Nemzetközi trendek a diákhitelezésben

2015. március 31.

Szerzői információk:

Vona Máté: Debreceni Egyetem, doktorjelölt. E-mail:

Absztrakt:

Az oktatásfinanszírozás témakörében több olyan tanulmánykötet is jelent meg a közelmúltban, amely akár tankönyvként is alkalmazható egy felsőoktatás-finanszírozási kurzus során, mert olyan alaposan körbejárja a tudományterület aktuális kérdéseit. Ez az elemzés hasonló szellemű áttekintést kíván adni az oktatásfinanszírozás egy szűkebb, de nagyon aktuális területéről, a diákhitelezésről. A dolgozat az OECD-országoknak a diákhitelezéssel kapcsolatos, legfontosabb országos statisztikáit mutatja be rendszerezett formában, és azok összehasonlító elemzésével von le következetéseket a felsőoktatás-finanszírozási rendszer ösztönzőire vonatkozóan. Jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon – a gazdasági háttértől függetlenül – a jövőben a diákhitelezés egyre nagyobb arányú szerepet fog-e vállalni a felsőoktatás finanszírozásában. Arra a konklúzióra jut, hogy ha az olyan nagy, 20 millió lakost meghaladó népességű európai országokban, mint például Németország vagy Franciaország, szeretnék például elérni a GDP 1%-a körüli többletforrás bevonását a felsőoktatásba, akkor az csak a magánfinanszírozás aktiválásán keresztül valósulhat meg. Ha ez növekvő tandíjakon keresztül történik, amire a nemzetközi modellek utalnak, akkor a diákhitelpiac is jelentős növekedés elé néz. Ennek a folyamatnak az eredményei azonban évtizedek alatt válnak jelentőssé.

Hivatkozás (APA):

Vona, M. (2015). Nemzetközi trendek a diákhitelezésben. Hitelintézeti Szemle, 14(1), 57–79. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/3-vona-2

PDF letöltés
The works on this site are licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Rovat:

Tanulmány

Journal of Economic Literature (JEL) kódok:

G15, I22

Kulcsszavak:

oktatás-gazdaságtan, felsőoktatás-finanszírozás, diákhitelezés, OECD-országok

Felhasznált irodalom:

Becker, G. S. (1964): Human Capital – A Theoretical and Empirical Analysis with Special References to Education. New York: National Bureau of Economic Research

Barr, N. (2004): Higher Education Funding. Oxford Review of Economic Policy, 20 (2), pp. 264–283.

Berend T., Iván (2003): A jóléti állam: válság és kiutak. Magyar Tudomány, 48 (10), pp. 1273–1278.

Berlinger, Edina (2002): A jövedelemarányos hallgatói visszafizetésen alapuló hitelrendszerek. PhD-értekezés. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Közgazdaságtani PhD. program, http://phd.lib.uni-corvinus.hu/226/1/berlinger_edina_dissz.pdf (letöltve: 2014. 12. 01.).

Berlinger, Edina (2002): A jövedelemarányos törlesztésű diákhitel egyszerű modellje. Közgazdasági Szemle, XLIX (12),. pp. 1042–1062.

Berlinger, Edina (2012): Miért van szükség európai szintű diákhitel-rendszerre is? In: Temesi József (ed.) (2012): Felsőoktatás-finanszírozás – Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Budapest, Aula Kiadó.

Chapman, B. (2006): Income Contingent Loans for Higher Education: International Reforms. In: Hanushek, E. A. – Welch, F. (eds.) (2006): Handbook of Economics of Education. Vol. 2, Elsevier B. V.

Dwenger, N. – Storck, J. – Wrohlich, K. (2012): Do Tuition Fees Affect The Mobility of University Applicants? Evidence From A Natural Experiment. Economics of Education, 31 (1), pp. 155–167.

Del Ray, E. – Racionario, M. (2010): Financing Schemes of Higher Education. European Journal of Political Economy, 26 (1), pp. 104–113.

European Funding Guide (2014): Grants and Loans in the Czech Republic. http://www.european-funding-guide.eu/articles/grants-and-loans/grants-and-loans-czech-republic (letöltve: 2014. 12. 05.)

Eurydice (2014): National Student Fee and Support Systems in European Higher Education. European Comission, http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/facts_and_figures/fees_support.pdf (letöltve: 2014. 12. 20.)

Garcia-Penalosa, C. – Walde, K. (2000): Efficiency and Equity Effects of Subsidies to Higher Education. Oxford Economic Papers 52, pp. 702–722.

Halász, Gábor (2012): Finanszírozási reformok a felsőoktatásban: nemzetközi összehasonlító elemzés. In: Temesi József (szerk.) (2012): Felsőoktatás-finanszírozás – Nemzetközi tendenciák és a hazai helyzet. Budapest, Aula Kiadó.

Johnstone, D. B. (2004): The economics and politics of cost sharing in higher education: comparative perspectives. Economics of Education Review 23, pp. 403–410.

Lucas, R. E. (1988): On The Mechanics of Economic Development. Journal of Monetary Economics 22, pp. 3–42.

Lomas, L. (2001): Does the Development of Mass Education Necessarily Mean the End of Quality? Birmingham: The Sixth QHE Seminar.

Lundvall, B.-Ǻ. (2002): The University in the Learning Economy. DRUID Working Paper 02-06.

Marcucci, P. N. – Johnstone, D. B. (2007a): Tuition Fee Policies in Comparative Perspective: Theoretical and Political Rationales. Journal of Higher Education Policy and Management 29 (1), pp. 25–40.

Marcucci, P. N. – Johnstone, D. B. (2007b): Worldwide Trends in Higher Education Finance: Cost-Sharing, Student Loans, and the Support of Academic Research. http://unesco.amu.edu.pl/pdf/Worldwide_Trends_in_Higher_Education_Finance_Cost-Sharing_ Student Loans.pdf (letöltve: 2015. 01. 24.)

McPherson, M. S. – Schapiro, M. O. (2006): US Higher Education Finance In: Hanushek, E. A. – Welch F. (eds.) (2006): Handbook of the Economics of Education, Vol. 2., Amsterdam: North-Holland.

Nerlove, M. (1975): Some Problems in Use of Income-Contingent Loans in Financing Higher Education. Journal of Political Economy Vol. 83. No. 1. pp. 157-184.

OECD (2014): Education at a Glance 2014: OECD Indicators. OECD Publishing. http://www.oecd.org/edu/Education-at-a-Glance-2014.pdf (letöltve: 2014. 12. 16.).

OECD (2012): Indicators of Education Systems. http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/49338320.pdf (letöltve: 2014. 12. 30.)

OECD (2015a): Level of GDP per capita and productivity. http://stats.oecd.org/index.aspx?queryid=60702 (letöltve: 2014. 12. 01.)

OECD (2015b): Population http://stats.oecd.org/index.aspx?queryid=60702 Letöltve 2014. december 3.

Sapir, A. (2005): Globalisation and the Reform of European Social Models. Journal of Common Market Studies 44 (2), pp. 369–390. http://www.ulb.ac.be/cours/delaet/econ076/docs/sapir.pdf (letöltve: 2012. 03. 28.)

Schultz, T. W. (1961): Investment In Human Capital. The American Economic Review, 51 (1), pp. 1-17.

Snower, D. J. – Brown, A. J. G. – Merkl, C. (2009): Globalization and the Welfare State: A Review of Hans-Werner Sinn’s „Can Germany Be Saved?”. Journal of Economic Literature 47 (1), pp. 136–158.

Roy, M. (2014): When the Student Loan ABS Market Is on Fire: Near-Arbitrage Opportunities, Fire-Sale Insurance and a Good Time to Stimulate Loan Origination with a TALF. http://halley.exp.sis.pitt.edu/comet/presentColloquium.do?col_id=7208 (letöltve: 2015. 01. 24.)

U.S. Deparment of Education (2015): Federal Family Education Loan (FFEL) Program. http://www2.ed.gov/programs/ffel/index.html Letölve: 2015. január 25.

Varga, Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány.