A banki hitelportfóliók karbonintenzitása az alacsonyabb jövedelmű országokban – jó alap az összehasonlításra?

2022. december 21.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.83

Szerzői információk:

Szigel Gábor: OTP Bank Nyrt., vezető tanácsadó. E-mail:

Absztrakt:

Az utóbbi években egyre több hitelintézet teszi közzé az általa finanszírozott karbonemissziót. Ezek intézmények közötti összehasonlítására a befektetők és a felügyeleti hatóságok is leginkább a hitelvolumen-arányos (fajlagos) karbonintenzitást használják. A cikk amellett érvel, hogy ezekben az összehasonlításokban az alacsonyabb jövedelmű és árszintű országok a módszertan sajátosságaiból adódóan hátrányt szenvednek, mivel ez a módszer fajlagosan „karbonintenzívebbnek” mutatja ugyanazt a tevékenységet egy alacsonyabb jövedelmű és árszínvonalú országban, mint egy magasabb jövedelmű és árszínvonalú országban. Ezek a különbségek igen jelentősek, csak az EU-n belül akár 3–7-szeresek is lehetnek. Mivel az árszínvonalból eredő különbségek nem jelentenek valós eltérést az egyes országok reálgazdasági tevékenységének karbonintenzitása között, ráadásul ezek a különbségek nem az országok saját választásainak eredményeként alakulnak ki (hanem a Balassa– Samuelson-hatás miatt), ezért amellett érvelünk, hogy a banki hitelportfóliók karbonlábnyomának összehasonlítása során szükség lenne a vásárlóerő-paritással történő kiigazításukra – ha nem is feltétlenül a befektetői, de legalább is a felügyeleti gyakorlatban mindenképpen.

Hivatkozás (APA):

Szigel, G. (2022). A banki hitelportfóliók karbonintenzitása az alacsonyabb jövedelmű országokban – jó alap az összehasonlításra?. Hitelintézeti Szemle, 21(4), 83–102. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.83

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

G21, M41, Q56, Q51, L52, F37, C81, C82

Kulcsszavak:

karbon-számvitel (carbon accounting), banki karbonlábnyom-számítás, vásárlóerő-paritás

Felhasznált irodalom:

Bokor László (2021): Bank Carbon Risk Index – A simple indicator of climate-related transition risks of lending activity. MNB Occasional Papers 141, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-op-141-final.pdf

EKB (2020a): Guide on climate-related and environmental risks. Európai Központi Bank, November. https://www.bankingsupervision.europa.eu/ecb/pub/pdf/ssm.202011finalguideonclimate-relatedandenvironmentalrisks~58213f6564.en.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 8.

EKB (2020b): Financial Stability Review, Chapter „Trends in residential real estate lending standards and implications for financial stability”. Európai Központi Bank, May. https://www.ecb.europa.eu/pub/financial-stability/fsr/special/html/ecb.fsrart202005_01~762d09d7a2.en.html, letöltés ideje: 2022. június 8.

EKB (2022a): 2022 climate risk stress test. Európai Központi Bank, July. https://www.bankingsupervision.europa.eu/ecb/pub/pdf/ssm.climate_stress_test_report.20220708~2e3cc0999f.en.pdf. Letöltés ideje: 2022. augusztus 2.

EKB (2022b): Supervisory assessment of institutions’ climate-related and environmental risks disclosures. Európai Központi Bank, March. https://www.bankingsupervision.europa.eu/ecb/pub/pdf/ssm.ECB_Report_on_climate_and_environmental_disclosures_202203~4ae33f2a70.en.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 8.

Faiella, I. – Lavecchia, L. (2022): The carbon content of Italian loans. Journal of Sustainable Finance and Investment, 12(3): 939–957. https://doi.org/10.1080/20430795.2020.1814076

Huppes, G. – Tukker, A. – Heijungs, R. – van Oers, L. (2011): Environmentally extended input-output tables and models for Europe. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/1edb6271-5b07-40fa-ae6b-55bce1c1c220. Letöltés dátuma: 2022. augusztus 22.

Kolozsi Pál Péter – Ladányi Sándor – Straubinger András (2022): Pénzügyi eszközök klímakockázatának mérése – Módszertani kihívások és jegybanki gyakorlat. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 113–140. https://doi.org/10.25201/hsz.21.1.113

Kravis I. B. – Heston A. W. – Summers R. (1978): Real GDP Per Capita for More than One Hundred Countries. Economic Journal, 88(350): 215–242. https://doi.org/10.2307/2232127

PCAF (2020): The Global GHG Accounting and Reporting Standard for the Financial Industry. First edition. https://carbonaccountingfinancials.com/files/downloads/PCAF-Global-GHG-Standard.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 8.

MNB (2021a): A Magyar Nemzeti Bank 5/2021. (IV.15.) számú ajánlása az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, és a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről a hitelintézetek tevékenységeiben. https://www.mnb.hu/letoltes/5-2021-zold-ajanlas-2.pdf. Letöltés ideje: 2022. augusztus 22.

MNB (2021b): Fenntarthatósági Jelentés 2021. https://www.mnb.hu/letoltes/fenntarthatosagi-jelentes-2021-hun-0518.pdf

MNB (2022): A Magyar Nemzeti Bank 10/2022. (VIII.2.) számú ajánlása az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről a hitelintézetek tevékenységeiben. https://www.mnb.hu/letoltes/10-2022-zold-ajanlas.pdf. Letöltés ideje: 2022. november 25.

Pancaro, C. (2011): The Balassa-Samuelson and the Penn Effect: Are They Really the Same? Working Paper No. 700, National Centre of Competence in Research Financial Valuation and Risk Management. http://doi.org/10.2139/ssrn.2275917

Ritter Renátó (2022): Banki klímakitettségek – A magyarországi vállalati hitelállományban felépült átállási kockázatok helyzetképe. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 32–55. https://doi.org/10.25201/hsz.21.1.32

Szigeti Cecília Tóth Gergely (2016): Vállalati szénlábnyom számítások gyakorlata. Keleti Károly Gazdasági Kar, Óbudai Egyetem. http://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/25_Szigeti-Toth.pdf. Letöltés ideje: 2022. augusztus 4.

Teubler, J. – Kühlert, M. (2020): Financial carbon footprint: calculating banks’ scope 3 emissions of assets and loans, Eceee Industrial Summer Study Proceedings, 2020, 2020-September, pp. 381–389. https://epub.wupperinst.org/frontdoor/deliver/index/docId/7587/file/7587_Teubler.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 8.

Világbank (2022): World Development Indicators. https://databank.worldbank.org/source/world-development-indicators. Letöltés ideje: 2022. július 17.

World Resources Institute (2004): The Greenhouse Gas Protocol - A Corporate Accounting and Reporting Standard – A revised edition. https://GHGprotocol.org/sites/default/files/standards/GHG-protocol-revised.pdf. Letöltés ideje: 2022. június 8.