Szerzői információk:
Pelei Andrea https://orcid.org/0009-0001-2318-2826: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, PhD-hallgató. E-mail: andrea.pelei@yahoo.com
Bognár Ferenc https://orcid.org/0000-0003-1943-8742: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egyetemi docens. E-mail: bognar.ferenc@gtk.bme.hu
Benedek Petra https://orcid.org/0000-0001-6408-1856: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egyetemi adjunktus. E-mail: benedek.petra@gtk.bme.hu
Absztrakt:
A szabályozási megfelelés, amelyet gyakran tehernek tekintenek a szervezetek, kiaknázatlan lehetőségeket rejt az üzletfejlesztés tekintetében. A releváns szabványok és jó gyakorlatok elfogadásával, alkalmazásával és továbbfejlesztésével a vállalatok növelhetik az érdekelt felek bizalmát, javíthatják a szervezet hírnevét, és csökkenthetik a különféle meg nem felelésből származó jogi, pénzügyi, üzleti és reputációs kockázatokat. A tanulmány irodalomkutatásra építve bemutatja, hogy a szabályozások betartása jellemzően elősegíti azt a szervezeti belső környezetet és kultúrát, ahol létrejöhet az innováció, a kiválóság és a fenntartható növekedés. A compliance-menedzsment komplex tevékenységei segíthetnek feltárni a piaci lehetőségeket, serkenthetik a termékfejlesztést és javíthatják az ügyfélélményt. A megfelelés (compliance) és az innováció összhangba hozható megközelítések, melyek a hosszú távú sikert támogatják.
Hivatkozás (APA):
Pelei, A., Bognár, F., & Benedek, P. (2024). A compliance mint üzletfejlesztési potenciál a hitelintézeti szektorban. Hitelintézeti Szemle, 23(3), 173–194. https://doi.org/10.25201/HSZ.23.3.173
Rovat:
Esszé
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
G28,G32
Kulcsszavak:
compliance-menedzsment, kockázatmenedzsment, innováció, üzletfejlesztés, hitelintézetek
Felhasznált irodalom:
Ambrus István (2020): A compliance jelentése és alapkérdései. https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-compliance-jelentese-es-alapkerdesei/. Letöltés ideje: 2024. június 13.
Ambrus István – Farkas Ádám (2019): A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata. Budapest, Wolters Kluwer Kiadó. https://doi.org/10.55413/9789632959344
Arellano-Gault, D. – Del Castillo A. (2023): The Promises and Perils of Compliance: Organizational factors in the success (or failure) of compliance programs. Berlin, Boston: De Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110749113
Benedek Petra (2014): A vállalati compliance értékelése. Vezetéstudomány, 45(7–8): 29–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.07.03
Benedek Petra (2019a): Compliance menedzsment a szolgáltatási szektorban. PhD-értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola.
Benedek Petra (2019b): Compliance menedzsment a pénzügyi szolgáltatásokban. Munkaügyi Szemle, 62(4): 41–51.
Bognár Ferenc – Szentes Balázs – Benedek Petra (2023): Compliance Risk Assessment in the Banking Sector: Application of a Novel Pairwise Comparison-based PRISM Method. Complexity, 2023, 9165815. https://doi.org/10.1155/2023/9165815
Braun, T. (2019): Compliance Norms in Financial Institutions: Measures, Case Studies and Best Practices. Palgrave Macmillan Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-24966-3
Deloitte (2015): The changing role of compliance. https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/global/Documents/Financial-Services/gx-financial-changing-role-compliance.pdf. Letöltés ideje: 2024. március 18.
Demeter Krisztina – Gelei Andrea – Jenei István – Nagy Judit (2008): Tevékenységmenedzsment. Aula Kiadó, Budapest.
Dénesné Orcsik Judit (2023): Compliance a pénzintézetek életében – elvárások és ajánlások. Wolters Kluwer, július 4. https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/expert-insights/comliance-penzintezetek-eleteben Letöltés ideje: 2024. március 18.
Doyle, E. – McGovern, D. – McCarthy S. (2014): Compliance–innovation: integrating quality and compliance knowledge and practice. Total Quality Management & Business Excellence, 25(9–10): 1156–1170. https://doi.org/10.1080/14783363.2014.914641
Esayas, S. – Mahler, T. (2015): Modelling compliance risk: a structured approach. Artificial Intelligence and Law, 23(3): 271–300. https://doi.org/10.1007/s10506-015-9174-x
Esayas, S. – Mahler, T. – Seehusen, F. – Bjørnstad, F. – Brubakk, V. (2015): An integrated method for compliance and risk assessment. 2015 IEEE Conference on Communications and Network Security (CNS), Florence, Italy, pp. 568–576. https://doi.org/10.1109/CNS.2015.7346870
Fogarasi Réka (2022): Pénzintézeti compliance – Egy kötelező tevékenység egyre diszfunkcionálisabb gyakorlása. Aliant (alianthungary.com), január 12. https://alianthungary.com/penzintezeti-compliance-egy-kotelezo-tevekenyseg-egyre-diszfunkcionalisabb-gyakorlasa/. Letöltés ideje: 2024. június 6.
Gerlach, J. – Stryker, N. – Matsuo, A. – Dookhie, R. (2017): Harnessing data and analytics to transform compliance. KPMG. https://www.canadianinstitute.com/wp-content/uploads/2017/10/KPMGharnessing-data-analytics-to-transform-compliance.pdf. Letöltés ideje: 2024. március 18.
Grima, S. – Marano, P. (2021): Designing a Model for Testing the Effectiveness of a Regulation: The Case of DORA for Insurance Undertakings. Risks, 9(11), 206. https://doi.org/10.3390/risks9110206
Haelterman, H. (2022): Breaking Silos of Legal and Regulatory Risks to Outperform Traditional Compliance Approaches. European Journal on Criminal Policy and Research, 28: 19–36. https://doi.org/10.1007/s10610-020-09468-x
Homolya Dániel (2012): A bankok által alkalmazott működési kockázatkezelési módszerek és az intézményméret viszonya. Hitelintézeti Szemle, 11(2): 111–142. https://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/homolya-daniel-111-142.pdf
IIA (2020): Az IIA “Három vonal” modellje – A “három védelmi vonal” aktualizált verziója. Institute of Internal Auditors. https://www.theiia.org/globalassets/documents/resources/the-iias-three-lines-model-an-update-of-the-three-lines-of-defense-july-2020/three-lines-model-updated-hungarian.pdf. Letöltés ideje: 2024. március 18.
Imreh Szabolcs (2005): Vállalkozásfejlesztés, mint a kis- és középvállalkozások hálózatosodásának ösztönzése. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskola. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/490/3/de_3454.pdf. Letöltés ideje: 2024. június 6.
Jacsó Judit (2019): A compliance fogalmáról és szerepéről a gazdasági életben. Miskolci Jogi Szemle, 14(1. különszám): 82–91.
Jacsó Judit (2020): Compliance-menedzsment szerepe és jelentősége a vállalatokon belül. Miskolci Jogi Szemle, 15(4. különszám): 72–82.
Jenei Tünde (2016): Leggyakrabban használt kockázatkezelési modellek összehasonlítása. International Journal of Engineering and Management Sciences, 1(1), 22. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2016.1.22
Kerényi Ádám – Müller János (2019): Szép új digitális világ? – A pénzügyi technológia és az információ hatalma. Hitelintézeti Szemle, 18(1): 5–33. https://doi.org/10.25201/HSZ.18.1.533
Kocziszky György – Kardkovács Kolos (2020): A compliance szerepe a közösségi értékek és érdekek védelmében – Elmélet és gyakorlat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634545972
Liber Ádám (2009): A belső visszaélés-jelentési rendszer jogi követelményeiről I. rész. Gazdaság és Jog, 2009/2: 11–16. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8717997. Letöltés ideje: 2024. június 6.
Mishchenko, S. – Naumenkova, S. – Mishchenko V. – Dorofeiev D. (2021): Innovation risk management in financial institutions. Investment Management and Financial Innovations, 18(1): 190–202. https://doi.org/10.21511/imfi.18(1).2021.16
Móra Mária (2019): Tíz évvel a válság után, Gondolatok a pénzügyi szabályozás reformjáról. Gazdaság és Pénzügy, 6(4): 332–385. https://doi.org/10.33926/GP.2019.4.1
Novak, P.J. – Arnold, W.A. – Henningsgaard, B. – Hozalski, R.M. – Kessler, K. – LaPara, K.T.L.– Parrella, A. – Rogacki, L. – Thompson, C. – Thorson, R. – Zimmerman, R.A. – Bott, C.B.– Daigger, G.T. – Neethling, J.B. (2015): Innovation Promoted by Regulatory Flexibility. Environmental Science & Technology, 49(24): 13908–13909. https://doi.org/10.1021/acs.est.5b05394
Pavlidis, G. (2021): Europe in the digital age: regulating digital finance without suffocating innovation. Law, Innovation and Technology, 13(2): 464–477. https://doi.org/10.1080/17579961.2021.1977222
Stevens, R. – Dykstra, J. – Everette, W.K. – Mazurek, M.L. (2020): It Lurks Within: A Look at the Unexpected Security Implications of Compliance Programs. IEEE Security & Privacy, 18(6): 51–58. https://doi.org/10.1109/MSEC.2020.3014291
Teichmann, F.M.J. – Wittmann, C. (2024): Compliance cultures and the role of financial incentives. Journal of Financial Crime, 31(1): 226–232. https://doi.org/10.1108/JFC-06-2022-0135
Törcsváry István (2023): A vezetés szerepe a belső kontrollrendszer kialakításában. Acta Wekerleensis: Gazdaság és Társadalom, 2023(1): 35–49.
Van den Broek, T. – Van Veenstra, A.F. (2018): Governance of big data collaborations: How to balance regulatory compliance and disruptive innovation. Technological Forecasting and Social Change, 129: 330–338. https://doi.org/10.1016/j.techfore.2017.09.040