Szerzői információk:
Bódis László https://orcid.org/0009-0006-3952-3476: Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), Innovációért felelős helyettes államtitkár; Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ), vezérigazgató.
Kiss Ádám https://orcid.org/0009-0003-2189-6598: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), elnök. E-mail: elnok@nkfih.gov.hu
Absztrakt:
Azon országokat, amelyek gazdasági ciklusoktól függetlenül, kiszámítható módon és GDP-arányosan legalább 3 százalékot költenek kutatás-fejlesztésre, jelentősen magasabb termelékenység jellemzi. A gazdaság versenyképességének növeléséhez a termelékenység megemelése szükséges, ezért a hazai K + F-ráfordítások jelentős emelése elengedhetetlen. A hazai K + F + I-ökoszisztéma kihívásai jól beazonosítottak, az elmúlt évek szakpolitikai intézkedései eredményeként pedig kialakult a stratégiai, intézményi és finanszírozási keretrendszer a célok elérésére. Hosszú távon olyan ökoszisztéma kialakítása a cél, amely piaci alapon önfenntartó, de az egyes finanszírozási és támogató eszközök, valamint a szabályozási környezet kialakításában az államnak kulcsszerepe van. A cikkben bemutatott stratégia szisztematikus megvalósításával elérhető, hogy Magyarország magas hozzáadott értékű termékek előállítására képes, innovatív és hazai tulajdonban lévő cégein keresztül fokozza gazdasági teljesítményét.
Hivatkozás (APA):
Bódis, L., & Kiss, Á. (2025). Innovációvezérelt gazdasági növekedés – Így lesz Magyarország az innovatív vállalkozók és vállalatok hazája. Hitelintézeti Szemle, 24(1), 105–135. https://doi.org/10.25201/HSZ.24.1.105
Rovat:
Jövőképünk (Esszé)
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
O30, O38, O40
Kulcsszavak:
KFI-ökoszisztéma, KKV-k innovációja, gazdasági versenyképesség, hozzáadott érték, állami innovációösztönzés
Felhasznált irodalom:
Aulet, B. (2024): Disciplined Entrepreneurship: 24 Steps to a Successful Startup, Expanded & Updated. John Wiley & Sons.
Baldwin, R. – Ito, T. (2021): The smile curve: Evolving sources of value added in manufacturing. Canadian Journal of Economics, 54(4): 1842–1880. https://doi.org/10.1111/caje.12555
Bistrova, J. – Lace, N. – Tamošiūnienė, R. – Kozlovskis, K. (2017): Does Firm’s Higher Innovation Potential Lead to Its Superior Financial Performance? Case of CEE Countries. Technological and Economic Development of Economy, 23(2): 375–391. https://doi.org/10.3846/20294913.2016.1266411
Boda György (2020): Mosolygörbe: csapda vagy lehetőség? Új Munkaügyi Szemle, 1(2): 14–22.
Botelho, T.L. – Fehder, D. – Hochberg, Y. (2021): Innovation-driven entrepreneurship. NBER Working Paper 28990. https://doi.org/10.3386/w28990
Csákné Filep Judit – Radácsi László – Timár Gigi (2020): A magyar startup-vállalkozások túlélését és növekedését befolyásoló tényezők – szakértői interjúk tapasztalatai. Vezetéstudomány, 51(1): 16–31. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.01.02
Cséfalvay Zoltán (2024): Szabadság – Innováció – Gazda(g)ság: A siker titkai a digitális korban. MCC Press Kft., Budapest.
Draghi, M. (2023): The future of European competitiveness: A competitiveness strategy for Europe. European Commission. https://commission.europa.eu/document/download/97e481fd-2dc3-412d-be4c-f152a8232961_en?filename=The future of European competitiveness _ A competitiveness strategy for Europe.pdf. Letöltés ideje: 2025. január 21.
European Commission (2024a): European Innovation Scoreboard (EIS) 2024 – Executive summary. Directorate-General for Research and Innovation, Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2777/90424
European Commission (2024b): Report on the State of the Digital Decade 2024. https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/library/report-state-digital-decade-2024?utm_source=chatgpt.com. Letöltés ideje: 2025. január 21.
European Commission (2024c): Digital Decade Country Report 2024: Hungary. https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/106697. Letöltés ideje: 2025. január 21.
Gelei Andrea – Kenesei Zsófia (2017): Elkötelezett kapcsolatok és nemzetköziesedés – vállalataink innovációs teljesítményének két fontos forrása. Statisztikai Szemle, 95(8–9): 823–846. https://doi.org/10.20311/stat2017.08-09.hu0823
György László – Horváth Gergely – Molnár Dániel (2024): Meritokratikus gazdaságpolitikák a középosztályosodás szolgálatában. Pénzügyi Szemle, 70(1): 9–28. https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_1_1
Halpern László (2020): Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján. Külgazdaság, 64(5–6): 3–29. https://doi.org/10.47630/kulg.2020.64.5-6.3
Halpern László – Muraközy Balázs (2010): Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57(4): 293–317. http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1160
Havas András – Jánoskuti Levente – Matécsa Márta – Vecsernyés Tamás – Hörcsig Kata (2023): Startup-ökoszisztéma: javaslatok a magyarországi startup környezet fejlesztésére. Hitelintézeti Szemle, 22(3):5–25. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.3.5
Karsai Judit (2022): A kelet-közép-európai startupok romló kilátásai a nemzetközi kockázatitőke-piacon. Közgazdasági Szemle, 69(9): 1009–1030. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.9.1009
Katona Klára (2021): A vállalati innováció fejlesztésének és elterjedésének hatása a magyar vállalatok teljesítményére. Közgazdasági Szemle, 68(Különszám): 36–51. https://doi.org/10.18414/ksz.2021.k.36
McKinsey (2020): Repülőrajt. A magyar gazdaság növekedési pályája 2030-ig. McKinsey & Company. https://www.mckinsey.com/hu/~/media/McKinsey/Locations/Europe and Middle East/Hungary/Our Insights/Flying start Powering up Hungary for a decade of growth/McK-Hungary-2030-Report-HU.pdf
NKFIH (2021): Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2021–2027. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, Budapest. https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/nemzeti-intelligens/nemzeti-intelligens-szakosodasi-strategia-2021-2027
OECD/Eurostat (2018): Oslo Manual 2018: Guidelines for Collecting, Reporting and Using Data on Innovation, 4th Edition. The Measurement of Scientific, Technological and Innovation Activities, OECD Publishing, Paris/Eurostat, Luxembourg. https://doi.org/10.1787/9789264304604-en
Ónodi Annamária – Répáczky Rita (2022): A menedzsment szerepe az innovatív vállalatok sikerében. Vezetéstudomány, 53(10): 2–14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.01
Pongrácz Ferenc – Nick Gábor András (2017): Innováció – a fenntartható növekedés kulcsa Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 64(7–8): 723–737. https://doi.org/10.18414/KSZ.2017.7-8.723
Romer, P.M. (1990): Endogenous Technological Change. Journal of Political Economy, 98(5, Part 2): 71–102. https://doi.org/10.1086/261725
Solow, R.M. (1957): Technical Change and the Aggregate Production Function. The Review of Economics and Statistics, 39(3): 312–320. https://doi.org/10.2307/1926047
Schumpeter, J.A. (1942): Capitalism, Socialism and Democracy. Routledge.
Startup Genome (2024): The Global Startup Ecosystem Report 2024. Startup Genome LLC. https://startupgenome.com/reports/gser2024
Szoboszlai Mihály – Várnai Tímea – Szakály Áron (2024): Különbségek a magyar innovációvezérelt és az innovatív vállalatok között egy primer kutatás alapján. Hitelintézeti Szemle, 23(2): 83–104. https://doi.org/10.25201/HSZ.23.2.83
WIPO (2024): Global Innovation Index 2024: Innovation in the face of uncertainty. World Intellectual Property Organization (WIPO), Geneva. https://doi.org/10.34667/tind.50062