A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési szabályainak összehasonlítása

2026. március 31.DOI: https://doi.org/10.25201/HSZ.25.1.80

Szerzői információk:

Seregdi László https://orcid.org/0009-0008-5841-945X: Magyar Nemzeti Bank, főosztályvezető. E-mail:

Kovácsné Bóta Nikolett https://orcid.org/0009-0004-0644-980X: Magyar Nemzeti Bank, vezető szabályozási szakértő. E-mail:

Absztrakt:

A pénzügyi szektor jelenlegi prudenciális szabályozási rendszerében a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások esetében is kiemelt szerepe van a tőkemegfelelési követelményeknek. A jelen tanulmányban összefoglaljuk, hogy hogyan alakult ki ez a követelményrendszer, melyek azok az elemek, amelyek hasonlóak a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások esetében, melyek az eltérések, illetve mi indokolja őket. Megvizsgáljuk továbbá, hogy hatékonyabbá vált-e a befektetési vállalkozások tőkekövetelmény-szabályozási rendszere azáltal, hogy 2021-től kezdődően egy speciális, kifejezetten a befektetési vállalkozások kockázatainak sajátosságain alapuló keretrendszer került a számukra kialakításra. Végül kitérünk arra is, hogy milyen irányba fejlődhet tovább a tőkekövetelmény-szabályozás ezekben a szektorokban.

Hivatkozás (APA):

Seregdi, L., & Kovácsné Bóta, N. (2026). A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési szabályainak összehasonlítása. Hitelintézeti Szemle, 25(1), 80–100. https://doi.org/10.25201/HSZ.25.1.80

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

F38, G21, G24, G28, N24

Kulcsszavak:

tőkemegfelelés, hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás

Felhasznált irodalom:

Dakó Gábor – Farkas Yvette – Forrai Mihály – Gellén Klára – Pettkó-Szandtner Judit – Seregdi László et al. (2022): Nagykommentár a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényhez (Bszt-kommentár).

Capone, V. – Arcuti, S. – Ardini, D. – Fagiolari, L. – Maggiori, P. – Zambuto, F. (2024): CRR II and IFR: Are changes noticeable for Italian banks and investment firms? Some evidence from supervisory reporting data. Questioni di Economia e Finanza (Occasional Papers) 854, Bank of Italy, Economic Research and International Relations Area. https://ideas.repec.org/p/bdi/opques/qef_854_24.html

EBA (2015): Report on Investment Firms – Response to the Commission’s Call for Advice of December 2014. (EBA/Op/2015/20), 2015. december 14. https://www.eba.europa.eu/sites/default/files/documents/10180/983359/0bd8f11e-4a5e-4e33-ad13-d9dbe23ea1af/EBA-Op-2015-20 Report on investment firms.pdf

EBA (2023): Report on the role of environmental and social risks in the prudential framework. (EBA/REP/2023/34), 2023. október 12. https://www.eba.europa.eu/sites/default/files/document_library/Publications/Reports/2023/1062711/Report on the role of environmental and social risks in the prudential framework.pdf

EBA (2024a): 2024 Supervisory Disclosure Exercise Under IFD-R. https://www.eba.europa.eu/sites/default/files/2024-11/be45f19c-4368-4b2b-a224-4091133f89d2/supervisory_disclosure_ifd_-_annex_4_-_aggregate_statistical_data_parts_12_rev2.pdf

EBA (2024b): Discussion on the potential review of the investment firms’ prudential framework. (EBA/DP/2024/01), 2024. szeptember 3. https://www.eba.europa.eu/publications-and-media/events/discussion-potential-review-investment-firms-prudential-framework

EBA (2025): Technical Advice of the EBA and ESMA in response to the Commission call for advice on the investment firms prudential framework. (EBA/Rep/2025/29, ESMA35-24871704-2858), 2025. október 15. https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/2025-10/ESMA35-24871704-2858_Final_report_on_the_Call_for_Advice_on_the_investment_firms_prudential_framework.pdf

Füstös Hajnalka (2016): A Bázeli ajánlások és a CRD módosításai, valamint hatásuk a hazai hitelintézeti szektor tőkemegfelelési mutatójára és szavatoló tőkéjére. Gazdaság és Társadalom, 8(2): 92–104. https://doi.org/10.21637/GT.2016.2.05.

Kandrács Csaba – Fenyvesi Réka – Seregdi László – Varga Bence – Szegfű László Péter (2018): Bankszabályozás és bankfelügyelés. In: Fábián Gergely – Virág Barnabás (szerk.): Bankok a történelemben: innovációk és válságok. Magyar Nemzeti Bank, Budapest, pp. 742–830.

MNB (2025a): Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés, 2025. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-biztositasi-penztari-tokepiaci-kockazati-es-fogyasztovedelmi-jelentes-2025-digitalis-vegleges.pdf

MNB (2025b): Módszertani megjegyzések a befektetési szolgáltatók kereskedési adatait és a befektetési vállalkozások prudenciális adatait tartalmazó idősorokhoz. Magyar Nemzeti Bank. https://statisztika.mnb.hu/sw/static/file/Befszolg_forgalom_modszertan_hu.pdf

Radnai Márton – Vonnák Dzsamila (2010): Banki tőkemegfelelési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.

Tajti Zsuzsanna (2011): A bázeli ajánlások és a tőkemegfelelési direktíva (CRD) formálódása. Hitelintézeti Szemle, 10(5): 499–519.