Szerzői információk:
Szendrey Orsolya: Debreceni Egyetem, PhD-hallgató. E-mail: szendrey.orsolya@econ.unideb.hu
Dombi Mihály: Debreceni Egyetem, egyetemi docens. E-mail: dombi.mihaly@econ.unideb.hu
Absztrakt:
Napjainkban a klímaváltozás a pénzügyi piacokat is teljesen újszerű kihívások elé állítja, aminek hatására a zöld szempontok megjelenése explicit módon megkövetelt szabályozói és befektetői elvárássá válik. A legtöbb, a piacot ekképpen befolyásoló jelentés valamilyen szabályozó által meghatározott sztenderdhez igazodás alapján értékeli a termék vagy folyamat klíma-, illetve környezetvédelmi hatásait. Előfordulhat azonban, hogy a mérés eszközéül szolgáló módszerek nem írják le megfelelően az adott befektetés és a természeti erőforrások viszonyát. A legtöbb elemzés kizárólag a közvetlen kibocsátások alapján értékeli az egyes ágazatokhoz kapcsolódó befektetéseket, míg a teljes kibocsátás jelentős részét képező közvetett hatások nem kerülnek figyelembevételre. Tanulmányunk a jelenleg alkalmazott módszereket és eredményeket veti össze a közvetett hatásokat is figyelembe vevő számításokkal.
Hivatkozás (APA):
Szendrey, O., & Dombi, M. (2023). Klímakockázatok mérése a közvetett kibocsátások figyelembevételével. Hitelintézeti Szemle, 22(1), 58–77. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.1.58
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
E58, G21, Q53, Q54
Kulcsszavak:
klímaváltozás, ágazati kitettség, üvegházhatásúgáz-kibocsátás, közvetett áramlások
Felhasznált irodalom:
Baranyai Eszter – Banai Ádám (2022): Forrósodó jelzáloghitelezés és jegybanki lehetőségek. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 5–31. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.5
Battiston, S. – Mandel, A. – Monasterolo, I. – Schütze, F. – Visentin, G. (2017): A climate stress-test of the financial system. Nature Climate Change, 7(4): 283–288. https://doi.org/10.1038/nclimate3255
Bhandary, R.R. – Gallagher, K.S. – Zhang, F. (2021): Climate finance policy in practice: a review of the evidence. Climate Policy, 21(4): 529–545. https://doi.org/10.1080/14693062.2020.1871313
Boneva, L. – Ferrucci, G. – Mongelli, F.P. (2022). Climate change and central banks: what role for monetary policy? Climate Policy., 21(6): 770–787. https://doi.org/10.1080/14693062.2022.2070119
Boneva, L. – Ferrucci, G. – Mongelli, F.P. (2021): To Be or Not to Be ‘Green’: How Can Monetary Policy React to Climate Change? Occasional Paper Series, No 285, ECB. https://doi.org/10.2139/ssrn.3971287
Boros Eszter (2020): A klímaváltozás kockázatai és a hitelintézeti stressztesztek. Hitelintézeti Szemle, 19(4): 107–131. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.4.107131
Campiglio, E. – Dafermos, Y. – Monnin, P. – Ryan-Collins, J. – Schotten, G. – Tanaka, M. (2018): Climate change challenges for central banks and financial regulators. Nature Climate Change, 8: 462–468. https://doi.org/10.1038/s41558-018-0175-0
Deák Viktória – Tőrös-Barczel Nikolett – Holczinger Norbert – Szebelédi Ferenc (2022): Fenntartható befektetések a biztosítási szektorban. Hitelintézeti Szemle, 21(4): 103–128. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.103
Dikau, S – Volz, U. (2021): Central bank mandates, sustainability objectives and the promotion of green finance. Ecological Economics, 184(June): 107022. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2021.107022
Dombi Mihály – Karcagi-Kovács Andrea – Bauerné Gáthy, Andrea – Kádár Szilárd (2018): Az vagy amit megeszel? Az élelmiszerfogyasztás társadalmi jellemzőinek hatása a természeti erőforrásokra. A falu, 32(4): 5–21.
EBH (2021): Mapping climate risk: Main findings from the EU-wide pilot exercise. EBA/ Rep/2021/11, Európai Bankhatóság. https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Reports/2021/1001589/Mapping Climate Risk - Main findings from the EU-wide pilot exercise on climate risk.pdf. Letöltés ideje: 2022. szeptember 25.
EBH (2022): Final draft implementing technical standards on prudential disclosures on ESG risks in accordance with Article 449a CRR. Európai Bankhatóság. https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Draft Technical Standards/2022/1026171/EBA draft ITS on Pillar 3 disclosures on ESG risks.pdf. Letöltés ideje: 2023. február 10.
Európai Bizottság (2020): Renewed sustainable finance strategy and implementation of the action plan on financing sustainable growth. https://finance.ec.europa.eu/publications/renewed-sustainable-finance-strategy-and-implementation-action-plan-financing-sustainable-growth_en. Letöltés ideje: 2022. október 20.
Eurostat (2008): NACE Rev. 2 – Statistical classification of economic activities in the European Community. https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3859598/5902521/KS-RA-07-015-EN.PDF. Letöltés ideje: 2022. október 15.
ESSD (2020): Global Carbon Budget 2020. Earth System Science Data, Vol. 12, 3269–3340. https://doi.org/10.5194/essd-12-3269-2020
Gáspár Tamás (2020): Az ágazati kapcsolatok mérlegének új perspektívái a nemzetközi gazdaság kutatói számára. Statisztikai Szemle, 98(5): 373–399. https://doi.org/10.20311/stat2020.5.hu0373
GHG Protocol (2004): Greenhouse Gas Protocol. A Corporate Reporting and Accounting Standard (Revised Edition), 30 March 2004., World Business Council for Sustainable Development. https://www.wbcsd.org/Programs/Climate-and-Energy/Climate/Resources/A-corporate-reporting-and-accounting-standard-revised-edition. Letöltés ideje: 2022. október 20.
Gyura Gábor (2020): ESG és bankszabályozás: Haladni kell a korral. Gazdaság és Pénzügy, 7(4): 372–391. https://doi.org/10.33926/GP.2020.4.1
Hansen, L.P. (2022): Central banking challenges posed by uncertain climate change and natural disasters. Journal of Monetary Economics, 125, 1–15. https://doi.org/10.1016/j.jmoneco.2021.09.010
IPCC (2022): Climate Change 2022, Impacts, Adaptation and Vulnerability. Summary for Policymakers. https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg2/downloads/report/IPCC_AR6_WGII_SummaryForPolicymakers.pdf. Letöltés ideje: 2022. október 20.
Kolozsi Pál Péter – Horváth Balázs István – Csutiné Baranyai Judit – Tengely Veronika (2022a): Monetáris politika és zöld átmenet. Hitelintézeti Szemle, 21(4): 7–28. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.7
Kolozsi Pál Péter – Ladányi Sándor – Straubinger András (2022b): Pénzügyi eszközök klímakockázatának mérése – Módszertani kihívások és jegybanki gyakorlat. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 113–140. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.113
Lenzen, M. – Kanemoto, K. – Moran, D. – Geschke, A. (2012): Mapping the Structure of the World Economy. Environmental Science & Technology, 46(15): 8374–8381. https://doi.org/10.1021/es300171x
Lenzen, M. – Moran, D. – Kanemoto, K. – Geschke, A. (2013): Building Eora: A Global Multi-region Input-Output Database at High Country and Sector Resolution. Economic Systems Research, 25(1): 20–49. https://doi.org/10.1080/09535314.2013.769938
Matolcsy György (2022): A gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és a környezeti fenntarthatósági szempontok megjelenése a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában. Pénzügyi Szemle, 2022(3): 319–337. https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_3_1
Málits Péter – El-Meouch Nedim Márton – Drabancz Áron (2022): A pénzügyi szereplők éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjének és a realizálódó kockázatoknak lehetséges reálgazdasági következményei. Pénzügyi Szemle 2022(3): 431–447. https://doi.org/10.35551%2FPSZ_2022_3_7
Mihálovits Zsolt – Tapaszti Attila (2018): Zöldkötvény, a fenntartható fejlődést támogató pénzügyi instrumentum. Pénzügyi Szemle, 2018(3): 312–327.
MNB (2019): Lakossági zöld hitelezés Magyarországon. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/lakossagi-zold-hitelezes-magyarorszagon.pdf. Letöltés ideje: 2023. február 10.
MNB (2021): Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény. Tájékoztató dokumentum, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/zold-vallalati-tokekovetelmeny-kedvezmeny-web.pdf. Letöltés ideje: 2022. szeptember 25.
MNB (2022a): Az MNB klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentése. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/tcfd-jelente-s-2022-hu.pdf. Letöltés ideje: 2023. február 10.
MNB (2022b): Monetáris politika a fenntarthatóság jegyében. Tanulmánykötet, Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/monetaris-politika-a-fenntarthatosag-jegyeben-a-magyar-nemzeti-bank-tanulmanykotete-a-zold-monetaris-politikai-eszkoztar-elso-everol.pdf. Letöltés ideje: 2022. szeptember 11.
MNB (2022c): Pénzügyi Stabilitási jelentés. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2022-majus.pdf. Letöltés ideje: 2022. október 18.
MNB (2022d): Zöld Pénzügyi Jelentés: Helyzetkép a magyar pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságról. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/zold-penzugyi-jelentes-2022-2.pdf. Letöltés ideje: 2022. szeptember 25.
Resch, E. – Lausselet, C. – Brattebo, H. – Andersen, I. (2020): An analytical method for evaluating and visualizing embodied carbon emissions of buildings. Building and Environment, 168, 106476. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2019.106476
Ritter Renátó (2022): Banki klímakitettségek – A magyarországi vállalati hitelállományban felépült átállási kockázatok helyzetképe. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 32–55. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.32
Roncoroni, A. – Battiston, S. – Escobar–Farfán, L.O.L. – Martinez-Jaramillo, S. (2021): Climate risk and financial stability in the network of banks and investment funds. Journal of Financial Stability, 54(June):100870. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2021.100870
Schaffartzik, A. – Sachs, M. – Wiedenhofer, D. – Eisenmanger, N. (2014): Environmentally Extended Input-Output Analysis. Social Ecology Working Paper 154, Wienna. https://boku.ac.at/fileadmin/data/H03000/H73000/H73700/Publikationen/Working_Papers/working-paper-154-web.pdf
Stadler, K. – Wood, R. – Bulavskaya. T. – Södersten, C‑J. – Simas, M. – Schmidt, S. – Usubiaga, A. – Acosta‑Fernández, J. – Kuenen, J. – Bruckner, M. – Giljum, S. – Lutter, S. – Merciai, S. – Schmidt, J – Theurl, MC. – Plutzar, C. – Kastner, T. – Eisenmenger, N. – Erb, K‑H. – de Koning, A. – Tukker, A. (2018): EXIOBASE 3: developing a time series of detailed environmentally extended multi-regional input–output tables. Journal of Industrial Ecology, 22:502–515. https://doi.org/10.1111/jiec.12715
Steen-Olsen, K. – Wood, R. – Hertwich, E.G. (2016): The Carbon Footprint of Norwegian Household Consumption 1999–2012. Journal of Industrial Ecology, 20(3): 582–592. https://doi.org/10.1111/jiec.12405
Tokarska, K. – Matthews, D. (2021): Guest post: Refining the remaining 1.5C ‘carbon budget’. Carbon Brief. https://www.carbonbrief.org/guest-post-refining-the-remaining-1-5c-carbon-budget. Letöltés ideje: 2022. október 20.
Tukker, A. – de Koning, A. – Wood, R., Hawkins, T. – Lutter, S. – Acosta, J. – Rueda Cantuche, J.M. – Bouwmeester, M. – Oosterhaven, J. – Drosdowski, T. – Kuenen, J. (2013): Exiopol – Development and illustrative analyses of a detailed global MR EE SUT/IOT. Economic Systems Research, 25(1): 50–70. https://doi.org/10.1080/09535314.2012.761952
Wood, R. – Stadler, K. – Bulavskaya, T. – Lutter, S. – Giljum, S. – de Koning, A. – Kuenen, J. – Schütz, H. – Acosta-Fernández, J. – Usubiaga, A. – Simas, M. – Ivanova, O. – Weinzettel, J. – Schmidt, J.H. – Merciai, S. – Tukker, A. (2015): Global Sustainability Accounting— Developing EXIOBASE for Multi-Regional Footprint Analysis. Sustainability (Switzerland), 7(1): 138–163. https://doi.org/10.3390/su7010138