Szerzői információk:
Gulyás Éva: Budapesti Corvinus Egyetem, adjunktus. E-mail: eva.gulyas@uni-corvinus.hu
Rátky Márton Miklós: OTP Bank, elemző; Budapesti Corvinus Egyetem, volt hallgató. E-mail: Marton.Miklos.Ratky@otpbank.hu
Absztrakt:
Kutatásunkban az 1,3-es szorzót tartalmazó lakossági ügyfélhitelek számviteli kezelésének módjait vizsgáljuk. Az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mi az IFRS-ek szerinti helyes számviteli kezelése a hazai bankszektorban 2016 óta megjelent, kamatlábukban 1,3-es szorzóval rendelkező hiteleknek? Helyesen számolja-e el jelenleg a szektor ezeket? Van-e lehetőség a tartalom szerinti számviteli kezelésre? Hogyan befolyásolja a banki beszámolók összehasonlíthatóságát az azonos típusú hitelek eltérő számviteli kezelése? A szakirodalom eredményeinek és a vizsgált hitelek főbb jellemzőinek bemutatása után ismertetjük a kutatás módszertanát, majd kifejtjük a számviteli kezelés dilemmáit és következményeit. Ennek során megvizsgáljuk az érintett hitelekre alkalmazandó értékelési elv kiválasztásakor figyelembe veendő IFRS-előírásokat. A következtetések levonása után állást foglalunk az amortizált bekerülési értéken történő értékelés alkalmazása mellett.
Hivatkozás (APA):
Gulyás, É., & Rátky, M. M. (2023). Valósan értékelt lakossági hitelek: Az IFRS-ek követése, vagy félreértelmezése?. Hitelintézeti Szemle, 22(1), 78–104. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.1.78
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
G21, M41, M42
Kulcsszavak:
bankszámvitel, IFRS 9, SPPI-teszt, cash-flow-karakterisztika, támogatott lakossági hitelek
Felhasznált irodalom:
Damodaran, A. (2016): The Cost of Capital: The Swiss Army Knife of Finance. https://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/pdfiles/papers/costofcapital.pdf. Letöltés ideje: 2022. március 20.
Ercegovac, R. (2018): IFRS 9 Impact on bank landing policy and structural risk management. Eurasian Journal of Business and Management, 6(3): 53–60. https://doi.org/10.15604/ejbm.2018.06.03.006
Filipova-Slancheva, A. (2017): Classification and Measurement of Financial Assets as per IFRS 9 – Evidence from a Bulgarian Bank. The 5th Human and Social Sciences at the Common Conference, September, 25–29. https://doi.org/10.18638/hassacc.2017.5.1.233
Gope, A. (2018): Classification and measurement of Financial Instruments: IFRS 9. International Journal of Creative Research Thoughts, 6(1): 2385–2392.
Grósz Attila – Sárosdi Zsombor – Biró Gergely – Molnár Péter (2020): Babaváró hitelek Pénzáramának modellezése – egy újszerű megközelítés. Gazdaság és Pénzügy, 7(3): 258–282. https://doi.org/10.33926/GP.2020.3.1
Gulyás Éva (2019): A bankszektor számviteli sajátosságai, In: Pénzügyi intézményrendszer Magyarországon 2019. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 241–276. https://doi.org/10.35511/978-963-334-336-4/Gulyas_241-276
Ha, Yunjung S. (2017): Transition to IFRS 9: Practical Guidance for the Foreign Reserves of Central Banks. World Bank, Washington. https://doi.org/10.1596/27471
Háda Attila (2019): Bankfelügyelők az IFRS9-átállás nyomában. Hitelintézeti Szemle, 18(4): 77–111. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.4.77111
Lakatos László Péter – Kovács Dániel Máté – Mohl Gergely – Rózsa Ildikó – Madarasiné Szirmai Andrea (2018): A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok elmélete és gyakorlata. 1. kötet. Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest.
Lejard, C. (2016): How Do Banks Account for Short-Term Effects of IFRS 9? SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.2890225
Popescu (Haralambie), M. – Ionescu, B.S. (2019): IFRS 9 benchmarking test: too complicated to worth doing it? Economic Computation and Economic Cybernetics Studies and Research, 53(1): 217–230. https://doi.org/10.24818/18423264/53.1.19.14
Tarpataki Eleonóra – Filyó Janka – László Norbert (2022): Magyar vállalkozások áttérése az IFRS-alapú beszámolóra a hitelbírálatok során használt mutatószámok tükrében Hitelintézeti Szemle, 21(1): 95–112. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.95