Szerzői információk:
Szoboszlai Mihály https://orcid.org/0000-0003-1726-5884: Magyar Nemzeti Bank, vezető közgazdasági szakértő; Pécsi Tudományegyetem, doktorjelölt hallgató. E-mail: szoboszlaim@mnb.hu
Várnai Tímea https://orcid.org/0009-0006-8088-1443: Magyar Nemzeti Bank, vezető közgazdasági szakértő. E-mail: varnait@mnb.hu
Szakály Áron https://orcid.org/0009-0006-3903-0583: Magyar Nemzeti Bank, elemző. E-mail: szakalya@mnb.hu
Absztrakt:
A magyar gazdaság 2010-es években tapasztalt, extenzív tényezőkön alapuló növekedési modelljét fokozatosan ki kellene egészíteni, majd egy olyan, intenzív fejlődési keretrendszernek kellene felváltania, amelynek középpontjában az innováció áll. Ezért is fontos, hogy minél mélyebb betekintést nyerjünk az innovációs folyamatokba. Az innovációvezérelt vállalatok az innováló vállalatok egy sajátos csoportját jelentik, azzal a sajátossággal, hogy ezek a cégek a 2010–2019-es gazdasági ciklusban innovációs üzleti tevékenységüket gyors árbevétel-növekedés mellett érték el. Kutatásunkban azokat a tényezőket kívánjuk feltárni, amelyek befolyásolják a gyors növekedést az innovatív vállalati körben. Eredményeink azt mutatják, hogy a növekedést támogató tényezők a technológiai és humánerőforrás-színvonal emelkedése, az exportintenzitás fokozódása és a kockázati tőkéhez való hozzáférés javulása voltak, míg az előző évtizedet jellemző, olcsó hitelfinanszírozás nem eredményezett gyors növekedést ebben a kiemelt szegmensben. Az innovatív vállalkozások jellemzően erőteljes mutatókkal rendelkező, robusztus vállalatok, és számos esetben (vállalkozói kapacitások, attitűdök vagy a piac megítélése) azonosságokat mutatnak az innovációvezérelt csoport vállalataival.
Hivatkozás (APA):
Szoboszlai, M., Várnai, T., & Szakály, Á. (2024). Különbségek a magyar innovációvezérelt és az innovatív vállalatok között egy primer kutatás alapján. Hitelintézeti Szemle, 23(2), 83–104. https://doi.org/10.25201/HSZ.23.2.83
Rovat:
Tanulmány
Journal of Economic Literature (JEL) kódok:
C83, O39, O49
Kulcsszavak:
innováció, növekedés, vállalati felmérés, regressziós elemzés
Felhasznált irodalom:
Aulet, W. – Murray, F. (2013): A tale of two entrepreneurs: Understanding differences in the types of entrepreneurship in the economy. SSRN. https://doi.org/10.2139/ssrn.2259740
Bodnár Katalin – Kovalszky Zsolt – Kreiszné Hudák Emese (2014): A válságokból történő kilábalás és a hitelezés kapcsolata. Hitelintézeti Szemle, 13(4): 57–85. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/3-bodnar-et-al-2.pdf
Bodor Ákos – Füzér Katalin – Szerb László – Varga Attila (2019): A társadalmi tőke szerepe a magyarországi gyors növekedésű vállalatok innovációs tevékenységében. Replika, 2019(111): 9–22. https://doi.org/10.32564/111.2
Borsi Balázs (2017): Vállalatok az innovációs rendszerben. Vezetéstudomány, 48(6–7): 20–26. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.06.03
Botelho, T.L. – Fehder, D. – Hochberg, Y. (2021): Innovation-driven entrepreneurship. NBER Working Paper 28990. https://doi.org/10.3386/w28990
Budden, P. – Murray, F. – Turskaya, A. (2017): A systematic MIT approach for assessing ‘innovation-driven entrepreneurship’ in ecosystems. MIT Working Paper, September. https://api.semanticscholar.org/CorpusID:45560375} }
Cohen, J. (1983): The Cost of Dichotomization. Applied Psychological Measurement, 7(3): 249–253. https://doi.org/10.1177/014662168300700301
Dai, X. – Sun, Z. – Liu, H. (2019): Decomposing the contribution of firm innovation to aggregate productivity growth: the case of Chinese manufacturing industry. Applied Economics Letters, 26(7): 543–548. https://doi.org/10.1080/13504851.2018.1488038
Daunfeldt, S.O. – Halvarsson, D. (2015): Are high-growth firms one-hit wonders? Evidence from Sweden. Small Business Economics, 44(2): 361–383. https://doi.org/10.1007/s11187-014-9599-8
De Loecker, J. (2007): Do exports generate higher productivity? Evidence from Slovenia. Journal of International Economics, 73(1): 69–98. https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2007.03.003
Dusek Tamás (2024): A mérés és a méréselmélet néhány alapkérdése. Statisztikai Szemle, 102(2): 107–157. https://doi.org/10.20311/stat2024.02.hu0107
Gelei Andrea – Kenesei Zsófia (2017): Elkötelezett kapcsolatok és nemzetköziesedés – vállalataink innovációs teljesítményének két fontos forrása. Statisztikai Szemle, 95(8–9): 823–846. https://doi.org/10.20311/stat2017.08-09.hu0823
GEM (2021): Global Entrepreneurship Monitor 2020/2021. London: Global Entrepreneurship Monitor (GEM). https://www.gemconsortium.org/report/gem-20202021-global-report
Grosz András (2011): A hazai vállalkozások innovációs és K+F-tevékenységének területi különbségei. Területi statisztika, 51(3): 210–226.
Hair, J.F. – Black, W.C. – Babin, B.J. – Anderson, R.E. (2018): Multivariate Data Analysis (8th ed.). United Kingdom: Cengage Learning.
Halpern László – Muraközy Balázs (2010): Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57(4): 293–317. http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1160
Halpern László (2020): Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján. Külgazdaság, 64(5–6): 3–29. https://doi.org/10.47630/kulg.2020.64.5-6.3
Harpe, S.E. (2015): How to analyze Likert and other rating scale data. Currents in Pharmacy Teaching and Learning, 7(6): 836–850. https://doi.org/10.1016/j.cptl.2015.08.001
Hegedűs Sándor – Schmidt Brigitta (2022): Az NHP evolúciója – rugalmas igazodás a változó körülményekhez. In: Pulai György: Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig. Magyar Nemzeti Bank, pp. 7–25. https://www.mnb.hu/letoltes/hitelezesi-fordulattol-a-zold-atmenetig-tanulmanykotet-a-novekedesi-hitelprogram-eddigi-kilenc-everol-2013-2022.pdf
Hölzl, W. (2014): Persistence, survival, and growth: a closer look at 20 years of fast-growing firms in Austria. Industrial and corporate change, 23(1): 199–231. https://doi.org/10.1093/icc/dtt054
Katona Klára (2021): A vállalati innováció fejlesztésének és elterjedésének hatása a magyar vállalatok teljesítményére. Közgazdasági Szemle, 68(Különszám 2021): 36–51. https://doi.org/10.18414/ksz.2021.k.36
Kiss János (2001): Az innováció szerepe a hazai vállalatok versenyképességében. Vezetéstudomány, 32(2): 12–16. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4914/1/VT_2001n2p12.pdf
Kiss János (2013): A vállalatok szerepe a magyar innovációs rendszerben. In: Inzelt Annamária – Bajmócy Zoltán: Innovációs rendszerek – Szereplők, kapcsolatok és intézmények. SZTE, pp. 111–123. http://hunteka.uni-corvinus.hu/hu/record/-/record/BCEKK718733
Kiss János (2022): Innovatívabbak-e a termelékeny és az exportáló vállalatok? Egy magyar feldolgozóipari minta elemzése. Közgazdasági Szemle, 69(4): 502–516. https://doi.org/10.18414/ksz.2022.4.502
Komlósi Éva – Szerb László (2016): Végül is mitől gazella egy gazella? Marketing & Menedzsment, 50(3–4): 53–72. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/886
Kunz, J.S. – Staub, K.E. – Winkelmann, R. (2017): Estimating Fixed Effects: Perfect Prediction and Bias in Binary Response Panel Models, with an Application to the Hospital Readmissions Reduction Program. IZA Discussion Paper No. 11182. http://doi.org/10.2139/ssrn.3081416
MacCallum, R.C. – Zhang S. – Preacher, K.J. – Rucker, D.D. (2002): On the practice of dichotomization of quantitative variables. Psychol Methods, 7(1): 19–40. https://doi.org/10.1037/1082-989x.7.1.19
Maddala, G.S. (1983): Limited-dependent and qualitative variables in econometrics (No. 3). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511810176
Melitz, M.J. (2003): The Impact of Trade on Intra-Industry Reallocations and Aggregate Industry Productivity. Econometrica, 71(6): 1695–1725. https://doi.org/10.1111/1468-0262.00467
MNB (2022): Versenyképességi Jelentés. Magyar Nemzeti Bank, Budapest. https://www.mnb.hu/letoltes/versenyke-pesse-gi-jelente-s-hun-2022-1114-2.pdf
MNB (2023): Növekedési Jelentés. Magyar Nemzeti Bank, Budapest. https://www.mnb.hu/letoltes/novekedesi-jelentes-2023.pdf
Nádudvari Zoltán (2017): Összefüggés a közép-kelet-európai vállalatok innovációs képessége és pénzügyi teljesítménye között. In: Nemzetközi statisztikai figyelő, 3(3): 36–38. https://epa.oszk.hu/02700/02718/00010/pdf/EPA02718_nsf_2017_03_27-43.pdf#page%3D10
OECD/Eurostat (2018): Oslo Manual 2018: Guidelines for Collecting, Reporting and Using Data on Innovation, The Measurement of Scientific, Technological and Innovation Activities. OECD Publishing, Paris/Eurostat, Luxembourg. https://doi.org/10.1787/9789264304604-en
Ónodi, A. – Répáczky, A. (2022): The role of Management in the Success of Innovative Companies. Budapest Management Review, 53(10): 2–14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.10.01
Parker, S.C. – Storey, D.J. – Van Witteloostuijn, A. (2010): What happens to gazelles? The importance of dynamic management strategy. Small Business Economics, 35(2): 203–226. https://doi.org/10.1007/s11187-009-9250-2
Pál Zsuzsa (2007): Az innovatív vállalati magatartást befolyásoló tényezők. Közgazdász fórum, 10(7): 17–25. https://epa.oszk.hu/00300/00315/00058/pdf/EPA00315_Kozgazdasz_Forum_2007_07_julius.pdf
Peduzzi, P. – Concato, J. – Kemper, E. – Holford, T.R. – Feinstein, A.R. (1996): A simulation study of the number of events per variable in logistic regression analysis. Journal of Clinical Epidemiology, 49(12): 1373–1379. https://doi.org/10.1016/s0895-4356(96)00236-3
Saxenian, A. (1996): Regional advantage. Harvard University Press.
Szerb László – Komlósi Éva – Páger Balázs (2020): Új technológiai cégek az Ipar 4.0 küszöbén: A magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma szakértői értékelése. Vezetéstudomány, 51(6): 81–96. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2020.06.08
Szerb László – Komlósi Éva – Varga Attila (2017): Gyors növekedésű vállalatok Magyarországon. Az innovatív, a rejtélyes és a virtuális gazellák. Közgazdasági Szemle, 64(5): 476–506. https://doi.org/10.18414/ksz.2017.5.476
Varga-Csajkás Anna – Sebestyén Tamás – Varga Attila (2019): A magyar gyors növekedésű vállalatok innovációs hálózatának ágens alapú modellje. Területi Statisztika, 59(4): 426–452. https://doi.org/10.15196/ts590404
Varga-Csajkás Anna – Sebestyén Tamás – Varga Attila (2023): Dynamics of collaboration among high-growth firms: results from an agent-based policy simulation. The Annals of Regional Science, 70(2): 353–377. https://doi.org/10.1007/s00168-022-01150-w
Világbank (2023): Enterprise Surveys Indicator Descriptions. https://www.enterprisesurveys.org/content/dam/enterprisesurveys/documents/Indicator-Description.pdf
Wooldridge, J. (2008): Introductory Econometrics: A Modern Approach (with Economic Applications, Data Sets, Student Solutions Manual Printed Access Card). South-Western College Pub.