Szerzői információk:
Pablo García Guzmán https://orcid.org/0009-0004-1111-9848: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), közgazdász. E-mail: GARCIAGP@ebrd.com
Kóczán Zsóka https://orcid.org/0000-0001-6653-6877: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), igazgatóhelyettes és vezető közgazdász. E-mail: KoczanZ@ebrd.com
Absztrakt:
Bár a feltörekvő gazdaságokban élők aggódnak az éghajlatváltozás miatt, ez az aggodalom nem feltétlenül jár együtt a környezetvédelmi intézkedések finanszírozása iránti hajlandósággal. Főként Európa, a Kaukázus, Közép-Ázsia, Észak-Afrika és a Közel-Kelet feltörekvő piacait érintő, 37 gazdaságra vonatkozó, szerteágazó adatok alapján empirikus módon vizsgáljuk a korrelációt a környezetvédelem érdekében hozott intézkedések iránti fizetési hajlandósággal. Rámutatunk arra, hogy a fizetési képességen túlmenően azok az emberek, akik a jövőben jobb anyagi helyzettel számolnak, akik türelmesebbek és akik bíznak a kormányban, nagyobb valószínűséggel hajlandóak fizetni az éghajlatváltozást mérséklő intézkedésekért. Eredményeink tehát azt sugallják, hogy az emberek jövedelmét növelő, a kormányzatba vetett bizalmat erősítő, a korrupciót csökkentő, valamint a kormányzati kiadások átláthatóságát és hatékonyságát fokozó intézkedések hozzájárulhatnak a zöld politikák támogatásának növeléséhez. Az ilyen irányú intézkedések nagyobb támogatottságot élvezhetnek, ha támogatások formájában valósulnak meg, mivel ez esetben a magasabb adók formájában megjelenő költségek kevésbé szembetűnőek.
Hivatkozás (APA):
Guzmán, P.G., & Kóczán, Z. (2025). A zöld átállással kapcsolatos attitűdök és a fizetési hajlandóság összefüggései a feltörekvő piacokon – Aggodalom a fizetési hajlandóság hiánya mellett. Hitelintézeti Szemle, 24(1), 5–30. https://doi.org/10.25201/HSZ.24.1.5
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
Q01, Q54, Q56, Q58
Kulcsszavak:
klímaváltozás, fizetési hajlandóság, bizalom, diszkontráta
Felhasznált irodalom:
Andre, P. – Boneva, T. – Chopra, F. – Falk, A. (2024): Globally representative evidence on the actual and perceived support for climate action. Nature Climate Change, 14: 253–259. https://doi.org/10.1038/s41558-024-01925-3
Bartók, L. (2019): Climate Change and the Hungarian Fiscal and Monetary Policy. Civic Review, 15(Special Issue): 329–333. https://doi.org/10.24307/psz.2020.0219
Bergquist, M. – Nilsson, A. – Harring, N. – Jagers, S.C. (2022): Meta-Analyses of Fifteen Determinants of Public Opinion about Climate Change Taxes and Laws. Nature Climate Change, 12(3): 235–240. https://doi.org/10.1038/s41558-022-01297-6
Boros Eszter (2020): A klímaváltozás kockázatai és a hitelintézeti stressztesztek. Hitelintézeti Szemle, 19(4): 107–131. https://doi.org/10.25201/HSZ.19.4.107131
Bumann, S. (2021): What are the Determinants of Public Support for Climate Policies? A Review of the Empirical Literature. Review of Economics, 72(3): 213–228. https://doi.org/10.1515/roe-2021-0046
Carattini, S. – Carvalho, M. – Fankhauser, S. (2018): Overcoming Public Resistance to Carbon Taxes. Wiley Interdisciplinary Reviews: Climate Change, 9: e531. https://doi.org/10.1002/wcc.531
Chaikumbung, M. (2023): The effects of institutions and cultures on people's willingness to pay for climate change policies: A meta-regression analysis. Energy Policy, 177: 113513. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2023.113513
Dabla-Norris, E. – Helbling, T. – Khalid, S. – Khan, H. – Magistretti, G. – Sollaci, A. – Srinivasan, K. (2023): Public Perceptions of Climate Mitigation Policies: Evidence from Cross-Country Surveys. IMF Staff Discussion Note No. 2023/002. https://doi.org/10.5089/9798400229756.006
Dabla-Norris, E. – Khalid, S. – Khan, H. – Lima, F. – Sollaci, A. (2024): Global Perceptions of Climate Risk and Climate Policy: Evidence from Cross-Country Surveys. IMF working paper, forthcoming.
De Haas, R. (2024): Hogyan gyorsíthatják fel a pénzügyek és a vállalatok a zöld átállást?. Hitelintézeti Szemle, 23(3): 5–19. https://doi.org/10.25201/HSZ.23.3.5
De Lipsis, V. (2021): Is time preference different across incomes and countries? Economics Letters, 201, 109720. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2020.109720
Dechezleprêtre, A. – Fabre, A. – Kruse, T. – Planterose, B. – Chico, A.S. – Stantcheva, S. (2022): Fighting Climate Change: International Attitudes toward Climate Policies. NBER Working Paper No. 30265. https://doi.org/10.3386/w30265
Douenne, T. – Fabre, A. (2022): Yellow Vests, Pessimistic Beliefs, and Carbon Tax Aversion. American Economic Journal: Economic Policy, 14(1): 81–110. https://doi.org/10.1257/pol.20200092
Drews, S. – van den Bergh, J.C.J.M. (2016): What Explains Public Support for Climate Policies? A Review of Empirical and Experimental Studies. Climate Policy, 16(7): 855–876. https://doi.org/10.1080/14693062.2015.1058240
EBRD (2023): Transition Report 2023–24 – Transitions big and small. London. https://www.ebrd.com/publications/transition-report-202324
EBRD (2024): Household resilience in a turbulent world. Life in Transition Survey IV Report. London. https://www.ebrd.com/life-in-transition-survey-iv
Fairbrother, M. (2022): Public Opinion about Climate Policies: A Review and Call for More Studies of What People Want. PLOS Climate, 1(5): e0000030. https://doi.org/10.1371/journal.pclm.0000030
Flammer, C. – Giroux, T. – Heal, G.M. (2025): Biodiversity finance. Journal of Financial Economics, 164, 103987. https://doi.org/10.1016/j.jfineco.2024.103987
Graham, H. – de Bell, S. – Hanley, N. – Jarvis, S. – White, P.C.L. (2019): Willingness to pay for policies to reduce future deaths from climate change: evidence from a British survey. Public Health, 174: 110–117. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2019.06.001
IMF (2019): Fiscal Monitor: How to Mitigate Climate Change. October, Washington, DC. https://www.imf.org/en/Publications/FM/Issues/2019/09/12/fiscal-monitor-october-2019
IMF (2022): A Greener Labor Market: Employment, Policies and Economic Transformation. Online annex to Chapter 3, World Economic Outlook, April, Washington, DC. https://www.elibrary.imf.org/supplemental/book/9781616359423/CH003.xml/ch3annex.pdf
Jonäll, K. – Arvidsson, S. – Baeckström, Y. – Elliot, V. (2025): The biodiversity–finance nexus: a future research agenda. Current Opinion in Environmental Sustainability 72, 101504. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2024.101504
Klenert, D. – Mattauch, L. – Combet, E. – Edenhofer, O. – Hepburn, C. – Rafaty, R. – Stern, N. (2018): Making Carbon Pricing Work for Citizens. Nature Climate Change, 8(8): 669–677. https://doi.org/10.1038/s41558-018-0201-2
Kolozsi Pál Péter – Ladányi Sándor – Straubinger András (2022): Pénzügyi eszközök klímakockázatának mérése – Módszertani kihívások és jegybanki gyakorlat. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 113–140. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.113
Kotchen, M.J. – Boyle, K.J. – Leiserowitz, A.A. (2013): Willingness-to-pay and policy-instrument choice for climate-change policy in the United States. Energy Policy, 55: 617–625. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2012.12.058
Leiserowitz, A. – Carman, J. – Buttermore, N. – Wang, X. – Rosenthal, S. – Marlon, J. – Mulcahy, K. (2021): International Public Opinion on Climate Change. Yale Program on Climate Change Communication and Facebook Data for Good. https://climatecommunication.yale.edu/publications/international-public-opinion-on-climate-change/
Matolcsy György (2022): A gazdasági, a társadalmi, a pénzügyi és a környezeti fenntarthatósági szempontok megjelenése a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatában. Pénzügyi Szemle, 67(3): 319–337. https://doi.org/10.35551/PSZ_2022_3_1
Naffa, H. – Czupy, G.J. (2024): Biodiversity Risk Premium. SSRN. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4751958
Németh-Durkó Emilia – Hegedűs Anita (2021): Klímaváltozás a tőkepiacokon: aktívan kezelt zöldkötvény-alapok vizsgálata. Hitelintézeti Szemle, 20(4): 38–64. https://doi.org/10.25201/HSZ.20.4.3864
OECD (2023): Job Creation and Local Economic Development 2023: Bridging the Great Green Divide. Paris. https://doi.org/10.1787/21db61c1-en
Pandurics Anett – Szalai Péter (2017): A klímaváltozás hatása a biztosítási szektorra. Hitelintézeti Szemle, 16(1): 92–118. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/pandurics-anett-szalai-peter
Ritter Renátó (2022): Banki klímakitettségek – A magyarországi vállalati hitelállományban felépült átállási kockázatok helyzetképe. Hitelintézeti Szemle, 21(1): 32–55. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.1.32
Sergi, B. – Davis, A. – Azevedo, I. (2018): The effect of providing climate and health information on support for alternative electricity portfolios. Environmental Research Letters, 13, 024026. https://doi.org/10.1088/1748-9326/aa9fab
Shang, B. (2021): The Poverty and Distributional Impacts of Carbon Pricing: Channels and Policy Implications. IMF Working Paper No. 2021/172. https://www.imf.org/en/Publications/WP/Issues/2021/06/25/The-Poverty-and-Distributional-Impacts-of-Carbon-Pricing-Channels-and-Policy-Implications-50222
Szendrey Orsolya – Dombi Mihály (2023): Klímakockázatok mérése a közvetett kibocsátások figyelembevételével. Hitelintézeti Szemle, 22(1): 58–77. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.1.58
Várgedő Bálint (2022): Klímakockázati stresszteszt: a karbonár-sokk csődvalószínűségre kifejtett hatása a magyar bankrendszerben. Hitelintézeti Szemle, 21(4): 57–82. https://doi.org/10.25201/HSZ.21.4.57
Veronesi, M. – Chawla, F. – Maurer, M. – Lienert, J. (2014): Climate change and the willingness to pay to reduce ecological and health risks from wastewater flooding in urban centers and the environment. Ecological Economics, 98: 1–10. https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2013.12.005
Yesuf, M. – Bluffstone, R. (2019): Consumption Discount Rates, Risk Aversion and Wealth in Low-Income Countries: Evidence from a Field Experiment in Rural Ethiopia. Journal of African Economies, 28(1): 18–38. https://doi.org/10.1093/jae/ejy010
Ziegler, A. (2017): Political Orientation, Environmental Values, and Climate Change Beliefs and Attitudes: An Empirical Cross-Country Analysis. Energy Economics, 63: 144–153. https://doi.org/10.1016/j.eneco.2017.01.022