Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2026. szeptemberi száma
Tudományos folyóiratunk szeptemberi számában megjelenő tanulmányok a lengyel monetáris stabilitás és nemzetbiztonság kapcsolatát, az indiai infláció strukturális okait, valamint a zöld pénzügyeket és a környezettudatos fogyasztást elemzik. Egy esszé a nemzetközi pénzügyi központokat tekinti át a változó világrendben.
Harold James és Marzenna James tanulmánya Lengyelország százéves monetáris történetén keresztül mutatja be, hogy a pénzügyi stabilitás és a nemzetbiztonság szorosan összefügg. A háborúk, megszállások, politikai rendszerváltások és gazdasági válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a törékeny pénzügyi helyzet alááshatja az ország biztonságát, míg a geopolitikai bizonytalanság a pénzbe vetett bizalmat is megingathatja, miközben az arany a biztonság és a közbizalom tartósan fontos biztonsági eszköze maradt. Az arany lengyelországi gazdaságtörténeti tapasztalatai racionális válasznak tekinthetők az ország régóta fennálló monetáris és stratégiai sebezhetőségeire.
C. M. Denny tanulmánya India tartós inflációjának strukturális okait vizsgálja több mint hat évtized, 1955 és 2024 negyedéves adatai alapján. Az eredmények szerint az infláció fennmaradásában a költségvetési hiányok, a mezőgazdasági piacok torzulásai – különösen a minimális felvásárlási árak –, valamint a berögzült inflációs várakozások egyaránt szerepet játszanak. A 2014-ben bevezetett inflációs célkövetés statisztikailag szignifikáns elmozdulást hozott az infláció szintjében és ingadozásában is. Az árszínvonal stabilitásának fenntartásához további fiskális és agrárreformokra van szükség.
T. D. Aswani tanulmánya 173, 1997 és 2025 között megjelent – a Scopus által indexált – kutatás alapján bibliometriai elemzésben vizsgálja a környezettudatos fogyasztói magatartás és a zöld pénzügyek kapcsolatát. Az eredmények szerint a fogyasztói döntéseket egyre inkább összekapcsolják a zöld pénzügyi termékekkel, miközben a fizetési hajlandóság, a környezeti attitűd és tényleges viselkedés közötti eltérés, valamint a klímafinanszírozási ismeretek továbbra is fontos kihívásokat jelentenek. A téma kutatása 2019 óta jelentősen felgyorsult: Kína vezet a publikációk számában, az Egyesült Királyság az idézettségben, Magyarország pedig a nyolcadik a legtöbbet idézett országok listáján. A cikk a pénzügyi intézmények, a szabályozó hatóságok és a központi bankok számára új kutatási irányokat is beazonosít.
Müller János és Hámori Réka esszéje szerint a geopolitikai feszültségekkel terhelt, gyorsan változó világrendben a nemzetközi pénzügyi központok a világgazdaság kulcsfontosságú elemeivé váltak. A pénzügyi központok befolyása dinamikusan növekszik a többpólusú térben. A szerzők áttekintik a központok súlyának különböző módszerekkel történő értékelését. A gazdaságok globalizációját a világot átszövő pénzügyek jelentős erősödése jellemezte. A 21. század elején a nemzetközi, gazdasági, pénzügyi, geopolitikai fejlemények hatására a globális, regionális és város alapú nemzetközi pénzügyi központok még jelentősebbé váltak a világgazdaságban.
Sárvári Balázs, Kuncz Izabella és Németh Petra szakmai cikke a fenntartható pénzügyek fogalmi fejlődését és kutatásának korszakait rendszerezi. A szerzők tisztázzák a karbon-, klíma-, zöld-, környezeti és fenntartható pénzügyek közötti viszonyrendszert, majd 4436 publikáció elemzésére építve meghatározzák a terület kutatásának önálló fejlődési periódusait a kezdetektől napjainkig.
A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést is tartalmaz.
A kiadvány megtekinthető folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
A Hitelintézeti Szemle Szerkesztősége/Magyar Nemzeti Bank