Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2026. márciusi száma
Tudományos folyóiratunk márciusi számában megjelenő tanulmányok Bulgária euroövezeti csatlakozását, a gazdasági elemzést forradalmasító szövegelemzési módszereket, a bankok zöld gazdasági átmenetet tükröző jelentéseit, valamint a tőkemegfelelési szabályokat vizsgálják. Az esszék a 2025. évi közgazdasági Nobel-díjasok munkásságát, a globális kihívások állami költségvetésekre gyakorolt hatását, valamint a bankok fenntarthatósági feladatait érintő uniós szabályozást mutatják be.
Charles Enoch és Anne-Marie Gulde tanulmánya bemutatja, hogy Bulgáriában a valutatanácsi rendszer alapjain a jegybanki finanszírozásra és a pénzteremtésre vonatkozó szigorú korlátok, a válság során kialakult politikai konszenzussal párosulva, miként állították helyre a hitelességet, segítették a beruházások vonzását, támogatták a mélyreható strukturális változásokat és a privatizációt. Az euro bevezetése előnyökkel jár: részvétel az EKB döntéshozatalában, alacsonyabb deviza- és országkockázat, mélyebb pénzügyi piaci hozzáférés és csökkenő tranzakciós költségek, miközben a fennmaradó költségek nagyrészt átmenetiek. Ugyanakkor a csatlakozás nem oldja meg az ország intézményi és demográfiai problémáit.
Temesvári Csanád, Horváth Beáta és Ónozó Lívia Réka tanulmánya arra mutat rá, hogy a különböző gazdasági szövegek átfogó, alternatív, folyamatosan frissülő információforrást biztosíthatnak a gazdaság állapotáról. A szerzők BERT-modellekkel gazdasági szentimentindexet építettek online hírekből, valamint kiskereskedelmi termékeket soroltak be pénztárgép információk alapján vámtarifaszám kategóriákba. Eredményeik azt mutatják, hogy a hírek hangulatából képzett index előre jelezheti a gazdasági krízisidőszakokat, valamint az újonnan alkalmazott módszerek a terméknevek pontosabb besorolását tették lehetővé.
Bodó Regina és Lippai-Makra Edit a CSRD első alkalmazási évében a Magyarországon működő, fenntarthatósági közzétételre kötelezett bankok fenntarthatósági jelentéseinek változását vizsgálják: tartalomelemzésük hét bank 2023-as és 2024-es jelentéseit veti össze. Eredményeik szerint a közzétételek egyszerre alakultak át és váltak egységesebbé: csökkent a grafikonok és számszerű adatok aránya, miközben a strukturált, leíró narratíva erősödött. A kutatási eredmények mellett a szerzők a jegybanki gyakorlatban hasznosítható, a tájékoztatást és jogértelmezést támogató, valamint szabályozási kérdéseket felvető javaslatokat fogalmaznak meg.
Seregdi László és Kovácsné Bóta Nikolett tanulmánya összefoglalja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeinek történeti kialakulását és fejlődését, illetve részletesen bemutatja az ezek közötti hasonlóságokat és eltéréseket. Hazai és EU adatok felhasználásával elemzi azt, hogy a befektetési vállalkozások hatályos tőkekövetelmény rendszere mennyire alkalmas a tényleges kockázatok mérésére és korlátozására. A befektetési vállalkozások jelenleg alkalmazott tőkemegfelelési szabályai még viszonylag frissek, ezért a tanulmány azok továbbfejlesztési lehetőségeire is javaslatokat fogalmaz meg.
Vajon a fonógép pörgette, a gőzgép fűtötte, a PC-ventilátor pedig hűtötte a növekedést? Égert Balázs esszéje a gazdasági növekedés fundamentumait vizsgálja a 2025. évi Nobel emlékdíjasok kutatásainak tükrében. A szerző bemutatja, hogy Mokyr elmélete szerint a tudás és intézmények forradalma miként vált a növekedés motorjává, és hogy Aghion és Howitt „kreatív rombolás” elmélete hogyan egészítette azt ki, rávilágítva az innováció és a termelékenység lassulására is. Napjainkban stagnál a humán tőke, a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyi fejlődés és a versenyreformok is. A növekedési pálya stabilizálásához a humán tőke és a versenyreformok összehangolt fejlesztése elengedhetetlen.
P. Kiss Gábor, Szőke Katalin és Novák Dóra esszéjükben az állam megváltozott szerepét vizsgálják a megjelenő új globális kihívások közepette. Az egyidejűleg zajló, a költségvetési kiadásokat növelő, illetve bevételcsökkentő folyamatok közé tartozik az idősödés, a klímaváltozás, a digitalizációs forradalom, a biztonságpolitika felértékelődése, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, az államadósság emelkedő terhei, valamint a globalizáció hatása az adóbevételekre. A megoldásnak egyszerre kell szolgálni a költségvetési egyensúly és a hatékony alkalmazkodás célját. Ennek során az alacsony költségű, de hatékony intézkedésekre és szabályozásokra célszerű helyezni a hangsúlyt.
Az aktuális EU-s szabályozás a bankokat is ösztönzi az adósaik üvegházhatású gáz kibocsátásának nyomon követésére, és a hitelintézetek közvetítő szerepén keresztül kívánja előmozdítani az ügyfeleik karbonsemleges átállását. Szigel Gábor esszéjében amellett érvel, hogy ez nem a bankok – hanem sokkal inkább a környezetvédelmi hatóságok – feladata. A szerző szerint az egész megközelítés módszertanilag megkérdőjelezhető mérőszámokon alapul, a zöld átállás során a bankok szerepe a kompetenciáiknak megfelelően az kellene legyen, amiben a leghatékonyabbak: a karbonsemleges gazdasághoz vezető projektek finanszírozása.
A Hitelintézeti Szemle márciusi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány megtekinthető folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
A Hitelintézeti Szemle Szerkesztősége/Magyar Nemzeti Bank