Hogyan gyorsíthatják fel a pénzügyek és a vállalatok a zöld átállást?

2024. szeptember 30.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.23.3.5

Szerzői információk:

Ralph De Haas https://orcid.org/0000-0002-1945-1931: EBRD, igazgató; KU Leuven, professzor; CEPR, munkatárs. E-mail:

Absztrakt:

A hozzáférés a banki hitelekhez és a vállalatvezetés minősége egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy a cégek mennyit fektetnek be az energiahatékonyságba és a környezetszennyezés csökkentésébe. Míg a szigorúbb hitelfeltételek akadályozhatják a cégeket abban, hogy tőkeigényes, „tiszta” technológiákba – például gépek és járművek korszerűsítésébe – invesztáljanak, gyakran a nem megfelelő gazdálkodási gyakorlat is jelentős akadálynak bizonyul e tekintetben. A hatékonyabb zöld gazdálkodási gyakorlatot folytató vállalatok – a környezetvédelmi célkitűzések, célok és monitoringrendszerek alapján mérve – nagyobb valószínűséggel fektetnek be különféle zöld projektekbe – a hulladékcsökkentéstől és az újrahasznosítástól kezdve egészen az energia- és vízgazdálkodásig. A legújabb szakirodalom átfogó felmérése alapján ez a cikk amellett érvel, hogy a zöld finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó politikákat olyan kezdeményezésekkel kell kombinálni, amelyek segítenek a vállalatvezetőknek abban, hogy jobb „zöld menedzserekké” válhassanak.

Hivatkozás (APA):

De Haas, R. (2024). Hogyan gyorsíthatják fel a pénzügyek és a vállalatok a zöld átállást?. Hitelintézeti Szemle, 23(3), 5–19. https://doi.org/10.25201/HSZ.23.3.5

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Jövőképünk (Esszé)

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

D22, G38, Q5

Kulcsszavak:

szén-dioxid-kibocsátás, pénzügyi rendszer, zöld finanszírozás, zöld innováció, bankok, részvények

Felhasznált irodalom:

Bellon, A. (2021): Does Private Equity Ownership Make Firms Cleaner? The Role of Environmental Liability Risks. Finance Working Paper No. 799/2021, European Corporate Governance Institute. https://doi.org/10.2139/ssrn.3604360

Beyene, W. – De Greiff, K. – Delis, M.D. – Ongena, S. (2021): Too-Big-To-Strand? Bond Versus Bank Financing in the Transition to a Low-Carbon Economy. CEPR Discussion Paper No. DP16692. https://ssrn.com/abstract=3960296

Bolton, P. – Kacperczyk, M.T. (2021): Do Investors Care about Carbon Risk? Journal of Financial Economics, 142(2): 517–549. https://doi.org/10.1016/j.jfineco.2021.05.008

Ceccarelli, M. – Ramelli, S. – Wagner, A. (2024): Low-Carbon Mutual Funds. Review of Finance, 28(1): 45–74. https://doi.org/10.1093/rof/rfad015

Degryse, H. – Roukny, T. – Tielens, J. (2022): Asset Overhang and Technological Change. CEPR Discussion Paper No. 17507, Centre for Economic Policy Research, London. https://cepr.org/publications/dp17507

De Haas, R. (2023): Sustainable Banking. CEPR Discussion Paper No. 18572, Centre for Economic Policy Research, London. https://doi.org/10.2139/ssrn.4620166

De Haas, R. – Martin, R. – Muûls, M. – Schweiger, H. (megjelenés alatt): Managerial and Financial Barriers to the Green Transition. Management Science, megjelenés alatt. https://doi.org/10.1287/mnsc.2023.00772

De Haas, R. – Popov, A. (2022): Finance and Green Growth. Economic Journal, 133(650): 637–668. https://doi.org/10.1093/ej/ueac081

Delis, M.D. – de Greiff, K. – Iosifidi, M. – Ongena, S. (2024): Being Stranded with Fossil Fuel Reserves? Climate Policy Risk and the Pricing of Bank Loans. Financial Markets, Institutions & Instruments, 1–27. https://doi.org/10.1111/fmii.12189

EBRD (2019): Transition Report 201920: Better Governance, Better Economies. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), London. https://www.ebrd.com/documents/oce/transition-report-201920-better-governance-better-economies.pdf

EBRD (2021): The Investor Base of Securities Markets in the EBRD Regions, 3. kiadás. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), London, április. https://www.ebrd.com/news/events/investor-base-of-securities-markets.html

IEA (2018): Energy Efficiency 2018. Analysis and Outlooks to 2040. Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), Párizs. https://doi.org/10.1787/9789264024304-en

IPCC (2021): Climate Change 2021: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC). Cambridge University Press. https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg1/

Götz, M. (2019): Financing Conditions and Toxic Emissions. SAFE Working Paper No. 254, Frankfurt. http://doi.org/10.2139/ssrn.3411137

Krueger, P. – Sautner, Z.– Starks, L.T. (2020): The Importance of Climate Risks for Institutional Investors. Review of Financial Studies, 33(3): 1067–1111. https://doi.org/10.1093/rfs/hhz137

Levine, R. (1997): Financial Development and Economic Growth: Views and Agenda. Journal of Economic Literature, 35(2): 688–726.

Levine, R. (2002): Bank-based or market-based financial systems: Which is better? NBER Working Paper No. 9138. https://doi.org/10.3386/w9138

Levine, R. – Lin, C. – Wang, Z. – Xie, W. (2018): Bank Liquidity, Credit Supply, and the Environment. NBER Discussion Paper No. 24375, National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w24375

Manasses Gergely – Paulik Éva – Tapaszti Attila (2022): Zöldkötvény-hatásjelentés mint elengedhetetlen következő lépés a piaci fejlődésben. Hitelintézeti Szemle, 21(4): 182–206. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.182

Millar, R.J. – Fuglestvedt, J.S. – Friedlingstein, P. – Rogelj, J. – Grubb, M.J. – Matthews,H.M. – Skeie, R.B. – Forster, P.M. – Frame, D.J. – Allen, M.R. (2017): Emission Budgets and Pathways Consistent with Limiting Warming to 1.5°C. Nature Geoscience, 10, 741–747. https://doi.org/10.1038/ngeo3031

Mérő, K. – Bethlendi, A. (2022): Financial Markets: Banks and Capital Markets. In: Mátyás, L. (ed.): Emerging European Economies after the Pandemic: Stuck in the Middle Income Trap? Vienna, Austria: Springer International Publishing, pp. 53–111. https://doi.org/10.1007/978-3-030-93963-2_2

Minetti, R. (2011): Informed Finance and Technological Conservatism. Review of Finance, 15(3): 633–692. https://doi.org/10.1093/rof/rfq024

Németh-Durkó Emília – Hegedűs Anita (2021): Klímaváltozás a tőkepiacokon: aktívan kezelt zöldkötvény-alapok. Hitelintézeti Szemle, 20(4): 38–64. http://doi.org/10.25201/HSZ.20.4.3864

Ritter Renátó (2022): Banki klímakitettségek A magyarországi vállalati hitelállományban felépült átállási kockázatok helyzetképe. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 32–55. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.32

Schweiger, H. – Stepanov, A. (2022): When Good Managers Face Bad Incentives: Management Quality and Fuel Intensity in the Presence of Price Distortion. Energy Policy, 164, 112827. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2022.112827

Xu, Q. – Kim, T. (2022): Financial Constraints and Corporate Environmental Policies. Review of Financial Studies, 35(2): 576–635. https://doi.org/10.1093/rfs/hhab056