Szerzői információk:
Ginter Tamás https://orcid.org/0009-0008-7237-389X: Magyar Nemzeti Bank, nemzetközi szakértő; Andrássy Egyetem Budapest, PhD-hallgató. E-mail: gintert@mnb.hu
Tischler Patrik https://orcid.org/0009-0003-2392-103X: Magyar Nemzeti Bank, nemzetközi szakértő. E-mail: tischlerp@mnb.hu
Absztrakt:
A közelmúltban lezajlott sokkok sorozata – különösen a Covid19-világjárvány és az orosz-ukrán háború – következtében a világkereskedelem olyan átalakuláson ment keresztül, amelyet deglobalizációs és blokkosodási trendek jellemeznek. Ebben a tanulmányban leíró statisztikák segítségével elemezzük az exogén sokkok rövid távú hatását a visegrádi országok nemzetközi kereskedelmére. Az eredmények alapján elmondható, hogy a 2019 és 2022 közötti időszakban a régióban nem voltak azonosíthatók tartós deglobalizációs trendek. A GDP-arányos kereskedelem a különböző sokkok okozta rövid távú csökkenés ellenére meghaladta a világjárvány előtti szinteket, vagyis napjainkban a régió jobban beágyazott a világkereskedelembe, mint 2019-ben volt. Noha a régió túlnyomórészt hasonló politikai és gazdasági elveket valló partnerekkel kereskedik, az elmúlt négy évben a nem nyugati partnerekkel folytatott nemzetközi kereskedelem aránya is növekedett. Míg az ukrajnai háború kitörése óta jelentősen visszaesett az Oroszországgal folytatott kereskedelem, a régió és Kína közötti kapcsolatokban nem történt lényegi változás. Egyes eltérések ugyanakkor tapasztalhatók a vizsgált országok között.
Hivatkozás (APA):
Ginter, T., & Tischler, P. (2024). Deglobalizációs és blokkosodási folyamatok a visegrádi országokban a polikrízis nyomán. Hitelintézeti Szemle, 23(2), 56–82. https://doi.org/10.25201/HSZ.23.2.56
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
F02, F50, F62
Kulcsszavak:
deglobalizáció, decoupling, Kelet-Közép-Európa, visegrádi országok
Felhasznált irodalom:
Abnett, K. – Strupczewski, J. – Melander, I. (2022): EU agrees Russia oil embargo, gives Hungary exemptions; Zelenskiy vows more sanctions. Reuters, 31 May. https://www.reuters.com/world/europe/best-we-could-get-eu-bows-hungarian-demands-agree-russian-oil-ban-2022-05-31/. Letöltés ideje: 2023. augusztus 31.
Al-Rodhan, N.R. – Stoudmann, G. (2006): Definitions of globalisation: A comprehensive overview and a proposed definition. Program on the geopolitical implications of globalisation and transnational security. https://www.academia.edu/2969717/Definitions_of_Globalization_A_Comprehensive_Overview_and_a_Proposed_Definition_The_International_Relations_and_Security_Network_ETH_Zurich_June_19_2006
Borin, A. – Conteduca, F.P. – Di Stefano, E. – Gunnella, V. – Mancini, M. – Panon, L. (2023): Trade decoupling from Russia. International Economics, 175: 25–44. https://doi.org/10.1016/j.inteco.2023.05.001
Bykova, A. – Grieveson, R. – Grübler, J. – Sass, M. – Szemlér, T. (2021): 30th Anniversary of the Visegrád Agreement. Monthly Report, No. 2/2021, The Vienna Institute for International Economic Studies. https://wiiw.ac.at/monthly-report-no-2-2021-dlp-5601.pdf. Letöltés ideje2023. augusztus 31.
Chase-Dunn, C. – Álvarez, A. – Liao, Y. (2023): Waves of Structural Deglobalization: A World-Systems Perspective. Social Sciences, 12(5), 301. https://doi.org/10.3390/socsci12050301
Chetverikova, A.S. (2020): The Visegrad Countries in the EU: Economic Results. Mirovaia ekonomika i mezhdunarodnye otnosheniia, 64(2): 63–70. https://doi.org/10.20542/0131-2227-2020-64-2-63-70
Cieślik, E. – Biegańska, J. – Środa-Murawska, S. (2016): The intensification of foreign trade in post-socialist countries and their role in global value chains. Acta Oeconomica, 66(3): 465–487. https://doi.org/10.1556/032.2016.66.3.5
Darmo, L. – Novák, M. – Kálovec, M. – Rybošová, P. (2020): Determinants of the FDI Inflow into the Visegrad Countries 1. Ekonomický časopis, 68(10): 1057–1080. https://doi.org/10.31577/ekoncas.2020.10.05
García-Herrero, A. – Tan, J. (2020): Deglobalisation in the context of United States–China decoupling. Policy Contribution, Issue No. 21, Bruegel, Brussels. https://www.bruegel.org/wp-content/uploads/2020/12/PC-21-2020-211220.pdf. Letöltés ideje: 2024. március 27.
Goldberg, P.K. – Reed, T. (2023): Is the Global Economy Deglobalizing? And if so, why? And what is next? NBER Working Paper 31115. https://doi.org/10.3386/w31115
Gorynia, M. – Wolniak, R. (2009): The Participation of Transitional Economy in Globalisation – The Case of Poland. In: Gorynia, M. (ed.): International business in transition. Difin SA, Warsaw, pp. 99–114. https://mariangorynia.pl/wp-content/uploads/International_business_cala_7.05.09-.pdf#page%3D99. Letöltés ideje: 2024. március 27.
Halmai Péter (2023): Globalizáció versus deglobalizáció. Hitelintézeti Szemle, 22(2): 5–24. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.2.5
Hausmann Róbert (2020): A globális ellátási láncok átalakulása a feldolgozóiparban a koronavírus-járvány következtében. Hitelintézeti Szemle, 19(3): 130–153. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.3.130153
Henig, D. – Knight, D.M. (2023): Polycrisis: Prompts for an emerging worldview. Anthropology Today, 39(2): 3–6. https://doi.org/10.1111/1467-8322.12793
Huntington, S.P. (1996): The clash of civilizations and the remaking of world order. New York: Simon & Schuster.
Irwin, D.A. (2020): The pandemic adds momentum to the deglobalization trend. Peterson Institute for International Economics, April 23. https://www.piie.com/blogs/realtime-economics/pandemic-adds-momentum-deglobalization-trend. Letöltés ideje: 2023. augusztus 30.
James, H. (2018): Deglobalization: The Rise of Disembedded Unilateralism. Annual Review of Financial Economics, 10: 219–237. https://doi.org/10.1146/annurev-financial-110217-022625
Jones, G. (2005): Multinationals and Global Capitalism: From the Nineteenth to the Twenty First Century. Oxford University Press, New York. https://doi.org/10.1093/0199272093.001.0001
Kaaresvirta, J. – Kerola, E. – Nuutilainen, R. (2023): Do international investment and trade flows show any signs of fragmentation? BOFIT Policy Brief, 2023 No. 12. https://publications.bof.fi/bitstream/handle/10024/53083/bpb1223.pdf?sequence=1. Letöltés ideje: 2023. augusztus 31.
Kalotay, K. – Sass, M. (2021): Foreign direct investment in the storm of the COVID-19 pandemic and the example of Visegrad countries. Acta Oeconomica, 71(S1): 73–92. https://doi.org/10.1556/032.2021.00030
Kandil, N. – Battaïa, O. – Hammami, R. (2020): Globalisation vs. Slowbalisation: a literature review of analytical models for sourcing decisions in supply chain management. Annual Reviews in Control, 49: 277–287. https://doi.org/10.1016/j.arcontrol.2020.04.004
Kazharski, A. (2020): An ad hoc Regionalism? The Visegrád Four in the “Post-Liberal” Age. Polity, 52(2): 250–272. https://doi.org/10.1086/708182
Kim, H.-M. – Li, P. – Lee, Y.R. (2020): Observations of deglobalization against globalization and impacts on global business. International Trade, Politics and Development, 4(2): 83–103. https://doi.org/10.1108/ITPD-05-2020-0067
Kordalska, A. – Olczyk, M. (2021): New patterns in the position of CEE countries in global value chains: functional specialisation approach. Oeconomia Copernicana, 12(1): 35–52. https://doi.org/10.24136/oc.2021.002
Losoncz Miklós (2017): A globális és regionális integrálódás és a fenntartható gazdasági növekedés néhány kérdése a visegrádi országokban. Közgazdasági Szemle, 64(7–8): 677–697. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.7-8.677
Maihold, G. (2022): A New Geopolitics of Supply Chains: The Rise of Friend-Shoring. (SWP Comment, 45/2022). Berlin: Stiftung Wissenschaft und Politik – SWP – Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit. https://doi.org/10.18449/2022C45
OECD (2023): OECD Quarterly International Trade Statistics, Volume 2022 Issue 4. OECD Publishing, Paris. https://doi.org/10.1787/5a1ef126-en
Pakulski, J. – Higley, J. – Lengyel, Gy. – Ilonszki, G. – Szomolányi, S. – Gál, Zs. – Frič, P. – Jasiecki, K. (2016): The Visegrad countries in crisis. https://depot.ceon.pl/handle/123456789/12433. Letöltés ideje: 2023. augusztus 31.
Rashid, M.T. (2022): Russo-Ukrainian Conflict: A New Cold War. Orient Research Journal of Social Sciences, 7(2): 47–56. https://www.gcwus.edu.pk/wp-content/uploads/2023/01/6.-Russo-Ukrainian-Conflict.pdf
Simola, H. (2021): The impact of Covid-19 on global value chains. BOFIT Policy Brief, 2021 No. 2. https://publications.bof.fi/bitstream/handle/10024/44890/bpb0221.pdf?sequence=1. Letöltés ideje: 2023. augusztus 31.
Sonnenfeld, J. – Tian, S. – Zaslavsky, S. – Bhansali, Y. – Vakil, R. (2022): It pays for companies to leave Russia. SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.4112885
Spielvogel, J.J. (2015): Western Civilization. Cengage Learning.
Tradeshift (2021): The Tradeshift Index of Global Trade Health, Q4 2021. https://tradeshift.com/wp-content/uploads/2022/11/TS-Index-of-Global-Trade-Health-Q4-2021-copy.pdf. Letöltés ideje: 2023. augusztus 17.
Vujakovic, P. (2009): How to Measure Globalisation? A New Globalisation Index (NGI). WIFO Working Papers, No. 343, Austrian Institute of Economic Research (WIFO), Vienna. https://www.econstor.eu/handle/10419/128904
Witt, M.A. (2019): De-globalization: Theories, predictions, and opportunities for international business research. Journal of International Business Studies, 50(7): 1053–1077. https://doi.org/10.1057/s41267-019-00219-7
Yagi, M. – Managi, S. (2023): The spillover effects of rising energy prices following 2022 Russian invasion of Ukraine. Economic Analysis and Policy, 77(March): 680–695. https://doi.org/10.1016/j.eap.2022.12.025