kim, S.K. – Peiser, R.B. (2020): The implication of the increase in storm frequency and intensity to coastal housing markets. Journal of Flood Risk Management, 13(3), e12626. https://doi.org/10.1111/jfr3.12626
Magyarország Kormánya (2020): Hungary: Modernisation of Public and Residential Buildings - Identification and Elaboration of Support Programmes. https://www.ebrd.com/documents/comms-and-bis/energy-efficiency-hungary.pdf
MNB (2022): Lakáspiaci jelentés, május. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/laka-spiaci-jelente-s-2022-ma-jus-hun.pdf
Nguyen D. D. – Ongena, S. – Qi, S. – Sila, V. (2018): Climate Change Risk and the Cost of Mortgage Credit. Swiss Finance Institute Research Paper Series No. 20–97. https://doi.org/10.2139/ssrn.3738234
Schnabel, I. (2022): A new age of energy inflation: climateflation, fossilflation and greenflation, Monetary Policy and Climate Change. Speech at a panel on “Monetary Policy and Climate Change” at The ECB and its Watchers XXII Conference, European Central Bank, 17 March. https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2022/html/ecb.sp220317_2~dbb3582f0a.en.html
Schütze, F. (2020): Transition Risks and Opportunities in Residential Mortgages. DIW Berlin Discussion Papers No. 1910. https://doi.org/10.2139/ssrn.3726012
Stanley, S. – Lyons, R.C. – Lyons, S. (2015): The price effect of building energy ratings in the Dublin residential market. Energy Efficiency, 9, 875–885. https://doi.org/10.1007/s12053-015-9396-5
Zachmann, G. – Fredriksson, G. – Claeys, G. (2018): The distributional effects of climate policies. Bruegel. Blueprint Series, 28. https://www.bruegel.org/sites/default/files/wp-content/uploads/2018/11/DistributionalEffectsofClimatePolicies.pdf
Zancanella, P. – Bertoldi, P. – Boza-Kiss, B. (2018): Energy efficiency, the value of buildings and the payment default risk. EUR 29471 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg. https://doi.org/10.2760/267367
Zöldy Máté – Szalmáné Csete Mária – Kolozsi Pál Péter – Bordás Péter – Török Ádám (2022): Cognitive Sustainability. Cognitive Sustainability, 1(1). https://doi.org/10.55343/cogsust.7